Tijs Dragtsma (1992) - A Shell Traced in Red

A felülnézetből ábrázolt katicabogarat egyetlen megszakítatlan vonal rajzolja ki. A szárnyfedők domborulata nincs kitöltve, csupán körvonal határolja: egyetlen folytonos kontúr hordozza az egész rovar súlyát, miközben a pettyek tömör, sötét alakzatként maradnak meg a vörös felületen.

A mű mélyvörös színű tükörüvegből készült, festés vagy nyomtatás helyett szabályozott karcolásokkal. A felülethez semmit sem adnak hozzá. A kép azáltal jön létre, hogy anyagot távolítanak el: egyedi karcolások mezője rajzolódik ki, a rovart pedig magányosan lebegteti a fekete széles, csendes sávjában.

A szoba túlsó végéből a katicabogár letisztult, ragyogó emblémaként jelenik meg, tömör és határozott formában. Közelebb lépve ez a határozottság finom karcolások mezőjévé bomlik: mindegyik apró, mindegyik szükséges, és önmagában egyik sem olvasható.

A fény nem megteremti ezt a képet, hanem élesebbé teszi. A csápok és a hat karcsú láb bármilyen helyiségben megőrzik formájukat, nappali és gyenge fényben egyaránt, közvetlen megvilágításban pedig erősödik a kontraszt, és az üveg visszafogott fénnyel vonja be az egész alakot.

Mivel a felület tükörüveg, a helyiség is belép a műbe. A falak, a mozgás és a néző saját tükörképe megtelepszik a katicabogár körüli vörös térben, így a műre nézni annyit tesz, mint benne állni – ha csak egy pillanatra is.

A vörös a figyelmeztetés és a szívós, apró túlélés színe, az az árnyalat, amelyet a katicabogár álcaként és jelzésként egyaránt visel. Itt ez a szín válik az egész atmoszférájává: olyan mezővé, amelyből a rovar ki van vágva, nem pedig ráhelyezve; páncélját pedig a fény súlytalanná teszi.

A Vörösben kirajzolt páncél Tijs Dragtsma Art on Mirror sorozatának folytatása. A sorozatban karcolt képek kerülnek színezett tükörüvegre, és a néző maga is a mű részévé válik. Olyan vizuális nyelv ez, amelyben a sérülés nem rombolás, hanem szerkezet, a tükör pedig a nézelődést részvétellé alakítja.

„Egy apró teremtmény, amelyet akkorára rajzoltak, hogy betöltsön egy szobát.”

Az Art on Mirror – Red sorozatról

Az Art on Mirror olyan műegyüttes, amelyben a kép színezett tükörüvegbe van karcolva, és a mű előtti világ is a részévé válik. Minden vonal mélyvörös, tükröződő akrilüveg felületébe van vésve. A karcolások mindig láthatók, élénken rajzolódnak ki a színen, miközben a körülöttük lévő felület továbbra is visszatükrözi a helyiséget, a nappali fényt és a műre tekintő embert.

Távolról a kép tisztának és teljesnek hat: halvány alak rajzolódik ki a vörös mezőben. Közelebb lépve a mű finom, egyedi jelekből álló hálózattá bomlik ki; minden vonás aprólékos és megfontolt, és mindegyik nélkülözhetetlen az egészhez. Mögöttük és közöttük a tükör teszi a dolgát: magába foglalja a helyiséget és a nézőt, így a mű környezete a kiállítás helyével együtt változik, miközben maga a kép szilárdan a helyén marad.

A fény nem megteremti a képet, hanem élesebbé teszi. A vörös alap elnyeli és visszaveri a fényt, a karcolt vonalak pedig megragadják és megtartják; fókuszált reflektorfényben a kontraszt fokozódik, míg az alak szoborszerű, már-már ragyogó minőséget nem ölt. Lágyabb fényben előtérbe kerül a szín, a mű pedig csendesebb hangulatba simul, anélkül hogy elveszítené témáját.

A vörös a vér, a tűz és mindannak a színe, ami miatt nem tudunk nyugodtak maradni. Ez az érzelmi közeg, amely előtt a sorozat minden műve kibontakozik, és a témákat is ennek megfelelően választják.

Az Art on Mirror új alapra helyezve folytatja Tijs Dragtsma Art with Scratch című sorozatának karcolt képi világát. Míg a fekete művek ereje a hiányból fakad, ezeké a tükröződésből. A néző többé nem csupán a műre tekint: benne van a műben.

A művészről

Tijs Dragtsma vagyok, a TD Fine Art Studio alapítója.

Művészként állandó vágy hajt, hogy új vizuális nyelveket fedezzek fel. A művészetre nem rögzült stílusként tekintek, hanem a felfedezés folyton alakuló terepeként, ahol az anyag, a szerkezet, a fény és az érzelem találkozik.

Munkáim gyakran egy egyszerű kérdéssel kezdődnek. Hogyan szólalhat meg másként egy anyag? Hogyan válhat a keménység meghittséggé? Hogyan teremthet érzelmeket a pontosság? Ez a kutatás áll mindannak a középpontjában, amit létrehozok.

A TD Fine Art Studióban minden műegyüttest önálló világként közelítek meg, saját logikával, atmoszférával és vizuális identitással. Egyes művek ritmusból, ismétlődésből és szerkezetből épülnek fel. Mások hiányból, árnyékból, tükröződésből vagy feszültségből bontakoznak ki. Közös bennük az eredetiség, az egyértelműség és az érzelmi jelenlét iránti elkötelezettség.

Lenyűgöznek az ellentétek: az erő és a törékenység, az irányítás és az érzés, a látható és az értelmezés számára nyitva hagyott közöttiek. Nem pusztán egy képet szeretnék létrehozni, hanem olyan művet, amely magára vonja a figyelmet, elgondolkodtat, és idővel újra meg újra feltárja önmagát.

A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a kísérletek összeérnek. Nem csupán műterem, hanem folyamatosan alakuló művészi univerzum, amelyet a kíváncsiság, a pontosság és az a törekvés formál, hogy jellegzetes, tudatos és eleven művek szülessenek.

Ez a hirdetés mesterséges intelligenciával létrehozott látványterveket tartalmaz. A tárgy tényleges állapotának megítéléséhez kérjük, tekintse meg az eredeti fényképeket.