Deák Ébner Lajos (1850-1934) - „Studium postaci” (Alaktanulmány)

07
napok
08
óra
11
perc
43
másodperc
Kezdőlicit
€ 1
A licit nem érte el a minimálárat
Anne Gerritsen
Szakértő
Becslés  € 150 - € 200
Nincs licit

Catawiki Vevővédelem

A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése

Trustpilot 4.4 | 145879 vélemény

A Trustpilot-on kiváló értékelésű.

Lajos Deák-Ébner „Studium postaci” (Alaktanulmány) című műve eredeti magyar ceruzarajz az 1900–1910 közötti időszakból.

AI-támogatott összefoglaló

Leírás az eladótól

Lajos Deák-Ébner (1850–1934) – Alaktanulmány

Közép-európai festészet és rajz a XIX. században – realizmus, Barbizon iskola, Szolnoki művésztelep

Művész: Lajos Deák-Ébner (1850–1934)
Cím: Alaktanulmány
Technika: Tinta mosottal, grafit a papíron
Méret: 26,5 × 21 cm
Dátum: 19. század / a 20. század eleje, pontos dátum nem ismert
Jelzet: A jobb alsó sarokban aláírt
Luxuskeret: Passe-partout

### A mű leírása

Érdekes, eredeti figurális rajzot írtak a Magyar Realista iskola egyik legfontosabb alakja, Lajos Deák-Ébner nevéhez kapcsolva a 19. századi magyar realizmusból, aki a Barbizon iskola és a Szolnoki művésztelep mellett kötelezte el magát.

A mű egy álló alakot ábrázol jellegzetes öltözetben, hátulnézetben, szabad, természetes helyzetben. A művész különös figyelmet szentelt a ruházat redőinek, a fejfedőnek és az alkat felépítésének.

A papíron további vázlatok láthatók a fejről és a lábak egyes fragmenseiről, amelyek a munka studió jellegét hangsúlyozzák.

A rajz ceruzával és tinta mosással készült, a finom vonalat a folyékony tónus átmenetekkel kombinálva. A határozott fény-árnyéki hangsúlyok térbeliséget kölcsönöznek a alaknak, míg a többi elem megtartása a színezésben mértéktartó, a szerző rajzi gyakorlásának szabadvoltát és tapasztaltságát jelzi.

A munka érdekes bizonyítéka a realizmusnak abban a studiális jellegében, amely jellemző a 19. századi művészeti gyakorlatra.

### A művészről

Lajos Deák-Ébner (1850–1934) kiváló magyar festő volt, a XIX. századi realista festészet egyik vezető alakja, a Szolnoki művésztelep egyik prominens képviselője.

Peszre született. 1868–1873 között Münchenben tanult, ezt követően Franciaországban folytatta művészeti tevékenységét.

Barbizonban szoros kapcsolatokba került László Paálem és Mihály Munkácsy által, és művészetére hatottak a francia realista festők, különösen Jean-François Millet és Jules Bastien-Lepage.

Az 1870-es évek közepétől a XIX. század végéig rendszeresen dolgozott a Szolnoki művésztelepen, ahol a magyar vidéki élet mindennapjaival foglalkozott.

Művei a figurák realizmusával, a természet megfigyelésével és a fény- és atmoszférán való érzékenységgel tűntek ki.

1887–1922 között Budapesten a női festőiskolát vezette.

Emellett monumentális falfestményeket is alkotott, többek között a tihanyi apátság freskóit Károly Lotz és Bertalan Székely közreműködésében, valamint a budapesti Műcsarnok falait is ő adta színe, dizájnjában.

1918-ban a budapesti Ernst Múzeumban retrospektív kiállítást rendeztek életművének.

Deák-Ébner művei a magyarországi legfontosabb muzeális gyűjteményekben találhatók, köztük a Budapesten található Magyar Nemzeti Galériában is.

### Jelzés és dokumentáció

A rajzon kézzel írt jelzés található a jobb alsó sarokban.

A munka katalogizálva lett és 519. aukcióján kelt el a Darabanth budapesti házban, 2026. február 19-én, 10033-as tételként.

### Állapot

A rajz jó vizuális állapotban van, a papír öregedésének természetes jegyeivel.
Látható a korábbi hajtás nyoma a lemezen, valamint finom elszíneződések a fotódokumentáció szerint.
A munka passe-partout-ba van illesztve.

### Gyűjtői jelentőség

Érdekes, aláírt figura-stúdium, amely összeköti a XIX. századi közép-európai realista festői hagyományjal.
Különös értéket képvisel a rajztechnika magas színvonala, a szabad alakkezelés és a munka történeti volta.
A rajz érdekelheti a 19. századi európai festészet gyűjtőit, a Barbizon iskolához kötődő művészeket, valamint papíron készült történeti alkotások kedvelőit.

Lajos Deák-Ébner (1850–1934) – Alaktanulmány

Közép-európai festészet és rajz a XIX. században – realizmus, Barbizon iskola, Szolnoki művésztelep

Művész: Lajos Deák-Ébner (1850–1934)
Cím: Alaktanulmány
Technika: Tinta mosottal, grafit a papíron
Méret: 26,5 × 21 cm
Dátum: 19. század / a 20. század eleje, pontos dátum nem ismert
Jelzet: A jobb alsó sarokban aláírt
Luxuskeret: Passe-partout

### A mű leírása

Érdekes, eredeti figurális rajzot írtak a Magyar Realista iskola egyik legfontosabb alakja, Lajos Deák-Ébner nevéhez kapcsolva a 19. századi magyar realizmusból, aki a Barbizon iskola és a Szolnoki művésztelep mellett kötelezte el magát.

A mű egy álló alakot ábrázol jellegzetes öltözetben, hátulnézetben, szabad, természetes helyzetben. A művész különös figyelmet szentelt a ruházat redőinek, a fejfedőnek és az alkat felépítésének.

A papíron további vázlatok láthatók a fejről és a lábak egyes fragmenseiről, amelyek a munka studió jellegét hangsúlyozzák.

A rajz ceruzával és tinta mosással készült, a finom vonalat a folyékony tónus átmenetekkel kombinálva. A határozott fény-árnyéki hangsúlyok térbeliséget kölcsönöznek a alaknak, míg a többi elem megtartása a színezésben mértéktartó, a szerző rajzi gyakorlásának szabadvoltát és tapasztaltságát jelzi.

A munka érdekes bizonyítéka a realizmusnak abban a studiális jellegében, amely jellemző a 19. századi művészeti gyakorlatra.

### A művészről

Lajos Deák-Ébner (1850–1934) kiváló magyar festő volt, a XIX. századi realista festészet egyik vezető alakja, a Szolnoki művésztelep egyik prominens képviselője.

Peszre született. 1868–1873 között Münchenben tanult, ezt követően Franciaországban folytatta művészeti tevékenységét.

Barbizonban szoros kapcsolatokba került László Paálem és Mihály Munkácsy által, és művészetére hatottak a francia realista festők, különösen Jean-François Millet és Jules Bastien-Lepage.

Az 1870-es évek közepétől a XIX. század végéig rendszeresen dolgozott a Szolnoki művésztelepen, ahol a magyar vidéki élet mindennapjaival foglalkozott.

Művei a figurák realizmusával, a természet megfigyelésével és a fény- és atmoszférán való érzékenységgel tűntek ki.

1887–1922 között Budapesten a női festőiskolát vezette.

Emellett monumentális falfestményeket is alkotott, többek között a tihanyi apátság freskóit Károly Lotz és Bertalan Székely közreműködésében, valamint a budapesti Műcsarnok falait is ő adta színe, dizájnjában.

1918-ban a budapesti Ernst Múzeumban retrospektív kiállítást rendeztek életművének.

Deák-Ébner művei a magyarországi legfontosabb muzeális gyűjteményekben találhatók, köztük a Budapesten található Magyar Nemzeti Galériában is.

### Jelzés és dokumentáció

A rajzon kézzel írt jelzés található a jobb alsó sarokban.

A munka katalogizálva lett és 519. aukcióján kelt el a Darabanth budapesti házban, 2026. február 19-én, 10033-as tételként.

### Állapot

A rajz jó vizuális állapotban van, a papír öregedésének természetes jegyeivel.
Látható a korábbi hajtás nyoma a lemezen, valamint finom elszíneződések a fotódokumentáció szerint.
A munka passe-partout-ba van illesztve.

### Gyűjtői jelentőség

Érdekes, aláírt figura-stúdium, amely összeköti a XIX. századi közép-európai realista festői hagyományjal.
Különös értéket képvisel a rajztechnika magas színvonala, a szabad alakkezelés és a munka történeti volta.
A rajz érdekelheti a 19. századi európai festészet gyűjtőit, a Barbizon iskolához kötődő művészeket, valamint papíron készült történeti alkotások kedvelőit.

Részletek

Eladta
Tulajdonos vagy viszonteladó
Példány
Eredeti
Művész
Deák Ébner Lajos (1850-1934)
Műalkotás címe
„Studium postaci” (Alaktanulmány)
Technika
Ceruzarajz
Aláírás
Kézzel aláírt
Ország
Magyarország
Állapot
Jó állapotú
Height
26,5 cm
Width
21 cm
Súly
1 kg
Ábrázolás/téma
Portré
Style
Realizmus
Korszak
1900-1910
LengyelországEllenőrzött
Magán

Hasonló tárgyak

  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​

Önnek ajánlott:

Klasszikus művészet és impresszionizmus

  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​