Tijs Dragtsma (1992) - Void. Lines That Remember the Dark






Film- és vizuális művészetek mesterfokozata; tapasztalt kurátor, író és kutató.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 146014 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Tijs Dragtsma 2026-os „Void. Lines That Remember the Dark” című, keretezett, vegyes technikájú eredeti alkotása akrilüvegbe vájt pontokkal ábrázol egy zebrát.
Leírás az eladótól
A zebra éppen csak annyira fordítja el a fejét, hogy megmutassa az oldalnézetét, és itt nem festékkel, hanem a sötétben szétszórt fénypontokkal jelenik meg. Az egykor az élő nyakon megszakítás nélkül végigfutó csíkok most egyedi jelek mezőjeként maradnak fenn: mindegyik másként kapja el a fényt, és mindegyik apró döntés arról, mi marad meg, és mi tűnhet el.
A mű pontosan azt őrzi meg, amit meg akar őrizni. A fül ívét, a pofa lágy súlyát, a szem sötét mélységét, valamint a csíkok ritmusát, ahogy az arcról a sörény felé hajlanak. Mindez gondos megformálást kap: ott a legsűrűbb a mélység rétege, ahol a minta a legsűrűbb, mintha az állat saját jegyei adták volna meg a műnek az engedélyt, hogy ebben a formában létezzen.
Amit elenged, azt ugyanilyen tudatosan teszi. A nyak alsó része még azelőtt merül a feketébe, hogy a forma teljessé válna, a háttérbe nem lehet kapaszkodni, és a kép jelentős részét nem az adja, ami megjelent, hanem az, amit visszatartottak. Az itt tátongó üresség nem a leírás kudarca: az állat saját rejtőzködő nyelve, a mélység nyelvére lefordítva.
A szoba túlsó végéből nézve a mű csendes és szinte mozdulatlan: egy sötét négyzet, amelyen jelenlét vonul át. Közelebbről ez a jelenlét egyedi jelek mezőjére bomlik; mindegyik másként kapja el a fényt attól függően, honnan nézzük, és hogyan világítjuk meg a szobát. A kép a fény, a kontraszt és a néző nézőpontja szerint jelenik meg vagy halványul el, így a zebra sosem rögzül egészen: mintha mindig éppen megérkezne vagy távozna.
Szimbolikus súlya van annak, hogy ehhez az eljáráshoz éppen ezt az állatot választotta. A zebra csíkjai arra szolgálnak, hogy megtévesszék a szemet, elmosva a határt a test és az őt körülvevő sötétség vagy csorda között. Itt ugyanez a megtörtség válik a mű szerkezetévé: a hiányból épülő csíkok a hiányból épülő háttérrel találkoznak, míg végül úgy tűnik, mintha egyetlen közös forrásból erednének.
A Lines That Remember the Dark Tijs Dragtsma Art with Void sorozatának folytatása, amelyben a képek nem festékkel vagy nyomtatással, hanem mélység és hiány révén épülnek fel. Ez a mű egyedi darab.
„Amit a sötétség megőriz, az sosem a semmi: csak arra vár, hogy meglássák.”
Az Art with Voidról
Az Art with Void olyan művek együttese, amelyben a kép nem hozzáadással épül fel, hanem a hiány révén tárul fel.
Távolról nézve a kép összetéveszthetetlen: erőteljes, letisztult és azonnal jelenvaló. Közelről azonban a mű átalakul. A néző felfedezi, hogy felületét kiváló minőségű akrilüvegbe precízen mart, mikroszkopikus üregek alkotják. Ami távolról teljesnek és mozdulatlannak tűnt, közelről részletgazdaggá, finommá és mélyen strukturálttá válik.
A fény elengedhetetlen a művekhez. Nappali fényben a tükröződések változnak, a kép pedig finoman módosul a környezetével együtt. Sötétben, irányított reflektorfényben az akrilüveg teljesen életre kel. A mélység fokozódik, a tükröződések élesebbé válnak, a kép pedig szinte mágikus jelenlétre tesz szert.
A távolság és közelség, a kép és a szerkezet, a mozdulatlanság és az átalakulás közötti játék áll az Art with Void középpontjában. Vizuális nyelve a redukcióra épül, mégis gazdag atmoszférában, precizitásban és jelenlétben.
A művészről
A nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója vagyok.
Művészként folyamatosan új vizuális nyelveket szeretnék felfedezni. A művészetet nem rögzült stílusnak tekintem, hanem folyamatosan alakuló felfedezési térnek, ahol az anyag, a szerkezet, a fény és az érzelem találkozik.
A munkáim gyakran egy egyszerű kérdéssel kezdődnek. Hogyan szólalhat meg egy anyag új módon? Hogyan válhat a keménység meghittséggé? Hogyan kelthet érzelmeket a precizitás? Ez a keresés áll minden alkotásom középpontjában.
A TD Fine Art Studio keretében minden műegyüttest önálló világként közelítek meg, saját logikával, atmoszférával és vizuális identitással. Egyes művek ritmus, ismétlődés és szerkezet révén épülnek fel. Mások a hiányból, az árnyékból, a tükröződésből vagy a feszültségből bontakoznak ki. Ami összeköti őket, az az eredetiség, a tisztaság és az érzelmi jelenlét iránti közös elkötelezettség.
Lenyűgöznek az ellentétek: az erő és a törékenység, az irányítás és az érzés, a látható és az értelmezésre nyitva hagyott közöttiek. Nem pusztán egy képet akarok létrehozni, hanem olyan művet, amely magára vonja a figyelmet, gondolkodásra késztet, és idővel újabb rétegeit tárja fel.
A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a kísérletek összeérnek. Nem csupán műhely, hanem folyamatosan alakuló művészi univerzum, amelyet a kíváncsiság, a precizitás és az a törekvés formál, hogy karakteres, tudatos és eleven művek szülessenek.
A kéz és a gép találkozása
Minden mű a saját elképzelésemmel kezdődik. Ezután az ember és a gép párbeszédében ölt formát: ahol az emberi kéz nem elég precíz, ott a gép veszi át a munkát; ahol a gép nem képes életet lehelni a műbe, ott én lépek közbe.
A képek úgy jönnek létre, hogy pontról pontra eltávolítom az anyagot az akrilüvegből, apró, hengeres üregeket hagyva magam után, az általam kifejlesztett szerszámokkal és gépekkel.
Kizárólag a legjobb minőségű anyagokat használom, mindenekelőtt kiváló minőségű akrilüveget. Semmit sem nyomtatok, és pigmentet sem adok hozzá. A kép kizárólag az eltávolított anyag helyén jön létre; a fény teszi láthatóvá, amint áthalad ezeken az üregeken.
Nincsenek asszisztensek, és külső műhelyt sem veszek igénybe. Az első ötlettől a kész mű becsomagolásáig mindent magam végzek, a munka iránti legnagyobb szenvedéllyel és szeretettel.
Ez a termékoldal mesterséges intelligenciával készült látványképeket tartalmaz. A tárgy tényleges állapotának megítéléséhez kérjük, tekintse meg az eredeti fényképeket.
A zebra éppen csak annyira fordítja el a fejét, hogy megmutassa az oldalnézetét, és itt nem festékkel, hanem a sötétben szétszórt fénypontokkal jelenik meg. Az egykor az élő nyakon megszakítás nélkül végigfutó csíkok most egyedi jelek mezőjeként maradnak fenn: mindegyik másként kapja el a fényt, és mindegyik apró döntés arról, mi marad meg, és mi tűnhet el.
A mű pontosan azt őrzi meg, amit meg akar őrizni. A fül ívét, a pofa lágy súlyát, a szem sötét mélységét, valamint a csíkok ritmusát, ahogy az arcról a sörény felé hajlanak. Mindez gondos megformálást kap: ott a legsűrűbb a mélység rétege, ahol a minta a legsűrűbb, mintha az állat saját jegyei adták volna meg a műnek az engedélyt, hogy ebben a formában létezzen.
Amit elenged, azt ugyanilyen tudatosan teszi. A nyak alsó része még azelőtt merül a feketébe, hogy a forma teljessé válna, a háttérbe nem lehet kapaszkodni, és a kép jelentős részét nem az adja, ami megjelent, hanem az, amit visszatartottak. Az itt tátongó üresség nem a leírás kudarca: az állat saját rejtőzködő nyelve, a mélység nyelvére lefordítva.
A szoba túlsó végéből nézve a mű csendes és szinte mozdulatlan: egy sötét négyzet, amelyen jelenlét vonul át. Közelebbről ez a jelenlét egyedi jelek mezőjére bomlik; mindegyik másként kapja el a fényt attól függően, honnan nézzük, és hogyan világítjuk meg a szobát. A kép a fény, a kontraszt és a néző nézőpontja szerint jelenik meg vagy halványul el, így a zebra sosem rögzül egészen: mintha mindig éppen megérkezne vagy távozna.
Szimbolikus súlya van annak, hogy ehhez az eljáráshoz éppen ezt az állatot választotta. A zebra csíkjai arra szolgálnak, hogy megtévesszék a szemet, elmosva a határt a test és az őt körülvevő sötétség vagy csorda között. Itt ugyanez a megtörtség válik a mű szerkezetévé: a hiányból épülő csíkok a hiányból épülő háttérrel találkoznak, míg végül úgy tűnik, mintha egyetlen közös forrásból erednének.
A Lines That Remember the Dark Tijs Dragtsma Art with Void sorozatának folytatása, amelyben a képek nem festékkel vagy nyomtatással, hanem mélység és hiány révén épülnek fel. Ez a mű egyedi darab.
„Amit a sötétség megőriz, az sosem a semmi: csak arra vár, hogy meglássák.”
Az Art with Voidról
Az Art with Void olyan művek együttese, amelyben a kép nem hozzáadással épül fel, hanem a hiány révén tárul fel.
Távolról nézve a kép összetéveszthetetlen: erőteljes, letisztult és azonnal jelenvaló. Közelről azonban a mű átalakul. A néző felfedezi, hogy felületét kiváló minőségű akrilüvegbe precízen mart, mikroszkopikus üregek alkotják. Ami távolról teljesnek és mozdulatlannak tűnt, közelről részletgazdaggá, finommá és mélyen strukturálttá válik.
A fény elengedhetetlen a művekhez. Nappali fényben a tükröződések változnak, a kép pedig finoman módosul a környezetével együtt. Sötétben, irányított reflektorfényben az akrilüveg teljesen életre kel. A mélység fokozódik, a tükröződések élesebbé válnak, a kép pedig szinte mágikus jelenlétre tesz szert.
A távolság és közelség, a kép és a szerkezet, a mozdulatlanság és az átalakulás közötti játék áll az Art with Void középpontjában. Vizuális nyelve a redukcióra épül, mégis gazdag atmoszférában, precizitásban és jelenlétben.
A művészről
A nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója vagyok.
Művészként folyamatosan új vizuális nyelveket szeretnék felfedezni. A művészetet nem rögzült stílusnak tekintem, hanem folyamatosan alakuló felfedezési térnek, ahol az anyag, a szerkezet, a fény és az érzelem találkozik.
A munkáim gyakran egy egyszerű kérdéssel kezdődnek. Hogyan szólalhat meg egy anyag új módon? Hogyan válhat a keménység meghittséggé? Hogyan kelthet érzelmeket a precizitás? Ez a keresés áll minden alkotásom középpontjában.
A TD Fine Art Studio keretében minden műegyüttest önálló világként közelítek meg, saját logikával, atmoszférával és vizuális identitással. Egyes művek ritmus, ismétlődés és szerkezet révén épülnek fel. Mások a hiányból, az árnyékból, a tükröződésből vagy a feszültségből bontakoznak ki. Ami összeköti őket, az az eredetiség, a tisztaság és az érzelmi jelenlét iránti közös elkötelezettség.
Lenyűgöznek az ellentétek: az erő és a törékenység, az irányítás és az érzés, a látható és az értelmezésre nyitva hagyott közöttiek. Nem pusztán egy képet akarok létrehozni, hanem olyan művet, amely magára vonja a figyelmet, gondolkodásra késztet, és idővel újabb rétegeit tárja fel.
A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a kísérletek összeérnek. Nem csupán műhely, hanem folyamatosan alakuló művészi univerzum, amelyet a kíváncsiság, a precizitás és az a törekvés formál, hogy karakteres, tudatos és eleven művek szülessenek.
A kéz és a gép találkozása
Minden mű a saját elképzelésemmel kezdődik. Ezután az ember és a gép párbeszédében ölt formát: ahol az emberi kéz nem elég precíz, ott a gép veszi át a munkát; ahol a gép nem képes életet lehelni a műbe, ott én lépek közbe.
A képek úgy jönnek létre, hogy pontról pontra eltávolítom az anyagot az akrilüvegből, apró, hengeres üregeket hagyva magam után, az általam kifejlesztett szerszámokkal és gépekkel.
Kizárólag a legjobb minőségű anyagokat használom, mindenekelőtt kiváló minőségű akrilüveget. Semmit sem nyomtatok, és pigmentet sem adok hozzá. A kép kizárólag az eltávolított anyag helyén jön létre; a fény teszi láthatóvá, amint áthalad ezeken az üregeken.
Nincsenek asszisztensek, és külső műhelyt sem veszek igénybe. Az első ötlettől a kész mű becsomagolásáig mindent magam végzek, a munka iránti legnagyobb szenvedéllyel és szeretettel.
Ez a termékoldal mesterséges intelligenciával készült látványképeket tartalmaz. A tárgy tényleges állapotának megítéléséhez kérjük, tekintse meg az eredeti fényképeket.
