Henri Matisse (1869-1954) - Le Lanceur de Couteaux, 1947 - Artprint - 60 x 80 cm






Művészettörténet szakon végzett, több mint 25 éves tapasztalattal régiségekben és alkalmazott művészetben.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 122473 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Henri Matisse, Moderne művészet, Offset nyomtatás kemény papírra, Le Lanceur de Couteaux, 1947, Németországban gyártva a Kunstverlag által.
Leírás az eladótól
Henri Matisse gyönyörű, kifejező, 80 x 60 cm-es méretű nyomata, melynek címe: A lándzsás (The Lanceur de Couteaux, 1947). A mű kiváló minőségű nyomat strapabíró papírra, és nagyon jó állapotban van.
Nyomtatva és kiadva a Kunstverlag által, körülbelül 1990–2010 között.
Közvetlenül a Kunstverlag-tól beszerezve
Azóta professzionálisan, fényvédetten, laposan tárolva grafikáraktárban.
Művész: Henri Matisse
Cím: Le Lanceur de Couteaux, 1947
Művészeti nyomat
Technika: offsetnyomás kemény papírra.
Eredetiség: reprodukció
Lapméret: 80 x 60 cm
Állapot: Új
Eredet: Kunstverlag
Kortárs művészet
Nemzetiség: Francia művészet
Henri Matisse:
Henri Matisse, aki 1869. december 31-én született Le Cateau-Cambrésisban, Franciaország, és 1954. november 3-án hunyt el Nizzában, Franciaország, az 20. század egyik legnevesebb művésze volt, és a fauvizmus egyik vezető képviselője. Merész szín- és formahasználatával forradalmasította a festészetet, és jelentősen befolyásolta a modern művészetet. Művei élénk színpalettával és a forma mesteri leegyszerűsítésével jellemezhetők, és számos művészt és művészeti mozgalmat befolyásoltak.
Matisse viseli a művészi pályafutását viszonylag későn, miután először jogot tanult. Párizsba költözött, hogy aJulian Akadémián, majd később a Beaux-Arts Iskolában tanuljon. Párizsban Matisse kapcsolatba került az impresszionisták műveivel, különösen Claude Monet és Pierre-Auguste Renoir alkotásaival, amelyek laza ecsetkezelése és a fény hatásának érdeklődése a színre mély benyomással voltak rá. Monet
Matisse karrierjében meghatározó fordulópont volt a Paul Cézanne műveivel való találkozás, amely inspirálta abban, hogy a formákat festményeiben leegyszerűsítse és a kompozíciót strukturálja. Cézanne geometriai kezelése a természetről, ahogyan az olyan műveken, mint a „Mont Sainte-Victoire”, látható, inspirálta Matisset arra, hogy a festészetet alapvető elemeire, formára és színre bontsa. Ezek az hatások radikális leegyszerűsítéshez vezettek a formában és intenzívebb színezésben, amelyek egyértelműen megnyilvánulnak Fauvist munkáiban.
A fauvizmus, melynek nevét egy kritikus alkotózta, aki a 1905-ös Salon d’Automne-on Matisse műveit „les fauves” (a vadak) néven említette, rövid, de hatásos mozgalom volt. Olyan művészek, mint André Derain, Maurice de Vlaminck és Raoul Dufy, akik szintén a fauvizmushoz tartoztak, osztoztak Matisse tiszta, élénk színek iránti szenvedélyében és kifejező, egyszerűsített formanyelvében. Matisse „Nő kalapban” (1905) és „A tánc” (1910) című művei ikonikus példái a fauvizmusnak, és merész, érzelmes színhasználatukat mutatják, mely jellemző a mozgalomra. Derain „Charing Cross hídja” és Vlaminck „Chatou-i hajók” című alkotásai ugyanilyen intenzív színvilágot és szabadságot tükröznek a festészetben.
Matisses hatása kiterjedt az absztrakt művészet fejlődésére is. Olyan művészek, mint Vaszilij Kandinszkij és Piet Mondrian, a Matiss által alkalmazott szín- és formaalapú redukcióban látták a lehetőséget arra, hogy a festészetet lényeges elemeire egyszerűsítsék. Kandinszkij „Improvisáció” című műve és Mondrian „Kompozíció vörössel, kékkel és sárgával” című alkotása tükrözi ezt a fejlődést. Mindkét művész felismerte, hogy Matisses munkáiban lehetőség van a színt és formát mint önálló kifejezőeszközöket használni, függetlenül a valós világ ábrázolásától.
Matisse és Pablo Picasso közötti kapcsolat összetett és kölcsönösen inspiráló volt. Bár művészi megközelítéseik eltérőek voltak – Matisse a színt és a díszítő formákat részesítette előnyben, míg Picasso a formára és szerkezetre összpontosított – mindketten kölcsönösen befolyásolták egymást. Picasso kubista művei, mint például a „Les Demoiselles d’Avignon”, párbeszédben állnak Matisse fauvista festményeivel, és mindkét művész közös érdeklődést mutatott a művészeti konvenciók megtörése iránt. Ez a rivalizálás és barátság Matisse és Picasso között elősegítette a modern művészet fejlődését, és új mércét állított a művészi innovációban.
Matisse szintén úttörő volt a papírszárnyak használatában, egy olyan technikában, melyet élete utolsó éveiben fejlesztett ki, amikor mozgékonysága korlátozott volt. Ezek a művek, mint például az „Ikarusz” (1947) és a „Jazz” sorozat (1947), példák arra, hogy mesterien tud egyszerű formákkal és élénk színekkel erőteljes vizuális és érzelmi hatásokat elérni. Ezek a papírszárnyak későbbi művészeket, például Ellsworth Kelly-t és Henri Michaux-t inspirálták, akik szintén a forma és szín redukálásával kísérleteztek. Kelly nagy felületeken alkalmazott színblokkjai és Michaux gesztusos absztrakciói megmutatják, hogyan inspirálták Matisse papírszárnyai a modern művészet irányzatát.
Matiss művének hatása érezhető az 20. századi amerikai művészeti életben is, különösen az absztrakt expresszionizmus művészeinél, mint Mark Rothko és Barnett Newman. Rothko nagy méretű színkompozíciói és Newman „Zipjei” mély kapcsolatot mutatnak Matisse intenzív, felszínes szí alkalmazásával. Mindkét művész, akárcsak Matisse, egy tiszta, univerzális kifejezésmódot keresett, amely túlmutat a hagyományos ábrázolásmódon.
Még a modern művészetben is él Matissész hatása. Olyan művészek, mint David Hockney és Jeff Koons, beépítették Matissz kísérletező kedvét, valamint a színnel és formával való foglalkozását saját munkáikba. Hockney színes tájképei és portréi, valamint Koons szobrászati alkotásai, amelyek gyakran erős színhatást keltenek, azt mutatják, hogy Matissz megközelítései tovább élnek a kortárs művészetben. Hockney „A Bigger Splash” című műve és Koons „Balloon Dog”-ja példák arra, hogy Matissz szín- és formakísérletei folytatódnak a modern művészetben.
Összefoglalva Henri Matisse továbbra is a művészettörténet központi figurája, akinek hatása számos művészeti irányzatra és művésznemzedékre kiterjed. Innovatív szín- és formahasználata, az alapvetőre való törekvése, valamint az egyszerű eszközökkel mély érzelmi hatásokat keltő képessége tartósan formálta a modern művészetet. A fauvistáktól az absztrakt művészekig és a kortárs alkotókig Matisse jelentősen befolyásolta a 20. századi és azon túli művészetet, és élő örökségként marad a művészvilágban.
Információk a szállításról:
Szilárd kartoncsövekre tekerjük a nyomtatványokat, hullámkartonnal csomagoljuk őket, és stabil kartondobozokban küldjük el. A szállítás nyomkövető számmal történik.
Rólunk:
Több mint 20 éve foglalkozunk művészeti kereskedelemmel, és széleskörű tapasztalatokat szereztünk a műalkotások professzionális kezelésében és szállításában.
Nincs szállítási lehetőség a Kanári-szigetekre, Tajvanra.
Az eladó története
Henri Matisse gyönyörű, kifejező, 80 x 60 cm-es méretű nyomata, melynek címe: A lándzsás (The Lanceur de Couteaux, 1947). A mű kiváló minőségű nyomat strapabíró papírra, és nagyon jó állapotban van.
Nyomtatva és kiadva a Kunstverlag által, körülbelül 1990–2010 között.
Közvetlenül a Kunstverlag-tól beszerezve
Azóta professzionálisan, fényvédetten, laposan tárolva grafikáraktárban.
Művész: Henri Matisse
Cím: Le Lanceur de Couteaux, 1947
Művészeti nyomat
Technika: offsetnyomás kemény papírra.
Eredetiség: reprodukció
Lapméret: 80 x 60 cm
Állapot: Új
Eredet: Kunstverlag
Kortárs művészet
Nemzetiség: Francia művészet
Henri Matisse:
Henri Matisse, aki 1869. december 31-én született Le Cateau-Cambrésisban, Franciaország, és 1954. november 3-án hunyt el Nizzában, Franciaország, az 20. század egyik legnevesebb művésze volt, és a fauvizmus egyik vezető képviselője. Merész szín- és formahasználatával forradalmasította a festészetet, és jelentősen befolyásolta a modern művészetet. Művei élénk színpalettával és a forma mesteri leegyszerűsítésével jellemezhetők, és számos művészt és művészeti mozgalmat befolyásoltak.
Matisse viseli a művészi pályafutását viszonylag későn, miután először jogot tanult. Párizsba költözött, hogy aJulian Akadémián, majd később a Beaux-Arts Iskolában tanuljon. Párizsban Matisse kapcsolatba került az impresszionisták műveivel, különösen Claude Monet és Pierre-Auguste Renoir alkotásaival, amelyek laza ecsetkezelése és a fény hatásának érdeklődése a színre mély benyomással voltak rá. Monet
Matisse karrierjében meghatározó fordulópont volt a Paul Cézanne műveivel való találkozás, amely inspirálta abban, hogy a formákat festményeiben leegyszerűsítse és a kompozíciót strukturálja. Cézanne geometriai kezelése a természetről, ahogyan az olyan műveken, mint a „Mont Sainte-Victoire”, látható, inspirálta Matisset arra, hogy a festészetet alapvető elemeire, formára és színre bontsa. Ezek az hatások radikális leegyszerűsítéshez vezettek a formában és intenzívebb színezésben, amelyek egyértelműen megnyilvánulnak Fauvist munkáiban.
A fauvizmus, melynek nevét egy kritikus alkotózta, aki a 1905-ös Salon d’Automne-on Matisse műveit „les fauves” (a vadak) néven említette, rövid, de hatásos mozgalom volt. Olyan művészek, mint André Derain, Maurice de Vlaminck és Raoul Dufy, akik szintén a fauvizmushoz tartoztak, osztoztak Matisse tiszta, élénk színek iránti szenvedélyében és kifejező, egyszerűsített formanyelvében. Matisse „Nő kalapban” (1905) és „A tánc” (1910) című művei ikonikus példái a fauvizmusnak, és merész, érzelmes színhasználatukat mutatják, mely jellemző a mozgalomra. Derain „Charing Cross hídja” és Vlaminck „Chatou-i hajók” című alkotásai ugyanilyen intenzív színvilágot és szabadságot tükröznek a festészetben.
Matisses hatása kiterjedt az absztrakt művészet fejlődésére is. Olyan művészek, mint Vaszilij Kandinszkij és Piet Mondrian, a Matiss által alkalmazott szín- és formaalapú redukcióban látták a lehetőséget arra, hogy a festészetet lényeges elemeire egyszerűsítsék. Kandinszkij „Improvisáció” című műve és Mondrian „Kompozíció vörössel, kékkel és sárgával” című alkotása tükrözi ezt a fejlődést. Mindkét művész felismerte, hogy Matisses munkáiban lehetőség van a színt és formát mint önálló kifejezőeszközöket használni, függetlenül a valós világ ábrázolásától.
Matisse és Pablo Picasso közötti kapcsolat összetett és kölcsönösen inspiráló volt. Bár művészi megközelítéseik eltérőek voltak – Matisse a színt és a díszítő formákat részesítette előnyben, míg Picasso a formára és szerkezetre összpontosított – mindketten kölcsönösen befolyásolták egymást. Picasso kubista művei, mint például a „Les Demoiselles d’Avignon”, párbeszédben állnak Matisse fauvista festményeivel, és mindkét művész közös érdeklődést mutatott a művészeti konvenciók megtörése iránt. Ez a rivalizálás és barátság Matisse és Picasso között elősegítette a modern művészet fejlődését, és új mércét állított a művészi innovációban.
Matisse szintén úttörő volt a papírszárnyak használatában, egy olyan technikában, melyet élete utolsó éveiben fejlesztett ki, amikor mozgékonysága korlátozott volt. Ezek a művek, mint például az „Ikarusz” (1947) és a „Jazz” sorozat (1947), példák arra, hogy mesterien tud egyszerű formákkal és élénk színekkel erőteljes vizuális és érzelmi hatásokat elérni. Ezek a papírszárnyak későbbi művészeket, például Ellsworth Kelly-t és Henri Michaux-t inspirálták, akik szintén a forma és szín redukálásával kísérleteztek. Kelly nagy felületeken alkalmazott színblokkjai és Michaux gesztusos absztrakciói megmutatják, hogyan inspirálták Matisse papírszárnyai a modern művészet irányzatát.
Matiss művének hatása érezhető az 20. századi amerikai művészeti életben is, különösen az absztrakt expresszionizmus művészeinél, mint Mark Rothko és Barnett Newman. Rothko nagy méretű színkompozíciói és Newman „Zipjei” mély kapcsolatot mutatnak Matisse intenzív, felszínes szí alkalmazásával. Mindkét művész, akárcsak Matisse, egy tiszta, univerzális kifejezésmódot keresett, amely túlmutat a hagyományos ábrázolásmódon.
Még a modern művészetben is él Matissész hatása. Olyan művészek, mint David Hockney és Jeff Koons, beépítették Matissz kísérletező kedvét, valamint a színnel és formával való foglalkozását saját munkáikba. Hockney színes tájképei és portréi, valamint Koons szobrászati alkotásai, amelyek gyakran erős színhatást keltenek, azt mutatják, hogy Matissz megközelítései tovább élnek a kortárs művészetben. Hockney „A Bigger Splash” című műve és Koons „Balloon Dog”-ja példák arra, hogy Matissz szín- és formakísérletei folytatódnak a modern művészetben.
Összefoglalva Henri Matisse továbbra is a művészettörténet központi figurája, akinek hatása számos művészeti irányzatra és művésznemzedékre kiterjed. Innovatív szín- és formahasználata, az alapvetőre való törekvése, valamint az egyszerű eszközökkel mély érzelmi hatásokat keltő képessége tartósan formálta a modern művészetet. A fauvistáktól az absztrakt művészekig és a kortárs alkotókig Matisse jelentősen befolyásolta a 20. századi és azon túli művészetet, és élő örökségként marad a művészvilágban.
Információk a szállításról:
Szilárd kartoncsövekre tekerjük a nyomtatványokat, hullámkartonnal csomagoljuk őket, és stabil kartondobozokban küldjük el. A szállítás nyomkövető számmal történik.
Rólunk:
Több mint 20 éve foglalkozunk művészeti kereskedelemmel, és széleskörű tapasztalatokat szereztünk a műalkotások professzionális kezelésében és szállításában.
Nincs szállítási lehetőség a Kanári-szigetekre, Tajvanra.
