ΤΗΣ ΚΑΙΝΗΣ ΔΙΑΘΗΚΗΣ ΑΠΑΝΤΑ - [Post Incunable] [NOVI TESTAMENTI OMNIA] - 1531

Kéziratból nyomtatásba: az eredeti forrásokra alapozott Biblia – az 1531-es görög revízió
Ez a ritka, második görög kiadású Újszövetség, amelyet Johannes Bebel nyomtatott Baselben 1531-ben, az első tudományosan átdolgozott bibliai szövegek eredeti szövegközpontú magját képezi, az Erasmus által megindított módszertani impulzus szerint. Ez egy határterületi mű, amelyben a filológia, a Rajna-vidéki humanizmus és az új református teológia egyesül abban a törekvésben, hogy a szent szöveget helyreállítsa görög kódexek segítségével – és amennyire csak lehet, célzott összehasonlításokat végezzen arámi és sémi hagyományokkal. A kötet egy olyan korszakot tanúsít, amikor a nyelvi forrásokhoz való visszatérés nem csupán tudományos érdeklődés volt, hanem egy spirituális és szellemi projekt, amely a Szentírás értelmezésének megújítására törekedett.
Vörös és sárga színnel keretezett, későbbi kéz által írt szigorúan keretezett kezdő betűk.
A példány megőrzi a szerkesztési projekt esztétikai erejét: egy kézben tartható, elegáns, kifinomult könyv, amely a mindennapi kritikus vizsgálatra készült.
Bebel görög Újszövetségének második kiadása, amelyet az ősi szövegek fényében átdolgoztak, összhangban az esztergomi filológiai forradalommal.
Piaci érték
Az első baseli kiadások a görög Újszövetségből, amelyek az erasmusi impulzus hatására és az ókori kéziratok közvetlen összevetésén alapulnak, ritkák a kereskedelemben. A második Bebel (1531) példányai, különösen az akkori kötésben és jó szerkezeti integritással, általában 4 000 és 6 500 euró között mozognak. A teljes szöveg megléte, a nyomdai minőség és a kiadás történelmi helyzete – mint a görög szöveg filológiai alapokon történő rendszeres megállapításának egyik első kísérlete – erős gyűjtői érdeklődést tart fenn.

Fizikai leírás és állapot
Elegáns és különleges, kortárs, világos színű disznó bőrből készült kötés, száraz benyomással a lapokon, domborított vágásokkal és kézírásos címmel az alsó élén; zöld marokkói bőr betét a gerincen, enyhe használati nyomok; a kötél nyomai. Szép, vörös és sárga színnel írt kezdőbetűk, későbbi kéz által. Az első oldal gravírozott nyomtatvány nélkül, helyette egy régi reprodukció található; az előszó hiányzik. A szöveg teljes egészében görög nyelvű. A lap hátoldalán xilografikus nyomtatvány, mottóval: durum pacientia frango. Nagy minőségű xilografikus kezdőbetűk. Néhány barnulás. Oldalak (2); 734; 2 nem számozott oldal; (2).

Teljes cím és szerző
Az Újszövetség válaszai
Újszövetség összes része
Basileae, Apud Io. Bebelium, Mense Iunio, Johannes Bebel, 1531.
AA.VV.

Környezet és jelentőség
Ez a második baseli nyomtatvány a görög Újszövetségből nem csupán a 1524-es princeps újranyomása, hanem közvetlen tanúbizonysága annak a filológiai forradalomnak, amelyet Erasmus indított el a 1516 és 1527 között megjelent görög szövegkiadásaival. Bebel, aki ugyanazon humanista kultúrában részesült, folytatta Erasmus módszerét: a legtekintélyesebb görög kódexek felhasználása, a különböző olvasatok kritikus értékelése, összevetés a szeleucid tradíciókkal és a Vulgátával, hogy interpolációkat vagy félreértéseket azonosítson. A nyolcadik formátum a hordozhatóság igényét szolgálta, a kötetet diákoknak, prédikátoroknak, javítóknak és teológusoknak szánták. Ebben az értelemben a második Bebel híd a baseli filológiai műhely és a reformáció új hermeneutikája között, amely számára a görög és arámi nyelvre való visszatérés módszertani és spirituális kötelesség volt.

biográfia a szerzőről
Az Újszövetség nem rendelkezik egyetlen szerzővel, de ez a kiadás a baseli humanisták, teológusok és tipográfusok közös munkáját tükrözi, akik az eredeti forrásokra alapozva restaurálták a szöveget. Johannes Bebel (körülbelül 1500–1550) a baseli görög termelés egyik főszereplője volt. A reformáció környezetében tevékenykedett, és Erasmus innovációival párbeszédben állva, rendkívül precíz kiadásokat készített, hozzájárulva egy kritikus kanon kialakításához, amely évtizedeken át befolyásolta az egyetemeket és a teológiai köröket.

Nyomtatási történelem és példányszám
Bebel által szerkesztett Görög Újszövetség első kiadása 1524-re datálódik; a 1531-es második kiadás technikai és filológiai fejlődést képvisel. Basel, egy kiváló korrektorokkal és görög szakértőkkel rendelkező szerkesztőközpont, ideális hely volt összetett görög szövegek nyomtatására. Ezek a kiadások széles körben elterjedtek a német és svájci területeken, elsődleges szerepet betöltve a pásztorok, tanárok és diákok képzésében, akik kéziratokra és az Erasmus által népszerűsített forrásokra alapozott új módszertanra támaszkodtak.

Bibliográfia és hivatkozások
VD16 B 4179
Adams B-1651
Bibliográfia bazeli del XVI. század
A görög nyomtatás tanulmányai és az Erasmus-féle filológia a reneszánsz idején