Miguel de Cervantes - The Life and Adventures of Don Quixote De La Mancha - 1885-1905

1 "Don Quijote de La Mancha élete és kalandjai", Miguel de Cervantes Saavedra tollából, H.M. Brock illusztrációival - Seeley, London - kb. 1905, első, tehát brit kiadás - 18mx15cm - állapot: nagyon jó, eredeti kötés, némi kopás, névhiba, minden Brock-tábla megvan

2 "Don Quijote de La Mancha" Miguel de Cervantestől, Charles Jarvis fordításában - George Routledge, London - kb. 1885, első brit kiadás - 18 cm x 15 cm - állapot: jó, eredeti kötés, enyhe kopással

A Don Quijote,[a][b] teljes címe: A zseniális Don Quijote La Mancha-i,[c] Miguel de Cervantes spanyol regénye. Eredetileg két részben, 1605-ben és 1615-ben jelent meg, a regényt a nyugati irodalom alapművének és az első modern regénynek tartják.[2][3] A regényt számos ismert szerző „minden idők legjobb regényének”[d] és „a világirodalom legjobb és legfontosabb művének” nevezte.[4][5] A Don Quijote a világ egyik legtöbbet fordított könyve[6] és minden idők egyik legkelendőbb regénye is.

A cselekmény Alonso Quijano, La Mancha egyik legalsó nemesi osztályába tartozó hidalgó kalandjait követi nyomon, aki annyi lovagi regényt olvas, hogy elveszíti az eszét, és lovag-keresővé (caballero andante) akar válni, hogy felélessze a lovagi eszmét és szolgálja nemzetét, Don Quijote de la Mancha néven. A segédjének egy egyszerű parasztembert, Sancho Panzát veszi fel, aki földközeli észjárásával ellensúlyozza Don Quijote magasztos retorikáját. A könyv első részében Don Quijote nem látja a világot a valóságként, inkább azt képzeli, hogy egy lovagi történetet él át, amely a mindenkori krónikákba illik. Azonban, ahogy Salvador de Madariaga rámutatott a Guía del lector del Quijote (1972 [1926]) című művében, utalva a „Don Quijote Sanchifikációjára és Sancho Quixotizációjára”, miszerint „Sancho szelleme a valóságról az illúzió felé halad, míg Don Quijote az illúzióról a valóság felé.”

A könyv jelentős hatással volt az irodalmi közösségre, amint azt Alexandre Dumas A három testőr (1844)[9] és Edmond Rostand Cyrano de Bergerac (1897)[10] című művében található közvetlen utalások, valamint a donquijote szó is bizonyítja. Mark Twain úgy nyilatkozott a könyvről, mint amely „elsöpörte a világ csodálatát a középkori lovagiasság-bolondság iránt”.[11][f] Egyesek a valaha írt legnagyobb műként írták le.