Illustrated manuscript on Astronomy and Astrology - 1630-1680

TERMÉSZETFILOZÓFIA ÉS CSILLAGÁSZAT TUDOMÁNYOS KÉZIRATA

(ptolemaioszi, kartéziánus és kopernikuszi alakokkal)
Európa, 17. század (valószínűleg 1630–1680)
Fólió – Barna tintával illusztrált tudományos kézirat



I. A munka azonosítása és jellege

A kézirat egy átfogó értekezés a természetfilozófiáról, az elméleti fizikáról és a matematikai csillagászatról, amelyet egy tudós írt a 17. század második felében, csillagászati táblázatok, geometriai ábrák és kiterjedt kozmológiai kifejtések apparátusával együtt.

A belső dokumentumokban ismétlődő cím, változatokkal, egyértelműen jelzi a szerkezetet:

„Libellus Primus Physicae Experimentalis, Rationalis et Experimentalis, Physicae Compendium Tractatus”

A fizika Libellus I., II. és III. felosztása az arisztotelészi-skolasztikus séma szerint következik, de – mint látni fogjuk – integrálva a kartéziánus, galilei, sőt kopernikuszi fogalmakkal is.
A kódex a Pars Tertia Philosophiae-vel végződik, amelyet a következőképpen határoznak meg: „Physica – Preaum?”, valószínűleg Praeam[bulum] vagy Praeambulum.

A kötetben talált belső kártya megerősíti ezt a szerkezetet.



II. Tartalom: A természetfilozófia szintézise a hagyomány és a modernitás között

A kézirat az arisztotelészi-peripatetikus természetfilozófia kérdéseinek teljes spektrumát tárgyalja, integrálva azokat a tizenhetedik század új elméleteivel.

1. Libellus I – De Corpore Naturali

Fejezetek:
• Az anyag a tested
• De primis Principiis Corporum
• De Principiis secundum Peripateticos
• Széljegyzet: „Metaphysica accommodatur”

Ez az első könyv alkotja a mű metafizikai keretét, tükrözve az európai iskolákban még mindig domináns, de már reformista feszültségek által áthatott arisztotelészi hagyományt.



2. Libellus II – De Physica Mechanica et Cartesianis

Egy rendkívül fontos rész, amelyet a táblázatban is kiemeltek:
„A mechanika alapelveinek, valamint Demokritosz és Descartes alapelveinek 4. fejezete”

Itt jelennek meg:
• az üresség elméletei,
• a démokritészi atomok,
• Descartes-féle örvények,
• és számos geometriai ábra (1–4. ábra).

Ez a mű egyik legritkább és legérdekesebb vonása: egy olyan kézirat, amely Arisztotelészt, Descartes-t és Demokritoszt párbeszédbe helyezi, teljes mértékben reprezentálja a 17. század ismeretelméleti átmenetét.



3. Libellus III – De Physica Elementorum

Fejezetek:
• De secundariis corporum naturalium principalis et de mixtione elementorum
• De chimicarum elementis
(A kártyán ez áll: „5 számjegyű ár 20 V felett”)
• De naturalibus corporis affectionibus… divisibilitas materiae

A kémiára való utalás a posztparacelsiánus kémiai filozófia hatását jelzi.



4. Pars Tertia Philosophiae – Physica Generalis

A kártyán a következőképpen van feltüntetve:
• Codex primus de parte tertia philosophiae
• „Ovulum (?) (26)”

Valószínűleg egy általános fizikának szentelt zárómodul, talán egy önálló zárókompendium.



III. Táblázatok és diagramok: kivételes tudományos eszköztár

A kézirat ritka gazdagságú ikonográfiai ciklust mutat be: csillagászati, kozmológiai, geometriai és optikai diagramokat, melyeket szigorú kézmozdulattal, barna tintával, matematikai képzettséggel készítettek.

A legfontosabb figurák között elismerjük:

1. Sistema Tolemaico

Egy táblázat a központi Földdel, amelyet 8–9 koncentrikus gömb veszi körül, a külső állandó csillagokkal és az Empíréval.
Figura Ptolemaei

2. Copernicusi rendszer

Egy nagy, annotált táblázat a 'Figura systematis Copernicani'-ról, középen a Nappal és a bolygók pályáival, valószínűleg alkímiai vagy asztrológiai szimbólumokkal.

Ez az adat rendkívüli: a copernicusi diagramok a XVII. századi tankönyvi kéziratokban ritkák, és művelt környezetekben mutatják az új kozmológiákat.

3. Kartéziánus diagramok

Orbitali vorticosi, moti circolari, a fény szóródásának és a folyadékok mozgásának ábrázolásai.
A 'Principiis Cartesii'-hez dedikált táblázatok a legkeresettebb anyagok közé tartoznak a tudományos kéziratok között a korszakban.

4. Eklipsz

Vannak geometriai táblák, amelyek megmutatják:
a földi árnyék vetítése
az árnyék
• az egységbe rendezés Sole–Terra–Luna.

5. A holdfázisok

Egy teljes oldalnyi tábla a tizenkét holdfázissal, geometriai felépítéssel, szinte nyomtatott szakmai kiadvány minőségében.

Minden ikonográfiai rendszer összhangban van, professzionális, és valódi csillagászati-matematikai szakértelem eredménye.



IV. Történelmi és kulturális kontextus

Ez a kézirat egy kritikus időszakhoz tartozik a tudományos gondolkodás történetében.
Galileo már aktív a Sidereus Nuncius (1610) című művel.
Cartesio publikálja a Le Monde-ot (posztumusz, 1664) és a Principia Philosophiae-t (1644).
Gassendi, Hobbes, Boyle, Kircher új fizikai modelleket terjesztenek.
Az egyetemek azonban továbbra is tanítják Arisztotelészt.

A kézirat tehát azok közé a ritka és értékes szövegek közé tartozik, amelyek dokumentálják az peripatetikus világból a modern tudományba való átmenetet, egy oktatási vagy magánjellegű dokumentum, amely valószínűleg a következő célokra készült:
egy természettudományos filozófia professzora
egy matematikus
Egy haladó egyetemi hallgató.
vagy egy vallási kollégium, amelynek fizika tanszéke van.

A kopernikuszi rendszer jelenléte nyitott és naprakész környezetet jelez, nem szigorúan az ortodoxiához kötött.



V. Történelmi-tudományos jelentőség

A kézirat rendkívül értékes, mert:
Dokumentálja az új tudományok fogadtatását az iskolai környezetben.
2. Bemutatja együtt Aristotélészt, Demokritoszt, Descartes-t és Kopernikuszt: egy egyedülálló összefoglaló a maga nemében.
3. Tartalmazza az eredeti diagramokat, nem nyomtatott könyvek másolatait, hanem a másoló által készített, szakértő kéz által alkotottakat.
Bemutatja a fizika oktatását Newton tudományának végleges megerősítése előtt.
Ez egy elsődleges forrás a tudományos oktatás történetében a Seicento idején.



VI. Kódikológiai szempontok
In-folio, vastag, jó minőségű lap, néha láthatóan írott előkészítéssel.
Sötétbarna tinta, egységes és jó állapotban lévő.
• Ábrák teljes oldalon, gyakran felül latin címekkel megjegyezve.
• Marginalia és ábrahivatkozások („Ábra X”), amelyek egy nagyon összetett szöveges projektre utalnak.
• Belső rendet megerősítette a belső leíró lap, amely értékes a tartalom rekonstruálásához.



VII. Befejezés – Egy ritka tanúja a tudományos forradalomnak

Ez a kézirat egy rendkívül ritka tanúbizonyság az európai tudományos tudás átalakulásáról a XVI. és XVII. század között.
A közös jelenlétük:
aristotelészi kozmológia
atomismo rinascimentale
• meccanica cartesiana
csillagászat tolemaica és copernica
Kidolgozott geometriai diagrammok
filozófiai kémiai szekciókra

Ez nem egy rendkívül értékes történelmi és gyűjteményi értékű dokumentum, amely méltó egy egyetemi könyvtárhoz, egy régi fizikai magángyűjteményhez vagy egy tudományi múzeumhoz.

Az egyik olyan kézirat, amely nemcsak dokumentál, hanem megtestesíti a XVII. század feszültségét.
Az iskolázottság utolsó ragyogása és a modern tudományos gondolkodás első felbukkanása.