Szobor, Grande Mūkha-liṅga, maschera rituale per Śiva-liṅga, India, XIX secolo - 23.5 cm - Bronz öntés perzsa viasz technikával






Több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik ázsiai művészetben, volt galériatulajdonos.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 122385 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Maratha Birodalom idejéből származó bronz Mūkha-līṅga maszk, India, 19. század, magángyűjteményből; méretek 23,5 × 16 × 8 cm, aláíratlan, jó állapotban, talpról nélküli.
Leírás az eladótól
Mūkha-liṅga bronzból, rituális maszk Śiva-liṅgához, Nyugat-India, Maharashtra (Deccan), XIX. század
Teljes bronzmaszk, amelyet a viaszminta öntési technikájával készítettek, és a śivaita vallási kultusz során a liṅga elülső burkolataként tervezték. Az arc, amelyen erősen nyújtott és összeszorított szemhéjak találhatók, hieratikus koncentrációt sugároz, éles orra és keskeny szája van, stilizált bajusszal, amely a száj szélén van bevésve: ez a jellemző arckifejezés a Deccan-i áhítatos termelésre. A széles, áttört fülek védőékszerek rögzítésére szolgáltak.
A legjellemzőbb elem a félgömb alakú, gyűrűs sávos fejfedő, amely antropomorf módon idézi a liṅga formáját, és erősíti azonosítását Śiva-val; a homlok közepén finom tilaka/ūrṇā jel látható, ami további hívószó a śivaita ikonográfiához.
A belső rész egy gyönyörű érintkezési patinát mutat, aranyozott lerakódásokkal és zöldes árnyalatokkal, amelyek a rituális ablúcióból (abhiṣeka) származnak, víz, tej, ghee és kenőcsök használatával: nyomai a hosszú időtartamnak, amit a szentélyben töltött. Az ötvözet különösen fényes és 'meleg', tulajdonság, amit Maharashtra műhelyeiben értékelnek azoknak az alkotásoknak a készítésénél, amelyeket olajlámpák fényében kell látni. A fúvás vastagsága, még ha maszk formájában is, jelentős súlyt és szilárdságot kölcsönöz az tárgynak, összhangban a liturgikus használattal egy jó méretű liṅgán.
Tipológia, arányok és stilisztikai nyelvezet szerint – ovális arc, mandula alakú, hosszú szempillákkal hangsúlyozott szemek, ívelt bajusz, kupola alakú fejfedő rétegekkel – a mű biztosan a 19. századi maharashtriai területhez tartozik, ahol a mūkha-liṅga-t ünnepi napokon alkalmazták, hogy 'emberivé' tegyék Shiva ikonikus jelét, és áldozatokat, koszorúkat és kenőcsöket fogadjanak.
Nagyon jó állapotban van az életkorához képest, kismértékű, összhangban lévő oxidációkkal; ritka minőségű belső patinával. Erőteljes megjelenésű példány, jelentős méretekkel, súllyal és az ötvözet fényességével, tökéletesen reprezentálva a Deccan śivaita népi hitének odaadását.
Mūkha-liṅga bronzból, rituális maszk Śiva-liṅgához, Nyugat-India, Maharashtra (Deccan), XIX. század
Teljes bronzmaszk, amelyet a viaszminta öntési technikájával készítettek, és a śivaita vallási kultusz során a liṅga elülső burkolataként tervezték. Az arc, amelyen erősen nyújtott és összeszorított szemhéjak találhatók, hieratikus koncentrációt sugároz, éles orra és keskeny szája van, stilizált bajusszal, amely a száj szélén van bevésve: ez a jellemző arckifejezés a Deccan-i áhítatos termelésre. A széles, áttört fülek védőékszerek rögzítésére szolgáltak.
A legjellemzőbb elem a félgömb alakú, gyűrűs sávos fejfedő, amely antropomorf módon idézi a liṅga formáját, és erősíti azonosítását Śiva-val; a homlok közepén finom tilaka/ūrṇā jel látható, ami további hívószó a śivaita ikonográfiához.
A belső rész egy gyönyörű érintkezési patinát mutat, aranyozott lerakódásokkal és zöldes árnyalatokkal, amelyek a rituális ablúcióból (abhiṣeka) származnak, víz, tej, ghee és kenőcsök használatával: nyomai a hosszú időtartamnak, amit a szentélyben töltött. Az ötvözet különösen fényes és 'meleg', tulajdonság, amit Maharashtra műhelyeiben értékelnek azoknak az alkotásoknak a készítésénél, amelyeket olajlámpák fényében kell látni. A fúvás vastagsága, még ha maszk formájában is, jelentős súlyt és szilárdságot kölcsönöz az tárgynak, összhangban a liturgikus használattal egy jó méretű liṅgán.
Tipológia, arányok és stilisztikai nyelvezet szerint – ovális arc, mandula alakú, hosszú szempillákkal hangsúlyozott szemek, ívelt bajusz, kupola alakú fejfedő rétegekkel – a mű biztosan a 19. századi maharashtriai területhez tartozik, ahol a mūkha-liṅga-t ünnepi napokon alkalmazták, hogy 'emberivé' tegyék Shiva ikonikus jelét, és áldozatokat, koszorúkat és kenőcsöket fogadjanak.
Nagyon jó állapotban van az életkorához képest, kismértékű, összhangban lévő oxidációkkal; ritka minőségű belső patinával. Erőteljes megjelenésű példány, jelentős méretekkel, súllyal és az ötvözet fényességével, tökéletesen reprezentálva a Deccan śivaita népi hitének odaadását.
