Santi Moix Sala (1960) - Circle Of - Still Life in Balance





Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 122986 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Still Life in Balance egy eredeti olajfestmény deszkán Spanyolországból, időszak 1990–2000, Circulo de Santi Moix Salahoz sorolták, kézzel aláírt, kerettel együtt eladó, méretek 52 × 54 cm.
Leírás az eladótól
Bodegón egyensúlyban
1. MŰSZAKI ADATOK
Szerző: Circulo de Santi Moix Sala (Barcelona, 1960)
Krónológia: 1991 (beírt dátum a hátlapon)
olajfesték fa táblán
Méretek: 41 × 43 cm
Méret kerettel: 52 × 54 cm
Cég: festett felirat „Moix areu areny” a jobb felső sarokban; kézírásos felirat és dátum a hátoldalon.
Állapotmegőrzés: nagyon jó
Minőségi fa keret, szerény formatervezéssel, meleg patinával és világos belső szegéllyel, kortárs jelleget kölcsönözve, helyesen arányos és tiszteletteljes a mű iránt.
2. ÖSSZETÉTELI ÉS IKONOGRAFIAI LEÍRÁS
A műalkotás egy vízszintes kompozíciójú állóképet mutat be, amely egy fehér polcra van felépítve, mint szerkezeti tengely. Balra egy kék, keleti rezonanciákkal bíró kerámiaedény látható; középen két nyitott, vörös virág, amelyeket közvetlen és kifejező ecsetvonásokkal kezeltek; jobbra pedig egy sárga tál, benne egy félbevágott gyümölcs és zöld levelek.
A semleges háttér, amelyet matt és körülölelő textúrával dolgoztak ki, csendes teret teremt, ahol a tárgyak egyensúlyi bizonytalansággal lebegnek. Ikonográfiailag a jelenet a mindennapi életre utal, amelyet költői szemszögből újraértelmeznek, ahol a háztartási elemek szinte szimbolikus jelenlétet kapnak, elidegenedve a hagyományos klasszikus still life narratívájától.
3. Stílus, iskola és összehasonlító értékelés
Stilisztikai szempontból a mű egy kortárs figuráció, posztmodern gyökerekkel, világos nyomokat hagyva a katalánban a 20. század végén kialakult lírai neoexpresionizmusban.
A szintetikus ecsetvonás, a kompozíciós frontáliság és a szándékos színhasználat meggyőzően utal Santi Moix univerzumára, különösen korai természetábrázolásaira, bár a firma nem teljesen egyezik a művész legismertebb írásaival, ezért az attribúciót óvatosan, megfontoltan kell fenntartani.
Általánosabb kontextusban a mű a Giorgio Morandi (a formális tartózkodás miatt), Miquel Barceló (az anyag és gesztus miatt) vagy Philip Guston legintimebb oldalát idéző művészekkel beszélget, akik nemzetközi szinten magas értékelést élveznek.
Ez egy keltő mű, erős személyiséggel, amely éppen az nyitott attribúció és az alkotói rejtély terén növeli az érdeklődést, értéket adva a discurzusnak és a gyűjtők számára.
Az eladó története
Bodegón egyensúlyban
1. MŰSZAKI ADATOK
Szerző: Circulo de Santi Moix Sala (Barcelona, 1960)
Krónológia: 1991 (beírt dátum a hátlapon)
olajfesték fa táblán
Méretek: 41 × 43 cm
Méret kerettel: 52 × 54 cm
Cég: festett felirat „Moix areu areny” a jobb felső sarokban; kézírásos felirat és dátum a hátoldalon.
Állapotmegőrzés: nagyon jó
Minőségi fa keret, szerény formatervezéssel, meleg patinával és világos belső szegéllyel, kortárs jelleget kölcsönözve, helyesen arányos és tiszteletteljes a mű iránt.
2. ÖSSZETÉTELI ÉS IKONOGRAFIAI LEÍRÁS
A műalkotás egy vízszintes kompozíciójú állóképet mutat be, amely egy fehér polcra van felépítve, mint szerkezeti tengely. Balra egy kék, keleti rezonanciákkal bíró kerámiaedény látható; középen két nyitott, vörös virág, amelyeket közvetlen és kifejező ecsetvonásokkal kezeltek; jobbra pedig egy sárga tál, benne egy félbevágott gyümölcs és zöld levelek.
A semleges háttér, amelyet matt és körülölelő textúrával dolgoztak ki, csendes teret teremt, ahol a tárgyak egyensúlyi bizonytalansággal lebegnek. Ikonográfiailag a jelenet a mindennapi életre utal, amelyet költői szemszögből újraértelmeznek, ahol a háztartási elemek szinte szimbolikus jelenlétet kapnak, elidegenedve a hagyományos klasszikus still life narratívájától.
3. Stílus, iskola és összehasonlító értékelés
Stilisztikai szempontból a mű egy kortárs figuráció, posztmodern gyökerekkel, világos nyomokat hagyva a katalánban a 20. század végén kialakult lírai neoexpresionizmusban.
A szintetikus ecsetvonás, a kompozíciós frontáliság és a szándékos színhasználat meggyőzően utal Santi Moix univerzumára, különösen korai természetábrázolásaira, bár a firma nem teljesen egyezik a művész legismertebb írásaival, ezért az attribúciót óvatosan, megfontoltan kell fenntartani.
Általánosabb kontextusban a mű a Giorgio Morandi (a formális tartózkodás miatt), Miquel Barceló (az anyag és gesztus miatt) vagy Philip Guston legintimebb oldalát idéző művészekkel beszélget, akik nemzetközi szinten magas értékelést élveznek.
Ez egy keltő mű, erős személyiséggel, amely éppen az nyitott attribúció és az alkotói rejtély terén növeli az érdeklődést, értéket adva a discurzusnak és a gyűjtők számára.

