Lluís Domingo Abelló (1917) - NO RESERVE - Paisaje en plenitud

A Pictura Subastas bemutatja ezt a csodálatos műalkotást, amely Domingo Abelló tulajdona, és egy ragyogó tájat ábrázol, ahol az arany fény átalakítja a fákat, mezőket és épületeket egy élénk és energiával teli jelenetté. A festmény kitűnik kiváló technikájával és a nagy festészeti minőséggel, amit közvetít.

· A mű méretei: 46x55x1 cm.
· Olaj, papír, a jobb alsó sarokban látható művész, Domingo Abelló kézzel aláírt.
A darab jó állapotban van.

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A kép professzionális csomagolásban kerül elvitelre az IVEX szakembere által (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási díj tartalmazza mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítást.
A küldeményeket a Correos, GLS vagy NACEX cégek nyomonkövetéssel fogják szállítani. Nemzetközi szinten elérhető szállítási lehetőségek.



Ez a kép egy élénk és fénylő tájat mutat, ahol a színek saját életükben pulzálnak, meleg atmoszférát teremtve, amely átöleli az egész kompozíciót. Az első pillanattól fogva az ég, amelyet erőteljes sárga, arany és lágy meleg árnyalatok uralnak, intenzív érzelmi hangulatot kelt, mintha egy ragyogó naplemente vagy egy napfelkeltét fürdő reggel lenne. A széles és dinamikus ecsetvonások állandó mozgást közvetítenek, mintha a levegő teljesen vibrálna a fényben. Ez az égbolt, amely a mű nagy részét elfoglalja, tágasság és energia érzését kelti, amely meghatározza az egész jelenetet.
Balra egy magas fák sora emelkedik elegánsan, sötét és hosszú törzsük kontrasztot alkot a vibráló lombkoronákkal, amelyek zöld, sárga és vöröses árnyalatokat kevernek. Ezek a fák enyhén ringatóznak, pont akkor fogva meg a pillanatot, amikor a fény átszűrődik a leveleken, így színjátékká alakulva, amely a sűrűség és a transzparencia játékát hozza létre. Vertikális alakjaik vizuális határként működnek, és hangsúlyos ritmust adnak, vezetve a nézőt a táj többi részéhez.
A központi zónában a horizont olyan növényzet, bokrok és természetes formák sorozataként bontakozik ki, amelyek bár inkább javasoltak, mintsem határozottak, mélységet és sokféleséget közvetítenek. A rövid, erőteljes ecsetvonások egy színmozaikot alkotnak, amelyek harmóniában olvadnak össze, felidézve egy termékeny és élő környezetet. A vöröses árnyalatok, az intenzív zöldek és a telített sárgák keveréke tükrözi a fény hatását egy teljesen természetes pezsgésben lévő tájon. A jelenet szinte zenei jelleget kap, ahol minden szín úgy tűnik, hogy a következőre válaszol egy tökéletesen szinkronizált koreográfiában.
Jobbra egy építészeti egység sejlik fel a fák között, világos épületekkel, melyeket vörös tetők koronáznak, és néhány torony magasodik a komplexum fölé. Ez a városrész egy emberi elemet visz be, amely egyensúlyt teremt a természet ereje és egy vizuális támpont között. Az ezekre az épületekre sugárzó fény hangsúlyozza jelenlétüket anélkül, hogy elnyomná a növényzet összképét, harmonikus párbeszédet teremtve táj és építészet között. Néhány elem tükröződése a közeli vízben mélységet és nyugalmat kölcsönöz, ezzel a kompozíciót egy nyugodt hangulattal gazdagítva a dinamikus összképben.
Összességében a kép erőteljes ünneplést közvetít a szín és a fény iránt, ahol a vidéki táj élénk színpadként változik, tele energiával, szépséggel és mozgással. A mű arra hív, hogy merüljünk el egy teljes, életben gazdag természetes pillanatban, ahol minden vonás úgy tűnik, megfogalmazza a pillanat lényegét.