Jean Claude (XX) - NO RESERVE - La forêt endormie

A Pictura Subastas bemutatja ezt a csodálatos műalkotást Jean Claude-tól, amely egy nyugodt téli tájat ábrázol, ahol egy hóval borított ösvény mélyen behatol egy megvilágított erdőbe, gyengéd és varázslatos fényben. A festmény kiváló technikájával és magas festészeti minőségével tűnik ki, amely átjön a néző számára.

Keret nélküli méretek: 57x47x3 cm.
Keret nélküli méretek: 50x40 cm.
Olajfestmény vásznon, kézzel aláírva a művész által, Jean Claude, az alsó bal sarokban.
A darab jó állapotban van.
A művet gyönyörű keretben árusítják (az árverésen ajándékként szerepel).

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A kép professzionális csomagolásban kerül elvitelre az IVEX szakembere által (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási díj tartalmazza mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítást.
A küldeményeket a Correos, GLS vagy NACEX cégek nyomonkövetéssel fogják szállítani. Nemzetközi szinten elérhető szállítási lehetőségek.



Ez a kép egy csendes és magával ragadó téli tájat tár elénk, ahol egy havas ösvény kanyarog magas fák között, amelyek szinte misztikus méltósággal őrzik a jelenetet. A hó, amely a talajt különböző kékes, lila és ragyogó fehér árnyalatokban borítja, lágy és hullámzó felületet alkot, finoman tükrözve a fényt. A kép atmoszférája teljes nyugalmat sugároz, mintha az idő megállt volna ebben az erdőrészletben. A kompozíció az horizont felé irányítja a tekintetet, és arra hívja a nézőt, hogy lépjen be ebbe a jeges útra, amely elveszik az árnyékok és fények között.
Balra az erdő sűrűbbnek és sötétebbnek tűnik, magas és vékony törzsekből áll, amelyek folyamatosan követik egymást. A alacsony növényzet, amely alig látható a hó között, sárga és zöld árnyalatokat mutat, fényt adva a félhomályban. A csupasz ágak és a maradék levelek úgy tűnnek, mintha egy téli suttogás fogságába estek volna, gazdag és mély textúrát alkotva. A háttérből beszűrődő fény finoman világítja meg ezt a részt, arany és irizáló reflexeket hozva létre, amelyek kontrasztot alkotnak az erdő hideg árnyékaival.
A kompozíció közepén egy fénylő nyílás tárul fel, amely megmutatja azt a pontos pontot, ahol a nap vagy egy diffúz fény áttöri a fák sűrűségét. Ez a fény nemcsak a havat világítja meg, hanem a közeli fákat is lágy zöld árnyalatokkal, élénk sárgákkal és tiszta fehér foltokkal színezi. Ez a fénylő terület vizuális fénypontként működik, egy vonzerőként, amely kiegyensúlyozza a fény és sötétség közötti kontrasztot. A finom, de jól meghatározott ecsetvonások olyan ragyogást adnak, amely átöleli a tájat anélkül, hogy ráerőltetné magát, mintha a természet egy tökéletes harmónia pillanatát találta volna meg.
A jobb oldalon a kép mellett az erdő ismét összezárul, bár egy kicsit kékesebb és titokzatosabb árnyalatban. A ágakon és törzseken felhalmozódott hó egy légies hangulatot kölcsönöz ennek a tájrésznak, amely hidegebbnek és csendesebbnek tűnik, mint a többi. A út szélén lévő növények enyhén meghajolnak, utalva a szél vagy a jég súlyára. Az ösvény árnyéka hosszú és kanyargós vonalban vetül, finom érzékenységgel jelölve az útvonalat, mintha egy ismeretlen, de barátságos cél felé vezetne az erdőben.
Az összkép mély nyugalom, spirituális és elmélkedő érzést közvetít, amely a téli tájak sajátja, amit csak a tél képes nyújtani. A lágy fények, a jégbe fagyott árnyékok és a finom színek kombinációja varázslatos, nyugodt és vizuális költészettel teli légkört teremt. A kép megörökíti a csend szépségét, a hó tisztaságát és az erdő fenségességét, arra hívva a nézőt, hogy merüljön el egy örök pillanatban, ahol a természet fehér és kék suttogásokban beszél.