Nagy ammonit - 24 kg - Fosszilizálódott kagyló - Perisphinctid - 41 cm





Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 123077 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
Gyönyörű, hatalmas ammonit, 24 kg. Egy madagaszkári példány. Egy természetes fehér fosszilizált zománc és tökéletes spirál alak teszi ezt a fosszíliát még ritkábbá és értékesebbé. Valóban egy gyönyörű, csodálatosan megőrzött példány.
A Perisphinctes egy kihalt fejlábú csiga, amely az ammoniteszek közé tartozik. A felső-jurászi időszakban élt (körülbelül 172-149 millió évvel ezelőtt), és fosszíliái minden kontinensen megtalálhatók.
Ez tengeri környezetben élő állatokra vonatkozik, melyeket külső csiga jellemez, amely főként kalcium-karbonátból, aragonit formájában, és részben fehérjés szerves anyagból (conchiolina) áll. A csiga belül szelvényekkel több kamrára volt osztva, melyek közül a puhatestű csak az utolsó (lakókamra) helyét foglalta el. A többi, amelyek a fragmokon (a csiga kamrázott része) részei voltak, „levegőkamrákként” szolgáltak (hasonlóan a jelenlegi Nautilushoz), gázzal és kamrai folyadékkal töltve, hogy szabályozzák az organizmus lebegését. A kamrai folyadéknyomást egy finom, csőszerű, gazdagon érhálózattal ellátott szerves struktúra, részben mineralizált (a szifon) szabályozta, amely átszelte az összes szelvényt, és lehetővé tette a folyadékcserét az állat vérkeringése és puhatestű szövetei között ozmózis révén.
Gyönyörű, hatalmas ammonit, 24 kg. Egy madagaszkári példány. Egy természetes fehér fosszilizált zománc és tökéletes spirál alak teszi ezt a fosszíliát még ritkábbá és értékesebbé. Valóban egy gyönyörű, csodálatosan megőrzött példány.
A Perisphinctes egy kihalt fejlábú csiga, amely az ammoniteszek közé tartozik. A felső-jurászi időszakban élt (körülbelül 172-149 millió évvel ezelőtt), és fosszíliái minden kontinensen megtalálhatók.
Ez tengeri környezetben élő állatokra vonatkozik, melyeket külső csiga jellemez, amely főként kalcium-karbonátból, aragonit formájában, és részben fehérjés szerves anyagból (conchiolina) áll. A csiga belül szelvényekkel több kamrára volt osztva, melyek közül a puhatestű csak az utolsó (lakókamra) helyét foglalta el. A többi, amelyek a fragmokon (a csiga kamrázott része) részei voltak, „levegőkamrákként” szolgáltak (hasonlóan a jelenlegi Nautilushoz), gázzal és kamrai folyadékkal töltve, hogy szabályozzák az organizmus lebegését. A kamrai folyadéknyomást egy finom, csőszerű, gazdagon érhálózattal ellátott szerves struktúra, részben mineralizált (a szifon) szabályozta, amely átszelte az összes szelvényt, és lehetővé tette a folyadékcserét az állat vérkeringése és puhatestű szövetei között ozmózis révén.

