Viktor Belányi (1877-1955) - Natura Morta con Fiori e Frutta

AUTORE

Viktor Belányi (1877–1955) magyar festő. Lőcse született (amely ma Szlovákiához tartozik), tökéletesen megtestesíti a 20. század eleji közép-európai művészet kozmopolita szellemét. Tanulmányai során egy valódi utazáson vett részt az akkori kulturális fővárosokon keresztül: miután Budapesten kezdte tanulmányait, Münchenbe költözött, hogy Simon Hollósy tanításait hallgassa, aki mélyen befolyásolta a magyar modern festészetet. Művészi pályafutása véglegesen Párizsban érlelődött, ahol az Académie Julianon tanult, majd később a híres Nagybányai művésztelepen, ahol a plein air festészet tanítását sajátította el. Ez a gazdag oktatás lehetővé tette számára, hogy ötvözze az akadémikus rajzi szigorúságot a francia impresszionizmus jellemző szín- és fényjátékával.

Bár tájképeket és portrékat is festett, Belányit elsősorban a bensőséges hangulatok mestereként emlékezik rá a közönség, kiválóan értett az interiorok és a virágos természetképek megjelenítéséhez. Festészetét lágy, szinte velúrszerű ecsetvonások jellemzik, valamint meleg és élénk színek használata, amelyek képesek a mindennapi tárgyaknak, például a kerámia kancsóknak és a mező virágainak térbeliséget és szilárdságot kölcsönözni. Rendszeres kiállító volt a legfontosabb magyar intézményekben, mint például a Műcsarnok és az Ernst Múzeum, és fáradhatatlanul dolgozott haláláig, amely 1955-ben Budapesten érte. Művei ma a Magyar Nemzeti Galériában és számos magángyűjteményben találhatók.

Leírás

„Natura Morta con Fiori e Frutta”, olaj a táblán, 81×61 cm, alul jobb oldalon aláírva, a 20. század 20-as éveire datálható. A hátoldalon címke az inventárszámról és a Magyarország címerével ellátott bélyegzővel.

A műalkotás egy olyan kompozíciót mutat be, amely egy mázas kerámia vízszintesen elhelyezett korsót ábrázol, melyet kék virágmotívumok díszítenek, ezek a motívumok a népi magyar hagyományokra jellemzőek. A váza egy buja krizantém és dália csokrot fogad be, amelyek sárga és rózsaszín árnyalatokban robbannak ki, uralva a jelenetet életkedvükkel. A virágcsokor függőleges irányát ellensúlyozva, bal oldalon egy gyümölcsökkel teli tál található, míg két körte, melyeket különösen térbeli részletességgel ábrázoltak, közvetlenül a tálca felületén pihennek az első tervben, mindezt vizuálisan egy fehér és kék kockás abrosz támogatja, amely a térbeliséget határozza meg.

A festészeti technika a művész teljes érettségét és nemzetközi tapasztalatainak összegzését tükrözi. A ecsetvonás sűrű, anyagszerű és vibráló, egyértelműen a párizsi tartózkodás során elsajátított posztimpresszionista lecke és a Nagybányai iskola hatását mutatja. Belányi a formákat inkább a szín segítségével építi fel, mint tiszta rajzzal, mesterien játszva az ellenpontokkal, ahol a fény megcirógatja a gyümölcs gömbölyűségét és a szirmok textúráját, erőteljesen kiemelve őket egy sötét, határozatlan háttérből. A meleg, földszínek használata, ellentétben a terítő hideg árnyalataival, bensőséges és összetartozó hangulatot teremt, méltóságot és költőiséget adva a mindennapi tárgyaknak.

Ez a vászon példamutatóan szemlélteti Belányi kedvét a művészi kompozíciók iránt, melyben az alkotó sikeresen ötvözte a monacói akadémiai szigorúságot a francia szabad kifejezőerővel. Egy egyszerű, otthoni kompozíciót fény és anyag ünneplésévé alakított át, tökéletesen összhangban a XX. század első felének magyar modernizmusának irányaival. Egy szép és friss kompozíció, kellemes esztétikai és dekoratív hatással.

Állapotról szóló jelentés

Jó az általános állapot, egészében épségben lévő festmény, élénk színárnyalatokkal és jól olvasható ecsetvonásokkal.

Követhető és biztosított szállítás megfelelő csomagolással.