Attributed to Juan Navarro (1939) - Material Landscape

Paisage Matérico (szeptember 1997)

Stílus: lírai absztrakció · konceptuális tájképfestészet
Festészeti iskola: Kortárs katalán iskola (a 20. század második fele)

1. MŰSZAKI ADATOK

Szerző: Atribuido a Juan NAVARRO BALDEWEG (1939)
Krónológia: 1997 (dátumozva és aláírva a hátoldalon)
Technika: kevert technika merev felületen
Méretek: 60 × 60 cm
Méret kerettel: 65 × 65 cm
Cég: Aláírás „NAVARRO” az elülső oldalon; szöveg és aláírás „Juan” a hátoldalon.
Állapot: Nagyon jó
Minőségi keret, sötét lakkozott fából, tiszta vonalakkal és kiegyensúlyozott arányokkal, kortárs jelleget kölcsönözve, és tökéletesen integrálva a műbe.

2. ÖSSZETÉTELI ÉS IKONOGRAFIAI LEÍRÁS

A műalkotás nem figuratív tájként épül fel, anyagrétegeken, színárnyalatokon és grafikus fragmentumokon keresztül, amelyek a területet, légkört és mélységet idézik fel anélkül, hogy szó szerint ábrázolnák azokat.

A négyzetes formátum megerősíti az önálló vizuális mező elképzelését, amely zárt önmagára, ahol a szín és a textúra jelentéshordozóként működik.

A paletta — földszínek, tompa zöldek, okkerek és színtelen szürke árnyalatok — egy alapvető természetet idéz, szinte az idő által megkoptatva.

A grafikus elemek és kollázsok jelenléte egy reflexív dimenziót vezet be, elmozdítva a művet a spontán gesztustól, és egy festői gondolkodás térképére helyezve, ahol a táj a idő múlásának és a nézőpont változásának metaforájává válik.

3. Kézirat szöveg, beosztás és környezet

Katalán kézírásos szöveg fordítása (hátsó oldal)

(Se respeta la grafía original; los corchetes indican partes de lectura dudosa o incompleta)

Folyékony levegő
A színek sokfélesége
A táj tavasza
mielőtt a civilizáció
Átalakul / megsemmisít

Mirar és is
egy időfajta

1997. szeptember

Juan

Ez a szöveg nem önálló versként működik, hanem a kreatív folyamat poétikus nyilatkozataként, teljes mértékben összhangban a művel. A nyelvezet — ökológiai, fenomenológiai és reflexív — jellemző a 80-as és 90-es évek katalán művészeti diskurzusára, különösen az absztrakció lírai és a konceptuális tájképfogalomhoz kötött szerzőknél.

Juan Navarro hozzájárulását szilárd bizonyítékok támasztják alá: egyező aláírás a címlapon és a hátlapon, pontos dátum, katalán nyelvű kézírásos szöveg, vegyes technika erős koncepcionális töltettel, valamint a kortárs katalán körforgásból származik.

Bár nem javasol zárt intézményi azonosítást, a mű teljes mértékben illeszkedik egy olyan katalán művész profiljába, aki az 1990-es években volt aktív, saját képzéssel, beszédmóddal és nyelvezettel, amely – érzékenység által, nem másolás révén – közel áll Hernández Pijuan, Ràfols-Casamada vagy a késői katalán posztinformalizmus környezetéhez.

Ez egy hiteles, átgondolt és védhető mű, amelyet ésszerű attribúcióval lehet bemutatni, különösen vonzó a katalán kortárs festmények iránt érdeklődő gyűjtők számára, akik szellemi és poétikus tartalomra törekednek.