Deanna Borchi (1944) - Paesaggio Collinare

AUTORE

Deanna Borchi (1944) olasz festőnő. Firenze megyei születésű, az 1970-es évektől kezdve országos és nemzetközi szinten épített karriert, jelentős kiállításokon vett részt. Jelentős mérföldkövek közé tartozik a Milano-i Brera Akadémián bemutatott 'Trenta maledetti Toscani' csoportos kiállításon való részvétel, melyet Piero Bargellini mutatott be, valamint az 1976-ban Luccában elnyert első díj az informális művészet kategóriában. Állandó jelenléte galériákban és kulturális intézményekben megerősítette pozícióját, mint a kortárs olasz figuratív művészet egyik érdekes hangja.

Borchi stílusjegyei az ösztönös és élénk festésben nyilvánulnak meg, amely finom egyensúlyt teremt a figuratív és absztrakt között. Kedvenc témái a tájak, amelyeket szintetikus ecsetvonásokkal és fényérzékenységgel értelmez, így a valóságot költői és szimbolikus dimenzióvá transzformálva. Olyan kritikusok, mint Tommaso Paloscia, hangsúlyozták képességét, hogy az 'a végtelen poétikáját' idézze meg, azonnali színnyelvvel, amely mély benyomásokat kelt a természetben. Művei, gyakran faesite vagy vászonra feszített karton támogatásán készülnek, folyamatos kutatást tükröznek a fény és az anyag iránt, céljuk, hogy az atmoszférát lényegében ragadják meg, nem csupán didaktikus leírást.

Leírás

Dombos táj, olajfestmény panelen, 83x65 cm keretben, 68x50 cm a panel mérete, aláírás a középső sávban, az 1970-es években datálható.

A kompozíció egy diagonálra épül, amely végigvezeti a tekintetet a domb lejtőjén, melynek csúcsán egy magányos vidéki építmény emelkedik ki, szinte beleolvadva a körülötte lévő zöldbe. Előtte, egy sor vékony törzsű, barna lombú fák alkotja a látvány keretét, létrehozva egy függőleges ritmust, amely mélységet és stabilitást kölcsönöz az egész jelenetnek. Az általános hangulat tele van egyfajta nyugalommal, ahol a táj egy diffúz fényben megvilágított pillanatban tűnik elkapva, lágyítva a kontúrokat.

Technikai szempontból az olaj a panelen az ösztönös és vibráló ecsetvonást hangsúlyozza, amely jellemző Borchi művészetére, aki elkerüli a didaktikus részleteket, és inkább egy atmoszférikus hatást kíván elérni, közel az informális érzékenységhez. A színjáték egy meleg és földes tónusokból álló skálán fejlődik – földárnyékok, okker és mély zöldek –, amelyeket ügyesen ellensúlyoz egy tejfehér és fátyolos égbolt, amely a támogatás felső részét foglalja el. Ez a fényképző kutatás, amely a formát a szín révén kívánja szintetizálni, tükrözi az alkotó szándékát, hogy a természet lényegét ragadja meg, inkább mint puszta megjelenését, miközben megőrzi azt az érzékeny egyensúlyt a figurativitás és az absztrakció között, amely egész művészetét jellemzi. Egyensúlyozott kompozíciójú és kellemes esztétikai hatású festmény.

Állapotról szóló jelentés

Kiváló általános állapotban, a mű végig ép, élénk, jól olvasható színekkel és ecsetvonásokkal. A keret ingyenesen jár hozzá.

Követhető és biztosított szállítás megfelelő csomagolással.