Luigi Voltolina (1942) - Maternita', Dama con Bambino

AUTORE

Luigi Voltolina (1942) olasz festő. Valonában született, és mindössze két évesen Velencébe költözött, ahol a velencei termékeny talajon formálta művészi identitását, a Carmini Művészeti Intézetben tanult Mario Dinon irányításával. Kreatív pályafutása már korán kiemelkedett intenzív kiállítási tevékenységével, amely lehetővé tette számára, hogy szembesüljön nagy fővárosok kulturális mozgalmaival, mint Róma, ahol az '70-es években részt vett a rangos X Művészeti Quadriennálén, és Madrid, ahol az ibériai folklór találkozása új és lenyűgöző festői ciklusokat szült. Ez a nemzetközi nyitottság mély kapcsolatba került New Yorkkal, amely a '80-as évektől kezdve alapvető inspirációs forrássá vált számára a modernitás és az idő percepciójának kutatásában.

Voltolina stilisztikai ábrázolásmódját egy nagy hatású, új-figurális nyelvezet jellemzi, amelyet nyugtalanító keresés jellemez, és középpontjában a emberi alak áll, akit erőteljes dinamikus és anatómiás feszültség pillanataiban ragad meg. Francis Bacon egzisztencialista hatásaitól befolyásolva festményei összetett hangulatokat közvetítenek. A festői alkotások mellett az művész sikeresen felfedezte a üveg szobrászatot, együttműködve Murano mestereivel, és így képes volt kifejező erejű jeleit egyszerű és anyagszerű formákba átültetni.

Leírás

„Anyaság”, Dama con Bambino, olaj on canvas, 106×86 cm kerettel, 80×60 cm a vászon mérete, alul balra aláírva, 1971. A hátoldalon a cím, az aláírás és a dátum szerepelnek.

Ebben a vásznon az alkotó újraértelmezi a nyugati ikonográfia egyik klasszikus témáját egy nagy modernitású neo-figurális nyelvezet segítségével, középpontba állítva az emberi figurát egy érzelmi és szerkezeti feszültséggel teli narratívában. A téma egy anyát ábrázol, aki szilárd és védelmező ölelésben tartja gyermekét; a kompozíció, bár a piramis stabilitását idézi a hagyományban, egy színpadi rétegekre bomlik, amelyek dinamizmust kölcsönöznek a figuráknak. A nő tekintete, elmélyült és szinte mélabús, úgy tűnik, visszatükrözi azt az vizsgálódást az elvárásról és az egzisztenciális állapotról, amely az alkotó művészetének nagy részét jellemzi.

Technikai szempontból a műalkotás bemutatja Voltolina velencei képzőművészeti hagyományaira jellemző fénykezelés mesteri alkalmazását. A ecsetvonás erőteljes és anyagszerű, különösen a ruházat ábrázolásánál, ahol a mély kékek és a földszínek szinte építészeti mintázatot alkotnak, talán előrevetítve azt az formális szintézist, amelyet a művész később üveg szobraiban alkalmaz. Ez a színjáték kontrasztban áll a lágyabb tónusú arcvonásokkal, fénylő vibrálást hozva létre, amely elválasztja a formákat a lila háttértől. A festmény a szerző érettségi szakaszába illeszkedik, tanúsítva képességét arra, hogy a plasztikus szigorúságot egy nyugtalanító és életigenlő kutatással ötvözze, amely a Venezia és a nemzetközi metropoliszok közötti kulturális cserék eredménye. Ez a mű egy kiegyensúlyozott, mesteri kompozíciójú alkotás, esztétikailag gyönyörű és kifinomult hatást kelt.

Állapotról szóló jelentés

Kitűnő az általános állapot. Teljes egészében működik, élénk színvilággal és jól olvasható ecsetvonásokkal. A keret ajándékba értendő.

Követhető és biztosított szállítás megfelelő csomagolással.