Antonio Vives (1958) - Ciutadella

A Pictura Subastas bemutatja ezt a csodálatos műalkotást, amely Antonio Viveshez köthető, és egy virágzó vidéki tájat ábrázol, ahol a föld, a fák és a horizont közötti harmónia nyugalmat, termékenységet és a természet békés újjászületését közvetíti. A festmény kitűnik kiváló technikájával és a nagy festészeti minőséggel, amit közvetít.

Méret kerettel: 42x58x4 cm.
Keret nélküli méretek: 38x55 cm.
· Olaj, vászon, a művész kézzel aláírt a mű hátoldalán.
A darab jó állapotban van.
A művet gyönyörű keretben árusítják (az árverésen ajándékként szerepel).

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A kép professzionális csomagolásban kerül elvitelre az IVEX szakembere által (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási díj tartalmazza mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítást.
A küldeményeket a Correos, GLS vagy NACEX cégek nyomonkövetéssel fogják szállítani. Nemzetközi szinten elérhető szállítási lehetőségek.



Ez a kép a néző előtt olyan, mint egy fénylő ünnep a mezőgazdasági tájról, ahol a természet éppen ébred, és a környezet egyensúly és teljesség érzését közvetíti. A jelenetet egy hosszú, virágzó fák sorozata uralja, amely vízszintesen fut végig a kompozíción, folyamatos és harmonikus vizuális ritmust teremtve. A világos, habos lombkoronák finoman kontrasztálnak a tág, nyugodt égbolttal, nyugalom és tisztaság légkörét teremtve, amelyhez nyugodt és elmélkedő megfigyelést kívánó atmoszférát.
Az első tervben a föld intenzív és élő jelenlétet sugároz, meleg árnyalatokkal, amelyek a termékenységet és az emberi munkát jelzik. A talaj egy útnak tűnik, amely az irányt mutatja a táj belseje felé, közvetlen kapcsolatot teremtve a néző és a bemutatott jelenet között. Ez az alsó sáv mélységet és vizuális rögzítést ad, erősítve az érzést, hogy egy valódi, bejárt és átélhető tér előtt állunk, ahol az idő múlása nyugodt és természetes módon érzékelhető.
A virágzó fák sora központi tengelyként működik a kompozícióban, elválasztva a közeli talajt a távolabb fekvő mezőktől. Sötét törzseik világos és könnyű lombkoronákat tartanak, amelyek úgy tűnik, vibrálnak a fénytől, mozgást és frissességet adva. Ezeknek a formáknak az ismétlődése nem monoton, hanem nyugodt ritmust teremt, mint egy természetes sorozat, amely kíséri a tájat, és megerősíti a folytonosság és rend gondolatát a vidéki környezetben.
Az alapokon a mezők különböző színű sávokra bontva jelennek meg, utalva változatos növénytermesztésre és bő termőföldre. Ezek a sík felületek a tekintetet egy távoli, diszkrét, de jelentőségteljes építmény felé irányítják, amely bevezeti az emberi jelenlétet anélkül, hogy rátelepedne a természetre. Ez az elem méret- és mélységérzetet ad, emlékeztetve arra, hogy a táj nemcsak szemlélhető, hanem lakott és művelt is, egy csendes mindennapi életbe beépülve.
Az ég, széles és tiszta, egész jelenetet ölel át, nyugalom és térérzet érzésével. Lágy tónusa erősíti az összkép általános fényességét, és háttérként szolgál, amely kiegyensúlyozza a föld és a növényzet élénkebb színeit. Nincs dráma vagy feszültség, csak egy állandó harmónia, amely úgy tűnik, túlmutat a kép látható határain.
Összességében a mű nyugodt és optimista képet közvetít a vidéki tájról, ahol a természet, az emberi munka és az évszakok váltakozása vizuális és érzelmi egyensúlyba kerül, ami a nyugalomra, a szemlélődésre és a csendes környezet élvezetére hívogat.