José Luis Solá Ferrer (1945) - Fleurs et calme

Pictura Subastas bemutatja ezt a csodálatos műalkotást, amely Solà Ferrerhez tartozik, és egy természetes tájat ábrázol, amit az erdő belső részéből látunk. A fák függőleges iránya és a környezet lágyessége nyugalmat, introspekciót és egyensúlyt közvetít. A festmény kiváló technikájával és magas festői minőségével tűnik ki.

Méret kerettel: 48x54x4 cm.
· Méretek keret nélkül: 33x41 cm.
Olajfestmény vásznon, kézzel aláírt Solà Ferrer művésztől, az alsó bal sarokban.
A darab jó állapotban van.
A művet gyönyörű keretben árusítják (az árverésen ajándékként szerepel).

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A kép professzionális csomagolásban kerül elvitelre az IVEX szakembere által (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási díj tartalmazza mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítást.
A küldeményeket a Correos, GLS vagy NACEX cégek nyomonkövetéssel fogják szállítani. Nemzetközi szinten elérhető szállítási lehetőségek.



Ez a kép egy természetes tájat mutat be, amelyet mélyen személyes és elmélkedő szemmel kezelnek, ahol a környezet elemei inkább érzések szerint szerveződnek, mintsem szó szerinti leírásként. A jelenet úgy tűnik, mintha az erdő vagy egy fás szegély belsejéből figyelnénk, ami intimitás és összeszedettség érzését kelti. Az első pillanattól fogva a kompozíció csendet és nyugalmat sugároz, mintha a táj egy nyugalommal teli pillanatban lebegne.
Előtérben magas, stilizált törzsek láthatók, amelyek függőlegesen keresztezik a jelenetet, mint természetes oszlopok, amelyek az egész kompozíciót strukturálják. Ezek a függőleges formák nemcsak a teret határolják, hanem irányt adnak a néző tekintetének a háttér felé, állandó vizuális ritmust teremtve. A törzsek leegyszerűsítettek, lágy kontúrokkal és váltakozó hideg és meleg tónusokkal, amelyek erősítik a mélység és a fizikai közelség érzetét a környezettel.
A középtáj nyílik egy szabadabb terület felé, ahol a talaj és a növényzet lágy, tompa árnyalatokban terül el. A zöldek, okkerek és kékek természetes módon keverednek, utalva legelőkre, mezőkre vagy az erdők közötti tisztásokra. A részletek hiánya lehetővé teszi, hogy a táj lélegezzen, és a néző saját érzékelésével egészítse ki a jelenetet, ezzel erősítve a mű hangulati és emlékezetes jellegét.
A háttérben a táj egyre inkább elmosódik egy sor domb és növényzet között, amelyek összemosódnak az éggel. A formák egyre absztraktabbá és kevésbé meghatározottá válnak, növelve a távolság és a mélység érzését. A horizont nem egyértelműen kijelölt, hanem javasolt, hozzájárulva egy befogadó légkörhöz, ahol a föld és az ég úgy tűnik, szinte összekapcsolódik.
A szín alapvető szerepet játszik az összkép érzelmi közvetítésében. Nem leíró módon használják, hanem kifejezően, a színharmónia és a vizuális egyensúly priorizálásával. A kontrasztok mérsékeltek, és a tónusok közötti átmenetek finoman történnek, erősítve a nyugalom és a meditáció érzését. Minden a jelenetben arra ösztönöz, hogy lassan, szinte meditációs módon figyeljünk.
Összességében a kép egy poétikus és nyugodt látképet nyújt a természeti tájról, ahol fák, mezők és horizont egyensúlyi kompozícióban egyesülnek, amely nyugalmat, elmélkedést és mély kapcsolatot közvetít a természettel.