José Luis Solá Ferrer (1945) - Fleurs et calme

Pictura Subastas bemutatja ezt a csodálatos műalkotást, amely Solà Ferrer tulajdona, és egy nyugodt fák közötti tájat ábrázol, ahol a fény, az árnyékok és a törzsek ritmusa nyugalmat, egyensúlyt és elmélkedést közvetít. A festmény kiváló technikájával és magas festői minőségével tűnik ki.

A mű méretei: 33x41x2 cm.
Olajfestmény vásznon, kézzel aláírva a művésztől, Solà Ferrer, a bal alsó sarokban.
A darab jó állapotban van.

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A kép professzionális csomagolásban kerül elvitelre az IVEX szakembere által (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási díj tartalmazza mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítást.
A küldeményeket a Correos, GLS vagy NACEX cégek nyomonkövetéssel fogják szállítani. Nemzetközi szinten elérhető szállítási lehetőségek.



Ez a kép egy természeti tájat mutat be, melyet nyugalom és frissesség atmoszférája ölel körül, ahol a jelenet szinte egy csendes, szinte megállt pillanatban játszódik. Az első pillantásra a főszerep egy vékony, függőlegesen emelkedő fákból álló csoporté, amelyek egész kompozíciót felépítik. Világos, hosszú és ritmikus törzseik természetes rend érzését keltik, mint élő oszlopok, amelyek tartják a teret és irányt mutatnak a néző tekintetének a táj belseje felé.
Az első tervet finoman hullámzó terep uralja, melyet hosszú árnyékok szövik át, az ágakból vetülve. Ezek az árnyékok nem csupán másodlagos elemek, hanem dinamikus játékot teremtenek a fények és árnyékok között, mélységet és mozgást kölcsönözve a képnek. A talaj zöld és kék árnyalatokkal vibrál, utalva a fű frissességére és a nyugodt természetes környezet nedvességére, ahol az idő múlása lassúnak és békésnek tűnik.
A középsíkban a törzsek csoportosulnak és egymásra rétegződnek, létrehozva egy burkoló érzést, szinte intimitást. Ezeknek a formáknak a függőleges ismétlődése ritmust és vizuális kohéziót ad, miközben a szín- és vastagságváltozások elkerülik a merevséget. A tájat nem leíró módon mutatják be, hanem sugallva, arra ösztönözve a nézőt, hogy mentálisan töltse ki a környezetet, elképzelje a szél hangját a levelek között vagy a fény lágy szűrődését a fák között.
Hátul a táj enyhén kitágul egy nyugodtabb terület felé, ahol vízfelület vagy egy világos tisztás sejlik fel, finoman kontrasztálva a sűrű erdővel. Ez a tér egyensúlyt ad a kompozíciónak, vizuális pihenőpontot kínálva, és növelve a mélység érzetét. A formák távolodva elmosódottabbá válnak, erősítve a körülölelő atmoszférát és az érzést, hogy a táj tovább folytatódik a látható határon túl.
A színpaletta megerősíti a nyugalom és harmónia benyomását. Elsősorban hideg és lágy árnyalatok dominálnak, amelyek frissességet és érzelmi egyensúlyt közvetítenek. Nincsenek agresszív kontrasztok, csak finom átmenetek, amelyek egységesítik az egész jelenetet. A festmény nem egy konkrét helyet kíván ábrázolni, hanem egy érzést, egy hangulatot idéz, amely a természet szemléléséhez és a táj bensőséges élményéhez kötött.
Összességében a kép lírai és nyugodt látomást nyújt a természeti környezetről, ahol a fák, fény és árnyékok egyensúlyban egy kompozíciót alkotnak, amely a nyugodt elmélkedést és az érzelmi kötődést a természettel hívogatja.