M. Perone (1982) - Silenzio Condiviso

Megosztott csend

Ebben az 40x30 cm-es vászonképen M. Perone egy intenzív intimitás jelenetét ábrázolja, amely időtlenül lebeg, ahol az gesztus édessége egyetemes nyelvvé válik. Egy fiatal nő hosszú, vöröses, hullámos és fényes hajjal, nyugodt elmélyülésben, szemét csukva, ábrázolva, miközben egy fehér macskát ölel magához, amely szintén nyugalom állapotában van. A két test egyetlen vizuális ritmusban olvad össze, mély, ösztönös, szinte ősi kötődést sugallva.
A kompozíciót egy meleg és körülölelő színpaletta uralja: a haj vöröses árnyalatai beszélgetnek a zöldekkel és az okkerekkel a virágos ruhán, amely gazdag textúrákban és festői részletekben, amelyek egy buja és érzéki természetet idéznek. A ruha úgy tűnik, mintha a tájból született volna, összemosódva a háttér organikus formáival, ahol lila árnyalatú lógó virágok és lágy, földes ecsetvonások teremtenek álomszerű és védelmező atmoszférát.
A nő arca, finoman döntve, rendkívül gondosan van kidolgozva: a világos bőr, a félig nyitott ajkak és a türkiz fülbevaló értékes hangsúlyt adnak, amely megtöri a színharmóniát anélkül, hogy megzavarná az összhangot. A cica, a csendes főszereplő, puha és fényes fehér színnel van ábrázolva, szinte éteri módon, a tisztaság és a bizalom szimbóluma, a farka lágyan lecsüng a női alak testén, és lefelé irányítja a tekintetet a vászon aljára.
A mű egy összegyűjtött béke érzését sugározza, egy lelassult időt, ahol a szeretet nem igényel kijelentést, hanem egyszerűen megélhető. A megosztott csend a gyengédség és az összetartozás ünnepeként jelenik meg, egy bensőséges kép, amely arra hívja a nézőt, hogy megálljon és lélegezzen, belépve egy nyugalom, melegség és mély érzelmi harmónia világába.