Andy Warhol (after) - Marilyn Monroe

Andy Warhol & Sunday B. Morning, Marilyn Monroe (rózsaszín), 1967 után.

Szitanyomtatás, színesben, 91 x 91 cm. Hátoldalon bélyegzett: Published by Sunday B. Morning" és "fill in your own signature".

Provenienz: Megvásárolva a kiadótól.

Ez a nyomat egy Sunday B. Morning által jóváhagyott változat. Ezen nyomatok jogait a 2000-es években a holland tulajdonosok megvásárolták, és hivatalosan reprodukálhatóak, így engedélyezettek.

Életrajz
Az amerikai popsztár-képzőművész Andy Warhol 1928. augusztus 6-án, Andrew Warhola néven, Pittsburghben, Pennsylvania államban születik. Szülői csoportja cseh-szlovák bevándorlók. Először tanulói foglalkozást végez egy üzletszalon-dekoratőrként, majd 1945–1949 között a Pittsburgh-i Carnegie Institute of Technology-n művészettörténetet, valamint képi tervezést, szociológiát és pszichológiát tanul. Ezután New York-ba költözik, ahol később Andy Warholnak nevezi magát.
1960-ig szabadúszó reklámasztonytervezőként, illusztrátorként és kirakatdekoratőrként dolgozik. Az Art Directors Club 1952-ben és 1957-ben érdemérmet ad neki a napilap- hirdetések tervezéséért. 1952-ben a Hugo Gallery-ben megrendezésre kerül Warhol első kiállítása, a "Fifteen Drawings Based on the Writings of Truman Capote".
1962-ben keletkezik az első sorozat a "Campbell’s Sűrítményei" és a "Coca Cola üvegek" valamint a dollárjegy mintájú szitanyomatokkal. A műterme, amelyben számos barát és segítő dolgozik, Warholnak a "Factory"-t nevezi. Művészete most már a jól ismert motívumok vagy a mindennapi tömegkultúra jelképeinek felhasználását jelenti, továbbá mechanikusan-sorozatgyártási eljárásokat, például a szitanyomást használ, amelyeket korábban ártalmasnak tartottak.
1962-ben Warhol részt vesz a The New Realists kiállításon New Yorkban. Ezt követően Warhol motívumválasztása tompul. Halálesete és katasztrófa-ábrázolások sorozatai keletkeznek. A szitanyomtatási eljárásban és szándékoltan a sajtóban rossz minőségű képeket választ, repülőgép-baleseteket, közlekedési baleseteket, bűnözést, atombomba-robbanásokat ábrázolva. A karton- és fa-szobrokkal, amelyek pontosan az értékes csomagolásokat utánzik, Warhol kritizálja a fogyasztói és tömegkultúrát. Műveivel Warhol a Pop-Art-ot formálja.
Az 1960-as években Warhol a film médiumával is foglalkozik. Egy egyszerű technikával, hosszú, statikus kameraállásokkal, vágás és montázs elhagyásával egy különleges filmesztétikát fejleszt ki. 1963-ban a "Sleep", a "Kiss" és a "Eat" című némafilmek készülnek, 1964-ben pedig az "Empire". A következő hangfilmeket a cannes-i filmfesztiválon is bemutatják, például a "Chelsea Girl" 1966-ból. 1966-tól Warhol a rockegyüttessel, a Velvet Underground-del is együtt dolgozik éjszakai klubok műsorain.
A 1970-es években a popsztár-képzőművész szcrinlaboratóriuma a hírességekről készült Polaroid-fotókat szitanyomtatással vászonra vitte, köztük olyan portrékat, mint az "Elvis Presley" (1964), a "Jackie Kennedy" (1965), a "Marilyn Monroe" (1967) és a "Mao Tse-tung" (1972).
1968-ban Andy Warholt Valerie Solanas lelövi és életveszélyesen megsebesíti. 1984-ben Warhol közösen dolgozik Jean-Michel Basquiat és Francesco Clemente művészekkel projektekben.
Andy Warhol 1987. február 22-én meghal New Yorkban.