Hasan Djaafar (1919-1995) - Sabung Ayam (Cockfighting)





Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 140482 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Hasan Djaafar (1919–1995) bemutatja a Sabung Ayaarot (Kohászok viadala), absztrakt olajfestmény vászonra a 1970–1980-as évekből, aláírt, eredeti kiadás, 115 × 77 cm, kerettel együtt, Indonéziából.
Leírás az eladótól
Sabung Ayam (Kakasviadal)
Művész / alkotó: Hasan Djaafar (1919–1995)
Aláírás: Aláírva bal alsó sarokban
Haza: Indonézia
Technika: Olajfestmény vászonra
Keret: Kerettel
Mű méretei: 115 × 77 cm
Állapot: Jó állapotban.
Háttérinformációk
A mű leírása
Sabung Ayam (Cockfighting) egy expresszív olajfestmény, amelyben Hasan Djaafar visszaadta a kakasok harcát egy erőteljes, szinte absztrakt sorrendben megjelenő szín-, mozgás- és ecsetvonás-sorozatként. Bár a kompozíció eleinte absztraktnak tűnik, a központi képterületén olyan formákat lehet észlelni, amelyek a kakasokra és a tollazatuk kiterjedő szárnyaira utalnak.
A kompozíció rendkívül dinamikus felépítésű. Széles, ívelt ecsetvonások körkörösen mozognak a központ körül, szinte forgó vizuális szerkezetet létrehozva. Főként a felső részen a formák hosszú, erőteljes sávokban szóródnak, miközben a festék mozgása lefelé tömörödik. Ennek köszönhetően erőteljes mozgás érzet alakul ki anélkül, hogy a jelenet részletgazdag vagy naturalisztikus legyen.
A színvilág intenzív és kontrasztos. Mély kék, türkiz, zöld és fekete részek váltakoznak élénk pirossal, narancssárgával, sárgával és fehérrel. A meleg színek nagyrészt a középponthoz és a függőleges középvonal köré összpontosulnak, míg a sötétebb és hűvösebb árnyalatok ölelik körbe az alkotást. A látható, széles ecsetvonás és a helyenként vastagabban felvitt festék hangsúlyozza a festőfelület fizikai és spontán jellegét.
Stílusában a munka a expresszionizmus és a figuratív absztrakció határán helyezkedik el. Ez összhangban áll Djaafar dokumentált fejlődésével, amelynek során a festészetét a impresszionizmus és a expresszionizmus is befolyásolta. Munkásságának későbbi korszakában inkább a témák energiájának és hangulatának átadása volt a hangsúlyosabb a valósághű részletgazdagság helyett.
A művész életrajza
Hasan Djaafar 1919-ben született Koto Gadangban, Nyugati Szumátrán, és 1995-ben hunyt el. Első festői oktatását az indonéz tájképfestő Wakidi adta. 1949-ben Djaafar Párizsba utazott, ahol találkozott Salimmal és más kortársaival, akik a modern és absztrakt művészettel foglalkoztak. 1951-től teljes idejű művészként dolgozott.
Djaafar olyan festészeti formát alakított ki, amely Indonéz témákat ötvöz a modern európai festészeti technikákkal. Az emberi alakok, tájak, építészet és a mindennapi élet jelenségei voltak vissza-visszatérő témái. Technikáját jellemzi például az erőteljes színkontrasztok és a szabad befestés módja; használta a palettát és néha színek nélkül keverte össze. Djaafar maga nem szerette volna egyetlen konkrét stílus alá besorolni a műveit.
Pályafutása meghatározóan nemzetközi jellegű volt. 1959-ben szolót mutatott be a Singapore Polytechnic-nál, ezt követően kiállításokra került Londonban, Jakarta, Washington D.C., New York, Rio de Janeiro, Den Haag, Hamburg és Eindhoven városaiban. 1971-ben 95 festményt mutatott be a hollandiai Delegación Indonesiában Den Haagban.
Az eladó története
Sabung Ayam (Kakasviadal)
Művész / alkotó: Hasan Djaafar (1919–1995)
Aláírás: Aláírva bal alsó sarokban
Haza: Indonézia
Technika: Olajfestmény vászonra
Keret: Kerettel
Mű méretei: 115 × 77 cm
Állapot: Jó állapotban.
Háttérinformációk
A mű leírása
Sabung Ayam (Cockfighting) egy expresszív olajfestmény, amelyben Hasan Djaafar visszaadta a kakasok harcát egy erőteljes, szinte absztrakt sorrendben megjelenő szín-, mozgás- és ecsetvonás-sorozatként. Bár a kompozíció eleinte absztraktnak tűnik, a központi képterületén olyan formákat lehet észlelni, amelyek a kakasokra és a tollazatuk kiterjedő szárnyaira utalnak.
A kompozíció rendkívül dinamikus felépítésű. Széles, ívelt ecsetvonások körkörösen mozognak a központ körül, szinte forgó vizuális szerkezetet létrehozva. Főként a felső részen a formák hosszú, erőteljes sávokban szóródnak, miközben a festék mozgása lefelé tömörödik. Ennek köszönhetően erőteljes mozgás érzet alakul ki anélkül, hogy a jelenet részletgazdag vagy naturalisztikus legyen.
A színvilág intenzív és kontrasztos. Mély kék, türkiz, zöld és fekete részek váltakoznak élénk pirossal, narancssárgával, sárgával és fehérrel. A meleg színek nagyrészt a középponthoz és a függőleges középvonal köré összpontosulnak, míg a sötétebb és hűvösebb árnyalatok ölelik körbe az alkotást. A látható, széles ecsetvonás és a helyenként vastagabban felvitt festék hangsúlyozza a festőfelület fizikai és spontán jellegét.
Stílusában a munka a expresszionizmus és a figuratív absztrakció határán helyezkedik el. Ez összhangban áll Djaafar dokumentált fejlődésével, amelynek során a festészetét a impresszionizmus és a expresszionizmus is befolyásolta. Munkásságának későbbi korszakában inkább a témák energiájának és hangulatának átadása volt a hangsúlyosabb a valósághű részletgazdagság helyett.
A művész életrajza
Hasan Djaafar 1919-ben született Koto Gadangban, Nyugati Szumátrán, és 1995-ben hunyt el. Első festői oktatását az indonéz tájképfestő Wakidi adta. 1949-ben Djaafar Párizsba utazott, ahol találkozott Salimmal és más kortársaival, akik a modern és absztrakt művészettel foglalkoztak. 1951-től teljes idejű művészként dolgozott.
Djaafar olyan festészeti formát alakított ki, amely Indonéz témákat ötvöz a modern európai festészeti technikákkal. Az emberi alakok, tájak, építészet és a mindennapi élet jelenségei voltak vissza-visszatérő témái. Technikáját jellemzi például az erőteljes színkontrasztok és a szabad befestés módja; használta a palettát és néha színek nélkül keverte össze. Djaafar maga nem szerette volna egyetlen konkrét stílus alá besorolni a műveit.
Pályafutása meghatározóan nemzetközi jellegű volt. 1959-ben szolót mutatott be a Singapore Polytechnic-nál, ezt követően kiállításokra került Londonban, Jakarta, Washington D.C., New York, Rio de Janeiro, Den Haag, Hamburg és Eindhoven városaiban. 1971-ben 95 festményt mutatott be a hollandiai Delegación Indonesiában Den Haagban.

