Olasz iskola (XVII) - Il giudizio di Paride

06
napok
17
óra
17
perc
22
másodperc
Kezdőlicit
€ 1
A licit nem érte el a minimálárat
Giulia Santoro
Szakértő
Giulia Santoro által kiválasztva

17. századi régi mesterek festményeire és rajzaira specializálódott, aukciós tapasztalattal.

Becslés  € 2 000 - € 2 400
Nincs licit

Catawiki Vevővédelem

A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése

Trustpilot 4.4 | 143397 vélemény

A Trustpilot-on kiváló értékelésű.

Il giudizio di Paride, olajfestmény olajon olasz a 17. századból, vászonra, 77 x 59 cm, kerettel együtt eladó.

AI-támogatott összefoglaló

Leírás az eladótól

XVII. századi olasz iskola - Veneto-Emilia körzet

“ Il giudizio di Paride “

- Olajfestmény vásznon
- Időszak: 1670–1700
- Velencei-Emilia körzet, a XVII. század vége
- Méretek: 77 x 59 cm, ódon keretben
- Vászon: 66,5 x 50 cm

TÁRGY ÉS IKONOGRAFIA

A jelenet a klasszikus mitológia egyik leghíresebb epizódját ábrázolja, Párisz ítélete, Troja háborújának mitológiai előjele.
A történet szerint Párisz, trójai herceg, akit pásztorként neveltek, feladatot kap annak eldöntésére, hogy Jusztíciai Héraklész, Minerva és Vénusz közül ki a legszebb, és neki adja az arany almát. A választás Vénusz felé billen, aki megígéri neki Helenát.
A festményben a történet négy főszereplő csoportjában sűrűsödik.

Jobbra Páris tűnik fel, egy sziklán ülve, bő piros drapériába burkolva. A meztelen test és a dőlt tartás a is megállapítják őt mint bírót.

Középtől bal felé azonnal felismerhető Minerva/Athén, amelyet a tollas sisak és a hosszú ág jellemez. A sisak jelenléte a Párisz ítéletének ikonográfiai attribútumai közé tartozik.
A többi két női alak Giunone (Héra) és Vénusz megfelelője. Különösen fontos a középpontban előretört, lábáról alig hátulról látott, a test oldalt fordulásával a kompozíció formális tengelyét alkotó leány, akinek a tarkója majdnem teljesen hátrafelé fordul.
A bal szélső peremén, egy világos drapériával kísért különálló női alak a jelenet végkifejletét színházi módon zárja.
A sötét táj hátterében egy apró alak is feltűnik a jobb hátsó részen.

⸻

ANALISI COMPOSITIVA

A jelenet felépítése határozottan kidolgozott.
A szerző a főszereplőket egy félköríves sorba rendezve vezeti a szem figyelmébe: a mozgás a küzdelem összetalálkozásához vezet, ahol a térben térségében a tériség a diák főszereplő vagy a győztes szerepét látja, amely Magasságában a vörös drapéria adott masszív színűséarányú.
A térbeli diagonálisok rendkívül hatékonyak: Minerva a lantot a jobbra felfelé kényszeríti, miközben a térdelő nő testének vonalvezetése ellentétes diagonált hoz létre. Párisz ezen a szerkezeten a hangsúlyos vörös drapériával tölti ki a tömegét.

A térdelő alak valószínűleg az alkotás leginkább sikerült találmányát jelenti: a háta megvilágított, a törzse és a karcsú lábának diagonális aránya mély benyomást kelt.

Ez tehát nem egy naiv kompozíció: a képek mögött egy művelt figuratív kultúra azonosítható, amely a maníérista és posztmaníérista olasz hagyományból táplálkozott.

⸻

ANALISI STILISTICA

A mű számos elemet őriz a késői maníériussal való kapcsolatra: megnyújtott női testek, viszonylag kisméretű fejek, mesterséges torsiók, a pózok eleganciája és a naturális leírás fölényes használata a vonalvezetésben.

Ugyanakkor a mély fény-árnyék kontraszt, az anatómia nagyobb tömege és a Párisz vörös drapériája már újkorbeli elemeket hoz be.
Különösen jelentősek:
- a női alakok megnyújtott anatómiája;
- a kis, éles profilok;
- a térdelő figura összetett torsiójával felépített alak;
- a Minerva majdnem szoborszerű;
- a pasztell színek uralma, amelyek világosabb árnyalatokkal törnek elő egy sötét alapszínről;
- a vörös mint elsődleges színkiemelés;
- a tájkép részben egy színpadként használva.

Összességében tehát a késő-manierizmus és a barokk-klasszicizmus közti figuratív kultúra dominál, inkább mint egy érett 18. századi nyelvű nyelvi formakincs.

⸻

AMBITO ATTRIBUTIVO

A kompozíció azonban kapcsolatot mutat a Janusféle Itáliában az XVI. század végétől a XVII. századig kibontakozott szélesebb festészeti kultúrával, amelyben a maníérista modellek továbbra is érvényesek voltak a modern klasszicista megoldások mellett.
Érdekes megemlíteni, hogy a Párisz ítélete elterjedt festményeken, rajzokon és különösen rézkarcokon keresztül. Az egyik kulcsprototípus Marcantonio Raimondi Raffaellótól származó, mintegy 1513–14 körül datálható metszete volt, amely hatalmas figuratív sikert aratott.
A hatvanas években a XVII. században is különösen gyakori maradt a téma: például Francesco Albani készített belőle egy híres változatot körülbelül 1650–60 tájékán.

KERET:

Kerete: faragott és aranyozott faborítású keret, neoklasszikus ízlés szerint, széles sima árnyékoló üreggel és belső domború motívumból álló díszítéssel. Olasz gyártmány, a XVIII. végétől a XIX. század elejéig, aranyozásában természetes kopásokkal, használatban lévő kopásokkal és apró hiányokkal.

ÁLLAPOT – JELENTÉS

Támasz:
A mű feltehetően át lett fonnalva/újszúrásra felkészítve. A vászon jelenleg viszonylag stabil és rendesen feszített. A vázfa hagyományos szerkezetű, középső függőleges kereszt-támasz.

Festékfelület:
A képen a felület összességében stabilnak tűnik. Jelen van egy diffúz craquelure (porózus repedezettség), amely általában összhangban van az anyag öregedésével.

Észrevehetők a karcolások és helyenként a finom átalakítások, különösen a sötétebb területeken és a bőrök árnyalataiban.

Bizonyos restaurációkból adódó retusok és pótolások lehetségesek.
A felületi lakk úgy tűnik, hogy némileg megváltozott/oxidálódott, ami a kontrasztok lecsökkenéséhez és a sötétebb tónusok olvashatóságának megváltozásához vezet.

Fotókról nem észlelhető makro méretű felkavarodások vagy a képanyag kiterjedt leválása.

Állapot összességében
Közepes/jó az életkorhoz és a korábbi konzerváló beavatkozásokhoz viszonyítva.

*** Fotózási megjegyzés
Néhány felvételt professzionális fény- és lámpatest a jobb olvashatóság érdekében készült, amely a kompozíció, a részletek és a festék megértését szolgálja. Ez a megvilágítás enyhe változásokat okozhat a domináns színek és a fényerő érzékelésében a mű közvetlen látványához képest. A fényképek kizárólag illusztrációs és dokumentációs célokat szolgálnak.

A keret ingyenes és ajándék része a műhöz, így az értékelésbe történő beszámítás nem történik meg. Az antik és aranyozott keretek természetes törékenységéből adódó esetleges sérülések, leválások, repedések vagy részleges hiányok a szállítás vagy küldés során nem vonhatók vissza, semmilyen kárpótlás vagy a mű értékére vonatkozó vitatkozás nem lehetséges. A csomagolást a lehető legnagyobb gonddal készítjük elő a biztonságos szállítás érdekében.

Szállítás biztosítva
Attributív Szakértői Vizsgálat

*** Történelmi érdek miatt a mű nem küldhető a kontinensen kívül / biztosított szállítás fából készült szállítóládában

Az eladó története

MAGNOLIA ARTE Aukciók · Műalkotások · Szakértés Magnolia Arte az art iránti szenvedélyből és a stúdióban, a válogatásban és a műalkotások gyűjtői célokra történő értékelésében szerzett tapasztalatból született. Aukcióház és galéria a művészeti piacon tevékenykedik, különös figyelmet fordítva a régi-, modern- és kortárs festészetre, és olyan alaposan kiválasztott műveket kínál, amelyek történeti-művészeti érdekből, minőségből és gyűjteményértékből kiemelkednek. Minden művet egy olyan elmélyülést elősegítő út mentén mutatnak be, amely az adott esetben figyelembe veszi a történelmi és stilisztikai környezetet, attribúciót, az állapotot, eredetet és bibliográfiai vagy összehasonlító hivatkozásokat. Az olyan művek esetében, amelyek ezt igénylik, tanulmányok, szakértői értékelések és diagnosztikai részletek is rendelkezésre állhatnak. GONDOLKODJ TUDATOSAN A GYŰJTÉSSEL A Magnolia Arte számára egy mű megvásárlása azt jelenti, hogy egy egyedi tárgyhoz kötődik, amely egy korszak szellemét, egy kultúrát és egy művész érzékenységét tükrözi. Ezért nemcsak a választásban, hanem a mű megértésében és értékelésében is támogatjuk a gyűjtőt, közvetlen, diszkrét és professzionális kapcsolattal.
Fordítás a Google Fordító által

XVII. századi olasz iskola - Veneto-Emilia körzet

“ Il giudizio di Paride “

- Olajfestmény vásznon
- Időszak: 1670–1700
- Velencei-Emilia körzet, a XVII. század vége
- Méretek: 77 x 59 cm, ódon keretben
- Vászon: 66,5 x 50 cm

TÁRGY ÉS IKONOGRAFIA

A jelenet a klasszikus mitológia egyik leghíresebb epizódját ábrázolja, Párisz ítélete, Troja háborújának mitológiai előjele.
A történet szerint Párisz, trójai herceg, akit pásztorként neveltek, feladatot kap annak eldöntésére, hogy Jusztíciai Héraklész, Minerva és Vénusz közül ki a legszebb, és neki adja az arany almát. A választás Vénusz felé billen, aki megígéri neki Helenát.
A festményben a történet négy főszereplő csoportjában sűrűsödik.

Jobbra Páris tűnik fel, egy sziklán ülve, bő piros drapériába burkolva. A meztelen test és a dőlt tartás a is megállapítják őt mint bírót.

Középtől bal felé azonnal felismerhető Minerva/Athén, amelyet a tollas sisak és a hosszú ág jellemez. A sisak jelenléte a Párisz ítéletének ikonográfiai attribútumai közé tartozik.
A többi két női alak Giunone (Héra) és Vénusz megfelelője. Különösen fontos a középpontban előretört, lábáról alig hátulról látott, a test oldalt fordulásával a kompozíció formális tengelyét alkotó leány, akinek a tarkója majdnem teljesen hátrafelé fordul.
A bal szélső peremén, egy világos drapériával kísért különálló női alak a jelenet végkifejletét színházi módon zárja.
A sötét táj hátterében egy apró alak is feltűnik a jobb hátsó részen.

⸻

ANALISI COMPOSITIVA

A jelenet felépítése határozottan kidolgozott.
A szerző a főszereplőket egy félköríves sorba rendezve vezeti a szem figyelmébe: a mozgás a küzdelem összetalálkozásához vezet, ahol a térben térségében a tériség a diák főszereplő vagy a győztes szerepét látja, amely Magasságában a vörös drapéria adott masszív színűséarányú.
A térbeli diagonálisok rendkívül hatékonyak: Minerva a lantot a jobbra felfelé kényszeríti, miközben a térdelő nő testének vonalvezetése ellentétes diagonált hoz létre. Párisz ezen a szerkezeten a hangsúlyos vörös drapériával tölti ki a tömegét.

A térdelő alak valószínűleg az alkotás leginkább sikerült találmányát jelenti: a háta megvilágított, a törzse és a karcsú lábának diagonális aránya mély benyomást kelt.

Ez tehát nem egy naiv kompozíció: a képek mögött egy művelt figuratív kultúra azonosítható, amely a maníérista és posztmaníérista olasz hagyományból táplálkozott.

⸻

ANALISI STILISTICA

A mű számos elemet őriz a késői maníériussal való kapcsolatra: megnyújtott női testek, viszonylag kisméretű fejek, mesterséges torsiók, a pózok eleganciája és a naturális leírás fölényes használata a vonalvezetésben.

Ugyanakkor a mély fény-árnyék kontraszt, az anatómia nagyobb tömege és a Párisz vörös drapériája már újkorbeli elemeket hoz be.
Különösen jelentősek:
- a női alakok megnyújtott anatómiája;
- a kis, éles profilok;
- a térdelő figura összetett torsiójával felépített alak;
- a Minerva majdnem szoborszerű;
- a pasztell színek uralma, amelyek világosabb árnyalatokkal törnek elő egy sötét alapszínről;
- a vörös mint elsődleges színkiemelés;
- a tájkép részben egy színpadként használva.

Összességében tehát a késő-manierizmus és a barokk-klasszicizmus közti figuratív kultúra dominál, inkább mint egy érett 18. századi nyelvű nyelvi formakincs.

⸻

AMBITO ATTRIBUTIVO

A kompozíció azonban kapcsolatot mutat a Janusféle Itáliában az XVI. század végétől a XVII. századig kibontakozott szélesebb festészeti kultúrával, amelyben a maníérista modellek továbbra is érvényesek voltak a modern klasszicista megoldások mellett.
Érdekes megemlíteni, hogy a Párisz ítélete elterjedt festményeken, rajzokon és különösen rézkarcokon keresztül. Az egyik kulcsprototípus Marcantonio Raimondi Raffaellótól származó, mintegy 1513–14 körül datálható metszete volt, amely hatalmas figuratív sikert aratott.
A hatvanas években a XVII. században is különösen gyakori maradt a téma: például Francesco Albani készített belőle egy híres változatot körülbelül 1650–60 tájékán.

KERET:

Kerete: faragott és aranyozott faborítású keret, neoklasszikus ízlés szerint, széles sima árnyékoló üreggel és belső domború motívumból álló díszítéssel. Olasz gyártmány, a XVIII. végétől a XIX. század elejéig, aranyozásában természetes kopásokkal, használatban lévő kopásokkal és apró hiányokkal.

ÁLLAPOT – JELENTÉS

Támasz:
A mű feltehetően át lett fonnalva/újszúrásra felkészítve. A vászon jelenleg viszonylag stabil és rendesen feszített. A vázfa hagyományos szerkezetű, középső függőleges kereszt-támasz.

Festékfelület:
A képen a felület összességében stabilnak tűnik. Jelen van egy diffúz craquelure (porózus repedezettség), amely általában összhangban van az anyag öregedésével.

Észrevehetők a karcolások és helyenként a finom átalakítások, különösen a sötétebb területeken és a bőrök árnyalataiban.

Bizonyos restaurációkból adódó retusok és pótolások lehetségesek.
A felületi lakk úgy tűnik, hogy némileg megváltozott/oxidálódott, ami a kontrasztok lecsökkenéséhez és a sötétebb tónusok olvashatóságának megváltozásához vezet.

Fotókról nem észlelhető makro méretű felkavarodások vagy a képanyag kiterjedt leválása.

Állapot összességében
Közepes/jó az életkorhoz és a korábbi konzerváló beavatkozásokhoz viszonyítva.

*** Fotózási megjegyzés
Néhány felvételt professzionális fény- és lámpatest a jobb olvashatóság érdekében készült, amely a kompozíció, a részletek és a festék megértését szolgálja. Ez a megvilágítás enyhe változásokat okozhat a domináns színek és a fényerő érzékelésében a mű közvetlen látványához képest. A fényképek kizárólag illusztrációs és dokumentációs célokat szolgálnak.

A keret ingyenes és ajándék része a műhöz, így az értékelésbe történő beszámítás nem történik meg. Az antik és aranyozott keretek természetes törékenységéből adódó esetleges sérülések, leválások, repedések vagy részleges hiányok a szállítás vagy küldés során nem vonhatók vissza, semmilyen kárpótlás vagy a mű értékére vonatkozó vitatkozás nem lehetséges. A csomagolást a lehető legnagyobb gonddal készítjük elő a biztonságos szállítás érdekében.

Szállítás biztosítva
Attributív Szakértői Vizsgálat

*** Történelmi érdek miatt a mű nem küldhető a kontinensen kívül / biztosított szállítás fából készült szállítóládában

Az eladó története

MAGNOLIA ARTE Aukciók · Műalkotások · Szakértés Magnolia Arte az art iránti szenvedélyből és a stúdióban, a válogatásban és a műalkotások gyűjtői célokra történő értékelésében szerzett tapasztalatból született. Aukcióház és galéria a művészeti piacon tevékenykedik, különös figyelmet fordítva a régi-, modern- és kortárs festészetre, és olyan alaposan kiválasztott műveket kínál, amelyek történeti-művészeti érdekből, minőségből és gyűjteményértékből kiemelkednek. Minden művet egy olyan elmélyülést elősegítő út mentén mutatnak be, amely az adott esetben figyelembe veszi a történelmi és stilisztikai környezetet, attribúciót, az állapotot, eredetet és bibliográfiai vagy összehasonlító hivatkozásokat. Az olyan művek esetében, amelyek ezt igénylik, tanulmányok, szakértői értékelések és diagnosztikai részletek is rendelkezésre állhatnak. GONDOLKODJ TUDATOSAN A GYŰJTÉSSEL A Magnolia Arte számára egy mű megvásárlása azt jelenti, hogy egy egyedi tárgyhoz kötődik, amely egy korszak szellemét, egy kultúrát és egy művész érzékenységét tükrözi. Ezért nemcsak a választásban, hanem a mű megértésében és értékelésében is támogatjuk a gyűjtőt, közvetlen, diszkrét és professzionális kapcsolattal.
Fordítás a Google Fordító által

Részletek

Kerettel együtt eladó
Igen
Eladta
Galéria
Művész
Olasz iskola (XVII)
Műalkotás címe
Il giudizio di Paride
Technika
Olajfestmény
Aláírás
Nem szignált
Ország
Olaszország
Év
1670
Állapot
Jó állapotú
Height
59 cm
Width
77 cm
Korszak
17th century
OlaszországEllenőrzött
4011
Eladott tárgyak
99,41%
protop

Hasonló tárgyak

  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​

Önnek ajánlott:

Klasszikus művészet és impresszionizmus

  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​
  • ​
    ​
    ​