Nr. 94126198

Eladva
Euclide - Euclidis Elementorum - 1589
Végső licit
€ 1 100
6 héttel ezelőtt

Euclide - Euclidis Elementorum - 1589

EUCLIDE DI CRISTOFORO CLAVIO E LA SUA INFLUENZA SULLA MATEMATICA RINASCIMENTALE Opera fondamentale per la geometria euclidea e la riforma del calendario gregoriano. Seconda edizione, una delle opere più influenti di Cristoforo Clavio (1538-1612), matematico gesuita e figura di spicco del Rinascimento scientifico europeo. Conosciuto come "l'Euclide del XVI secolo", Clavio rielaborò e ampliò gli Elementi di Euclide, includendo un sedicesimo libro (De solidorum regularium comparatione) e un ricco apparato di commenti e dimostrazioni originali. L'opera, stampata per la prima volta a Roma nel 1574 e successivamente ripubblicata in formato folio a Colonia nel 1591, fu un punto di riferimento per i matematici dell’epoca e per gli studiosi successivi. Clavio apportò numerose precisazioni ai testi classici e introdusse nuovi metodi dimostrativi, tra cui un tentativo di dimostrazione del postulato delle parallele, un problema che sarebbe stato risolto solo con la geometria non euclidea nel XIX secolo. Particolarmente interessante è la sua contestazione a Girolamo Cardano sull’uso del metodo per assurdo, che secondo Clavio non era un'innovazione del matematico cremonese, bensì una tecnica già utilizzata da Euclide e Teodosio di Bitinia. Adams E 975; Riccardi I,647. UNA COPIA IN VENDITA ONLINE A EUR 2.423,80 CONDITION REPORT Legatura in piena pergamena. Titolo manoscritto al dorso, sbiadito. Forntespizio entro xilografia. Numerosi diagrammi raffigurati nel testo. Iniziali xilografiche. Buono stato di conservazione dell'opera. Pp. (2); 16nn. 918; 2nn. FULL TITLES & AUTHORS Euclidis Elementorum Libri XV. Accessit XVI. de Solidorum Regularium comparatione. Omnes perspicuis Demonstrationibus, accuratisque Scholiis illustrate. Romae, Bartolomeo Grasso, Roma, 1589 CONTENTS Cristoforo Clavio, in latino Christophorus Clavius (Bamberga, 25 marzo 1538 – Roma, 12 febbraio 161), è stato un gesuita, matematico e astronomo tedesco, noto soprattutto per il suo contributo alla definizione del calendario gregoriano. Divenuto il matematico più autorevole dell'Ordine gesuita, Clavius fu autore di trattati che ebbero grande influenza. Le sue opere maggiori sono un'autorevole versione degli Elementi di Euclide (1574) arricchita di note originali e un commento al Tractatus de Sphaera del Duecentesco Giovanni Sacrobosco (1581), ristampato per ben sedici volte in sette successive edizioni rivedute, corrette e, volta per volta, arricchite di nuovi capitoli. Gli Elementi (in greco antico: Στοιχεῖα?, Stoichêia) di Euclide (matematico greco attivo intorno al 300 a.C.) sono la più importante opera matematica giuntaci dalla cultura greca antica. Contengono una prima formulazione di quella che oggi è conosciuta con il nome di geometria euclidea, rappresentando un quadro completo e definito dei principi della geometria noti al tempo. Oggi questi principi vengono formulati in modo più generale con i metodi dell'algebra lineare. La formulazione fatta da Euclide viene però ancora insegnata nelle scuole secondarie per fornire un primo esempio di sistema assiomatico e di dimostrazione rigorosa. L'opera consiste di 13 libri: i primi sei riguardanti la geometria piana, i successivi quattro i rapporti tra grandezze (in particolare il decimo libro riguarda la teoria degli incommensurabili) e gli ultimi tre la geometria solida. Alcune edizioni più antiche attribuiscono ad Euclide anche due ulteriori libri che la critica moderna assegna però ad altri autori. I diversi libri sono strutturati in definizioni e proposizioni (enunciati che potremmo anche chiamare teoremi). Delle proposizioni vengono fornite le dimostrazioni. Euclide (in greco antico: Εὐκλείδης?, Eukléidēs; IV secolo a.C. – III secolo a.C.) è stato un matematico e filosofo greco antico. Si occupò di vari ambiti, dall'ottica all'astronomia, dalla musica alla meccanica, oltre alla matematica. Gli Elementi, il suo lavoro più noto, rappresentano una delle più influenti opere di tutta la storia della matematica e furono uno dei principali testi per l'insegnamento della geometria dalla sua pubblicazione fino agli inizi del ‘900. Euclide, cui venne attribuito l'epiteto di στοιχειωτής (compositore degli Elementi), formulò la prima rappresentazione organica e completa della geometria nella sua fondamentale opera: gli Elementi, divisa in 13 libri. Di questi, sei concernono la geometria piana elementare, tre la teoria dei numeri, uno (il libro X) gli incommensurabili e gli ultimi tre la geometria solida. Ogni libro inizia con una pagina contenente delle affermazioni che possono essere considerate come una specie di definizioni che servono a chiarire i concetti successivi; esse sono seguite da altre proposizioni che sono invece veri e propri problemi o teoremi: questi si differenziano fra di loro per il modo con cui vengono enunciati e per la frase rituale con cui si chiudono. Per dare un'idea della complessità di redazione degli Elementi di Euclide basti pensare all'affermazione che, nell'incipit della parte prima di un suo saggio su Euclide, Pietro Riccardi, studioso del XIX secolo, fa in merito al numero spropositato di edizioni dell'opera euclidea: «Il numero delle edizioni dell'accennata opera di Euclide, e delle traduzioni e riduzioni che ne furono pubblicate con il suo nome, è al certo superiore di quanto si possa comunemente congetturare; ed anzi tengo per fermo che non siavi libro di notevole importanza, eccettuata la Bibbia, il quale possa vantare un maggior numero di edizioni e di illustrazioni». L'opera non passa in rassegna tutte le conoscenze geometriche del tempo, come si era erroneamente supposto, bensì tratta di tutta l'aritmetica cosiddetta elementare, ovvero relativa alla teoria dei numeri, oltre alla "geometria sintetica" (vale a dire un approccio assiomatico della materia), e all'algebra (intesa non nel senso moderno della parola, ma come applicazione della disciplina al campo geometrico).

Nr. 94126198

Eladva
Euclide - Euclidis Elementorum - 1589

Euclide - Euclidis Elementorum - 1589

Euklidesz Krisztóf Clavio és hatása a reneszánsz matematikára
Alapmű az euklideszi geometriához és a Gergely-naptár reformjához.
Második kiadás, Cristoforo Clavio (1538-1612) egyik legbefolyásosabb műve, aki jezsuita matematikus és a európai tudományos reneszánsz kiemelkedő alakja. Mint "a XVI. század Euklidésze" Clavio átdolgozta és kibővítette Euklidész Elemeit, beleértve egy tizenhatodik könyvet (De solidorum regularium comparatione), valamint egy gazdag kommentár- és eredeti bizonyításanyaggal. A művet először 1574-ben Rómban nyomtatták ki, majd 1591-ben folió formátumban Kölnben ismét kiadták, és a kor matematikusai, valamint a későbbi tudósok számára referenciapontot jelentett. Clavio számos pontosítást végzett a klasszikus szövegeken, és új bizonyítási módszereket vezetett be, többek között megkísérelte bizonyítani a párhuzamosok posztulátumát, ami egy olyan probléma volt, amelyet csak a XIX. századi nem-euklideszi geometria tudott megoldani. Különösen érdekes az Girolamo Cardano ellen emelt ellenérve a bizonyításon alapuló módszer használatával kapcsolatban, amelyet Clavio szerint a cremona matematikus nem innovációként, hanem Euklidész és Bitiniai Teodosz által már használt technikaként tartott számon.
Adams E 975; Riccardi I,647.
EGY MÁSOLAT ONLINE KERESKEDELEMBEN 2.423,80 EUR-ÉRT

FELTÉTELJELENTÉS
Teljes pergamentkötés. Kéziratos cím a gerincen, elhalványult. Titulus fa metszetben. Számos ábra a szövegben. Xilográf kezdőbetűk. Az alkotás jó állapotban megmaradt. Oldalak száma: (2); 16nn. 918; 2nn.

TELJES CÍMEK ÉS KÖNYVÍRÓK
Euklidész Elemei XV. könyv. Hozzáadódott XVI. a szabályos testek összehasonlításáról. Mindegyik világos bizonyításokkal és pontos megjegyzésekkel illusztrálva.
Róma, Bartolomeo Grasso, Róma, 1589

TARTALOM
Cristoforo Clavio, latinul Christophorus Clavius (Bamberg, 1538. március 25. – Róma, 1610. február 12.), német jezsuita, matematikus és csillagász volt, aki elsősorban a gregorián naptár meghatározásához való hozzájárulásáról ismert. A jezsuita rend legtekintélyesebb matematikusa lett, Clavius számos olyan tanulmányt írt, amelyek nagy hatással voltak.

Főbb művei között szerepel Euclidus Elemei (1574) hiteles változata, amelyet eredeti megjegyzések gazdagítanak, valamint egy kommentár a XIII. századi Giovanni Sacrobosco Tractatus de Sphaera című művéhez (1581), amely tizenhat alkalommal jelent meg, hét egymást követő, felülvizsgált, javított és folyamatosan új fejezetekkel gazdagított kiadásban.

Euklidész (görög: Στοιχεῖα?, Stoichêia) Elemei (i.e. 300 körül Kr. e.) a legfontosabb matematikai munka, ami eljutott hozzánk az ókori görög kultúrából. Tartalmazza a mai Euclid-geometria néven ismert geometria első megfogalmazását, amely abban az időben ismert geometriai elvek teljes és meghatározott képét adja. Ma ezeket az elveket általánosabb módon fogalmazzák meg lineáris algebra módszereivel. Az Euklidész által tett megfogalmazás azonban még mindig tanítják a középiskolákban, hogy egy első példát nyújtson az aksiomatizált rendszerről és a szigorú bizonyításról.

A munka 13 könyvből áll: az első hat a síkgeometriával, a következő négy a mennyiségek közötti arányokkal foglalkozik (különösen a tizedik könyv a nem mértékek elméletével), a három utolsó pedig a térgeometriával. Néhány régebbi kiadás Eukleidésznek még két további könyvet tulajdonít, amelyeket a modern kritika más szerzőknek tulajdonít. A különböző könyvek definíciók és tételek (amelyeket teoremáknak is nevezhetnénk) szerint vannak felépítve. A tételekhez bizonyítékok is tartoznak.

Euklidesz (ó görögül: Εὐκλείδης?, Eukléidēs; Kr.e. IV. század – Kr.e. III. század) ősi görög matematikus és filozófus volt. Különféle területekkel foglalkozott, a geometrától az asztronómián át a zenéig és a mechanikáig, a matematikán kívül. Az Elemei, a legismertebb munkája, a matematika történetének egyik legbefolyásosabb műve, és a geometria tanításának egyik fő szövege volt a megjelenésétől kezdve egészen az 1900-as évek elejéig.

Euklides, akinek a στοιχειωτής (az Elemei szerzője) jelzőt adták, megfogalmazta a geometria első organikus és teljes ábrázolását alapművében: az Elemeiben, amely 13 könyvre oszlik. Ebből hat az elemi síkgeometriával, három a számelmélettel, egy (a X. könyv) az incommensurabilitásokkal, az utolsó három pedig a szilárd geometriával foglalkozik. Minden könyv egy oldallal kezdődik, amely kijelentéseket tartalmaz, amelyeket egyfajta meghatározásnak lehet tekinteni, amelyek a következő fogalmak tisztázására szolgálnak; ezeket más állítások követik, amelyek valódi problémákat vagy tételeket tartalmaznak: ezek a megfogalmazásuk módja és a befejező rituális mondatuk szerint különböznek egymástól.

Azt, hogy mennyire bonyolult Euclid elemeit megírni, jól szemlélteti Pietro Riccardi, a XIX. századi tudós állítása, aki egy esszéjének bevezető részében a Euclid munkáiról elmondja, hogy "Euclid említett munkájának, valamint a róla népszerűsített fordításoknak és adaptációknak a száma minden bizonnyal meghaladja a közszájon forgó sejteket; sőt, biztos vagyok abban, hogy nem létezik egyetlen figyelemre méltó jelentőségű könyv sem, kivéve a Bibliát, amely büszkélkedhetne a számottevőbb kiadások és illusztrálások számával."

A munka nem tekinti át az akkori összes geometriai ismeretet, ahogyan azt tévesen feltételezték, hanem a úgynevezett elemi aritmetikáról, azaz a számelmélethez kapcsolódóan, valamint a "szintetikus geometriáról" (vagyis a tantárgy axiomatikus megközelítése), és az algebráról (nem a szó modern értelmében, hanem a diszciplína geometriai területre való alkalmazásaként).

A következők is érdekelhetik

Önnek ajánlott:

Könyvek

Keresési riasztás beállítása
Állítson be keresési riasztást, hogy értesítést kapjon, ha új találatok válnak elérhetővé.

Ez a tárgy a következőben szerepelt:

                                        
                                                                                                    
                    
                                        
                                                                                                    
                    
                                        
                                                                                                    
                    
                                        
                                                                                                    
                    

Hogyan vásárolhatok a Catawiki-n?

Tudjon meg többet a Vevővédelmünkről

      1. Fedezzen fel valami különlegeset

      Böngésszen a szakértők által kiválasztott több ezer különleges tárgy között. Tekintse meg az egyes különleges tárgyak fényképeit, részleteit és becsült értékét. 

      2. Tegye meg a legmagasabb licitet

      Találjon valamit, ami igazán tetszik, és tegye meg a legmagasabb licitet. Követheti az árverést egészen a végéig, vagy hagyhatja, hogy a rendszerünk végezze el Ön helyett a licitálást. Mindössze annyit kell tennie, hogy beállítja a licitet a maximálisan kifizetni kívánt összegre. 

      3. Fizessen a biztonságos és védett rendszert használva

      Fizessen a különleges tárgyért, és mi védett rendszerben megőrizzük az összeget, amíg a tárgy biztonságosan meg nem érkezik Önhöz. Megbízható fizetési rendszert használunk az összes tranzakció kezelésére. 

Eladna valami hasonlót?

Akár új az online árverések világában, akár professzionálisan értékesít, mi segíthetünk abban, hogy jobb áron adja el különleges tárgyait.

Tárgy eladása