Chaya de silva - Blindfolded, Yet Seeing

Csendben áll, szeme nem kendővel van takarva, hanem saját gondolatainak homályával. A látása nem veszett el – befelé figyel. Amit a világ káoszként lát, valójában a felébredésének kibontakozása.

A szeme előtt virágzó virágok jelképezik azokat a gondolatokat, amelyeket egykor elnyomott – most szabadon, bátran élénken bontakoznak ki. Minden szirmuk egy emlék, egy seb, egy suttogás arról, hogy régen ki volt. Ő egyszerre válik és válik el magától.

A mellkasán átívelő pillangó a változást szimbolizálja – nem gyengédet, hanem tüzes és színes változást. Újjászületése nem törékeny… hanem elektromos. Hullámokban tör át ellenállást kobalttól, fukszia és mandarin árnyalatokban, merészen kihívva a világot, hogy érezze őt.

A bekötött szeme nem gyengeség jele – inkább arról szól, hogy belül keresgél, mielőtt kifelé fordulna. Megérzése által vezetett, nem elvárások szerint. Bízik a tűzben, ami a mellkasában ég, sokkal inkább, mint a zajban, ami a fején kívül van.

Nem veszítette el.

Ő keres.

Nem vak.

Ő válik.