Jean-Pierre Dolla (1946) - Flaming Forest

Jean-Pierre Dolla (1946) – Franciaország

Ragyogó erdő
Dátum: 1970-es évek
Olajfestmény panelen
Méret: 46 x 38 cm
Aláírás: Jobboldalon alul aláírva.
Állapot: Nagyon jó állapot. Szép eredeti színek, enyhe időnyomok, amelyek nem befolyásolják a mű értékét.
Eredet: Franciaország

Az 1970-es években készült, a Forêt flamboyante Jean-Pierre Dolla érésének időszakát ábrázolja, melyet intenzív színkutatás és szabad festői gesztus jellemez.

A függőleges kompozíció olyan, mint színes ritmusokra felállított fák törzsei, melyeket belül vibráló fény mozgat. A paletta, amelyet élénk vörösek, aranysárgák, mauvék és mély kékek uralnak, szinte zenés energiát sugároz.

A matéria, sűrű és nagy ecsetvonásokkal kidolgozott, spontán és kifejező gesztust tár fel. A meleg és hideg zónák közötti kontrasztok szerkesztik a teret, és fényes mélységet kölcsönöznek a jelenetnek anélkül, hogy a hagyományos perspektívára támaszkodnának.

A természet itt azzal a céllal válik, hogy a tiszta szín mélyebb felfedezésének adjon lehetőséget, átalakítva az erdőt érzelmek és érzések mezejévé.

Ez a mű a francia háború utáni festészet hagyományába illeszkedik, a lírai figuráció és a színes absztrakció között.

A anyagsűrűség és a mozdulat dinamizmusa révén Dolla Nicolas de Staël kifejezőerősségét idézi, míg palettájának fénylő érzékisége Bonnardra emlékeztet.

A Jean Bazaine és Hans Hartung kutatásaihoz való rokonságot is felfedezhetjük, ahol a természet a szabadon hagyott gesztusírás támogatásává válik.

Lángoló erdő tanúskodik Jean-Pierre Dolla kereséséről, hogy összeegyeztethetővé tegye az érzelmet és a struktúrát, a figuratív és az absztrakt között.

Az erdő, mint motívum, amely művészetében visszatérő téma, itt az élet és a fény szimbólumává válik. A gesztus ereje és a szín gazdagsága révén Dolla a tájat érzéki élménnyé alakítja, ahol a szín mozgás és érzelem lesz.

A művész életrajza

Jean-Pierre Dolla 1946-ban született Flayoscban, a Var megyében. Toulonban, majd Marseille-ben tanult a Szépművészeti Főiskolán, és gyorsan felkeltette a figyelmet, mint a kortárs francia festészet egyik feltörekvő alakja.

1971-ben a Kritikusok Díjának díjazottja volt, és már az 1970-es években több párizsi galériában mutatkozott be, köztük a Galerie Saint-Placide-ben.

Műve, amelyet a mediterrán fény és a déli tájak inspiráltak, kiemelkedik a színpáratlan intenzitással és határozott gesztusírással, amelyek a figuratív és absztrakt között ingadoznak.

Dolla karrierje során a szín mint érzelem és szabad forma kifejező eszköze iránti keresés jellemzi.