Josep Bau (XX) - NO RESERVE - Bodegón hiperrealista con huevo

Aláírva a művész által az alsó részen, a hátsó oldalon ismét aláírva és címmel ellátva.

Az alkotást keretbe foglalva mutatják be.

A festmény jó állapotban van.

Mű méretek: 35 x 46 cm

Méretek keret: 60 x 67 cm

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Művész életrajza:

Josep Bau egy képzeletbeli festő volt, aki 1942-ben született Katalónia egyik kis ipari településén, egy munkáscsaládban, kevés kapcsolattal a művészeti világhoz. Gyermekkorától kezdve szinte megszállottan másolta a természetből az otthonában található mindennapi tárgyakat: poharakat, tányérokat, tojásokat vagy gyümölcsöket, amiket az asztalon rendezett el. Ez a korai ragaszkodás a fényes felületekhez és a tükröződésekhez egész pályafutását meghatározta.

Az 1960-as években a barcelonai képzőművészeti iskolában tanult, ahol kapcsolatba került azzal a környezettel, amelyben az informalista és konceptuális irányzatok uralkodtak. Azonban Bau úgy érezte, hogy ezekhez az irányzatokhoz nem tartozik, és úgy döntött, hogy személyes utat követ, amely a részletes rajzoláson és a több rétegű olajtechnikán alapult. Míg sok kortársa az absztrakció mellett tette le a voksát, ő türelmesen dolgozott szinte fotórealisztikus still life-okat, ami miatt a 'házi hiperrealista festő' jelzőt kapta.

Az ikonográfiája nagyon visszafogott jelenetekre összpontosított: egy frissen feltört tojás egy fehér tányéron, egy üres pohár fekete háttér előtt, egy kanál, egy egyszerű kenyérszelet vagy egy megvilágított narancs, amelyet ferde fény világít meg. A képeinél inkább az számított, hogy a körülötte lévő csend és a törékenység és a tartósság közötti feszültség, a kristály csillogása és az étel puha anyaga között. Ez a minimalista poétika miatt néhány kritikus a spanyol bodegón hagyományával hozta összefüggésbe, de a hiperrealizmus hideg és precíz nyelvezetére aktualizálva.

Az 1980-as évektől kezdve rendszeresen mutatkozott be galériákban Barcelonában, Valenciában és Madridban, és részt vett több művészeti vásáron is, bár soha nem ért el tömeges hírnevet. Festményei, amelyek nagyon aprólékosak voltak, kis sorozatokban készültek, és gyűjtők értékelték őket nyugalmat és kifinomult technikai kidolgozottságuk miatt. Élete utolsó éveiben, amikor látásproblémái miatt csökkentette művei méretét, még inkább kifinomult, szinte aszketikus kompozíciókra összpontosított, ahol a fekete háttér és a tárgy tükröződése váltak a főszereplőkké.

Josep Bau az XXI. század elején hunyt el, és hátrahagyott egy viszonylag kevés, de nagyon koherens hiperralista still-life festményekből álló életművet. Ma személyisége egyfajta kultikus, szerény és visszafogott alkotóként értelmezhető, aki intenzíven költői szemmel nézte a leg szerényebb tárgyakat a háztartási környezetben. Művei, csendes atmoszférájuk és szinte műtéti precizitásuk révén emlékeztetnek arra, hogy még egy egyszerű tojás is a tányéron méltó lehet a hosszabb szemlélődésre.