Josep Serramont (1958) - Mar de amapolas

A Pictura Subastas bemutatja ezt a csodálatos műalkotást Josep Serramontól, amely egy élénk tájképet ábrázol, ahol egy mákmező összefonódik a hegyekkel és az éggel, életet, színt és természetes nyugalmat közvetítve. A festmény kitűnik kiváló technikájával és a nagy festészeti minőségével, amit közvetít.

A mű méretei: 35x35x2 cm.
Olajfestmény, kézzel aláírva a művész által a bal alsó sarokban, Serramont.
A darab jó állapotban van.

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A festményt egy IVEX szakértő professzionálisan becsomagolja, kiváló minőségű anyagokat használva a védelem biztosítása érdekében. A szállítási ár magában foglalja mind a professzionális csomagolás, mind maga a szállítás költségét.
A szállítást a Correos vagy a GLS nyomonkövetéssel végzik. Nemzetközi szállítások elérhetők.



Ez a kép egy hatalmas mákmezőt ábrázol, amely a horizont felé terül el, mint egy élénk vörös szőnyeg. A jelenet a nézőt egy színrobbanással öleli körül, amely uralja a kompozíció alsó részét, ahol minden virág saját fényével lángol. A mák sűrűsége energikus és élénk textúrát teremt, mintha a közöttük szaladgáló szél folyamatos mozgásban tartaná őket. Ez a kezdeti életöröm bevezeti a nézőt egy olyan tájba, amely úgy tűnik, dobog, tele erővel és természetes szépséggel.
Ahogy a tekintet a középpont felé halad, a lángoló vörös lassan átalakul egy zöld, sárga és köztes árnyalatokból álló keverékké, amelyek egyre inkább a rétek és termések sorozatát juttatják eszünkbe, mindegyik saját árnyalatával gazdagítva az összképet. Ezeknek a színeknek az átmenete sima, de tele van árnyalatokkal, mintha a fény különböző módokon szűrődne át, miközben a növényzet rétegein halad. Ez a táj középső része vizuális hídként működik az első terv színrobbanása és a háttér nyugalma között, kiegyensúlyozva a kompozíciót.
Horizont felé haladva hidegebb és nyugodtabb árnyalatok kezdik uralni a jelenetet. Egy széles zöld sávot lehet látni, amely lágyítja a látványt, mielőtt találkozik egy impozáns hegylánccal. A hegyek kékes és lilás árnyalatokban tündökölnek, hangsúlyozva a távolságot és mélységet adva a képnek. A hullámos csúcsok finoman végighúzódnak a képen, emlékeztetve a természet legősibb elemeinek stabilitására és nyugalmára, szemben az elsődleges élet vibráló lüktetésével.
A hegyek fölött az ég finom színátmenettel nyílik meg, az enyhe kék árnyalatoktól az aranyfényes csillogásig és a gomolygó felhőkig. Ez a légies atmoszféra egyensúly és nyugalom érzését kelti, mintha a táj egy kedves, mérsékelt napfény alatt lélegezne. A fény finomsága kontrasztban áll a pipacsmező gazdagságával, vizuális harmóniát teremtve a dinamizmus és a nyugalom között. Az ég úgy tűnik, kíséri a tájat, anélkül, hogy ráerőltetné magát, hagyva, hogy a szem szabadon elveszzen a színek és távolságok között.
Együttesen ez a kép az élénk erőt közvetíti, amit egy virágzó mező ad a természeti környezettel együtt, és egy fényes, életben gazdag, mélységgel és vizuális harmóniával teli tájat alkot.