Lorenzo Valdieri (1980) - Soffio di Luce





| 110 € | ||
|---|---|---|
| 100 € | ||
| 96 € | ||
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 122529 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Soffio di Luce, olajfestmény Lorenzo Valdieri (1980), 2020+, 40 x 30 cm, Olaszország, klasszikus stílus, kézzel aláírt, eredeti kiadás.
Leírás az eladótól
Fény szellője
Művész: Lorenzo Valdieri
A mű egy női alakot ábrázol, aki egy könnyed atmoszférában lebeg, fény, szél és szín forgatagában. A nő, aki egy nyugodt extázis pillanatában van, kecsesen hajol meg, szemei félig csukva, mintha belső hívást érezne. Finom és ragyogó bőre összeolvad a puha ecsetvonásokkal, amelyek formálják testét, szinte szupernaturális jelenlétet kölcsönözve neki.
A hosszú, vöröses-rózsaszínű hajak lágy szellő által mozgatott lángokként emelkednek és nyúlnak ki, élénk kontrasztot alkotva a sötét, gomolygó égbolttal, amely a háttérként szolgál. A paletta meleg árnyalatokat — narancs, réz, arany — váltogat mély kékekkel és füstös szürkékkel, amelyek álomszerű és drámai dimenzióba burkolják a jelenetet.
A ruha, egy gyöngyházfehér zuhatag, inkább fényből áll, mint anyagból: csavarog, kitárul, és eloszlik lágy ecsetvonásokban, amelyek a víz átlátszóságát vagy a felhők könnyedségét idézik. A olaj textúrája minden ráncot költői realizmussal ragad meg, szinte tapintható módon.
A festmény örök mozgás, átalakulás és újjászületés érzését közvetíti. A figura, amely egyszerre földi és égi, a szabad elegancia szimbólumaként jelenik meg, akit egy belső szél hajt, és egy fénylő, megfoghatatlan dimenzió felé vezet.
Fény szellője
Művész: Lorenzo Valdieri
A mű egy női alakot ábrázol, aki egy könnyed atmoszférában lebeg, fény, szél és szín forgatagában. A nő, aki egy nyugodt extázis pillanatában van, kecsesen hajol meg, szemei félig csukva, mintha belső hívást érezne. Finom és ragyogó bőre összeolvad a puha ecsetvonásokkal, amelyek formálják testét, szinte szupernaturális jelenlétet kölcsönözve neki.
A hosszú, vöröses-rózsaszínű hajak lágy szellő által mozgatott lángokként emelkednek és nyúlnak ki, élénk kontrasztot alkotva a sötét, gomolygó égbolttal, amely a háttérként szolgál. A paletta meleg árnyalatokat — narancs, réz, arany — váltogat mély kékekkel és füstös szürkékkel, amelyek álomszerű és drámai dimenzióba burkolják a jelenetet.
A ruha, egy gyöngyházfehér zuhatag, inkább fényből áll, mint anyagból: csavarog, kitárul, és eloszlik lágy ecsetvonásokban, amelyek a víz átlátszóságát vagy a felhők könnyedségét idézik. A olaj textúrája minden ráncot költői realizmussal ragad meg, szinte tapintható módon.
A festmény örök mozgás, átalakulás és újjászületés érzését közvetíti. A figura, amely egyszerre földi és égi, a szabad elegancia szimbólumaként jelenik meg, akit egy belső szél hajt, és egy fénylő, megfoghatatlan dimenzió felé vezet.

