Ókori római Bronz Szarvas sas társaságában, Jupiter Dolicheno-hoz kapcsolódóan. Kr. u. 1–2. század. 7 cm magas.

Szarvas sassal, Jupiter Dolichenóval társítva.

Ókori Róma, Kis-Ázsia, Kr. u. 1. – 2. század.

Bronz.

7 cm magas.

ÁLLAPOT: Jó állapotban, ép. A szarvasfarknak csak egy része veszett el.

SZÁRMAZÁS: Magángyűjtemény, Párizs, Franciaország. 1960–1970.

LEÍRÁS:

Viaszveszített bronzból öntött, kerek alakú római szobor, amely egy szarvast ábrázol, amelynek szarvai között egy sas ült. Az állatot egy lapos, téglalap alakú talapzaton helyezték el, amelyen két lyuk látható, ami arra utal, hogy az alak eredetileg egy nagyobb tárgyhoz, talán egy zászlóhoz, egy nagyobb szoborhoz, egy bútordarabhoz vagy akár egy szekérhez volt rögzítve. A naturalista és stilizált anatómiájú szarvas úgy áll, hogy négy lába a földön pihen, fejét felemeli. A két nagy, oldalra nyitott szarv között a sas is pihenő helyzetben látható, szárnyai összecsukva, feje balra fordítva.

Ez a négylábún, általában bikán vagy szarvason ülő sas motívumának egyik legismertebb megjelenési formája, melynek eredete a bronzkorig visszanyúló közel-keleti vallási ábrázolásokban keresendő. A téma legtöbb római ábrázolása, többnyire kisbronzok, Anatóliából és Észak-Szíriából származik (1. ábra). Kis-Ázsiában a leggyakoribb típus a bikán ülő madár ábrázolása, amely megjelenhet teljesen vagy csak a fejével. A bikát szarvassal helyettesítő képlet is nagyon népszerű volt, mind teljes, mind rövidített változatában (2. ábra). Más, ritkább változatokban kecske vagy kos látható, és ritka darabokat is találtak, amelyeken a sas delfinen, vaddisznón vagy tevén ült.

A szarvas fején lévő sas motívuma Rómában Jupiter Dolicheno alakjához kapcsolódik (3. ábra), amely a római Jupiter és a Törökországban, Doliche városában (a mai Dülük) imádott keleti Baal isten szinkretizációjának eredménye. Már a görög időkben is előfordult Zeusz és Baal azonosítása Zeusz Oromasdes alakjában. Jupiter Dolichenus különösen népszerű volt a római csapatok körében, akik elterjesztették az egész birodalomban. A Kr. u. 2. századra kultusza a keleti Földközi-tenger térségéből Rómába és a Római Birodalom más területeire is kiterjedt, különösen azokra, ahol fontos határőrségek voltak. Ez a kultusz azonban nem fog sokáig tartani; Jupiter Dolichen hatalmának presztízse nem fogja túlélni fő szentélyének pusztulását I. Shapur 256-os Doliche-i kifosztása során, mivel kultusza szorosan összekapcsolódott a város szentségével.

A bikaisten fiát, Baált fiatal harcosként vagy borjúként ábrázolták, aki villámot tartott a kezében, ami az esővel és viharral való kapcsolatára utalt, és amely a görög Zeusz és a római Jupiter fő attribútuma volt. Ezért ábrázolják Jupiter Dolichenót egy római katona öltözékében, egy bikán állva és a mennydörgést tartva. Bár a négylábú lovakon álló sas ikonográfiája sokkal régebbi a Közel-Keleten, a római világban gyorsan Jupiterrel hozták összefüggésbe, mivel a sas volt az istenek királyának állatalakban való ábrázolásának fő módja.

A bika szarvassal való helyettesítése talán a Jupiter Dolicheno és Diana közötti kapcsolatra utal, egy ma még nem teljesen ismert kapcsolatra, amely befolyásolja e istenség komplex szinkretikus jellegét. Bár a sassal és szarvassal ábrázolt kisbronzok többségén nincsenek feliratok, a Jupiter Dolichenushoz fűződő kapcsolatukat megerősíti egy ugyanazon motívummal ellátott, feliratos márványszobor, amelyet ennek az istennek a szentélyében találtak a római Esquilinusban.

Bibliográfia

- BLÖMER, M.; CROWTHER, C. „Sasfiú szarvasok. Egy földalatti szentély Perrhében, Commagene”, Kult und Herrschaft am Euphrat, 343-371. Forschungsstelle Asia Minor im Seminar für Alte Geschichteder Westfälischen Wilhelms-Universität Münster. 2014.
- ELVIRA BARBA, M.A. Arte y Mito. Manual de iconografía Clásica. Sílex. 2008.
- NASH-WILLIAMS, V.E. „Iuppiter Dolichenus”, Görögország és Róma, vol. 21, sz. 62., 72-77. 1952.
- SPEIDEL, M. Jupiter Dolichenus vallása a római hadseregben. Brill. 1978.

PARALLELS

1. ábra. Sast ábrázoló fogadalmi szobor szarvas fején. Anatólia, Római Birodalom, Kr. e. 1. – Kr. u. 4. Bronz. Louvre múzeum, Párizs, ltsz. AM 410.

2. ábra: Sas szobor szarvas fején. Római Birodalom, Kr. u. II-III. század Bronz. J. Paul Getty Múzeum, Los Angeles (USA), ltsz. 78 .AC.336.

3. ábra Jupiter Dolichene szobra. Római Birodalom, első fele s. Kr.u. III. bronz. Kunst Historisches Museum Bécs, Ausztria.








A darab tartalmaz hitelesítési tanúsítványt.
A darab tartalmaz spanyol exportengedélyt.
Az eladó garantálja, hogy ezt a darabot a kulturális tulajdonjogon alapuló összes nemzeti és nemzetközi jogszabálynak megfelelően szerezte be. A származási nyilatkozatot a Catawiki látta.
#ExkluzívKülönlegességek