Libro d'ore - Libro d'ore. Il Libro del Golf - 1540-2004

Libro del Golf. 1540. A British Library Add. Ms. 24098. Kék kecskebőr kötés, bőrtokban. 60 oldal miniatűrökkel. 987 példányban készült kiadás (miénk 768). Kitűnő állapotban. Hiányzik a kommentárkötet.

A célzott személye ennek a pompás óra könyvének még mindig rejtély marad. De ami mindig is felkeltette sokak figyelmét, az a képek sorozata, amelyek a naptár oldalsó margóján helyezkednek el: jelenetek, amelyek sporttevékenységeket és más időszakra jellemző szabadidős tevékenységeket ábrázolnak. Ezek közül egyik játék a golf, innen ered a 'Libro del Golf' elnevezés, amellyel ezt az óra könyvet ismerték. Ezeken a kis margóképeken kívül a naptár oldalait egy sor miniatúra jellemzi, amelyek különböző mindennapi tevékenységeket mutatnak be a 16. századból, mind a munka, mind a szórakozás terén. A kódexet nagy luxusműként kellett elképzelni, mivel a kéziratot a 16. század első felének legjelentősebb flamand festője, Simon Bening készítette, nem kis segítséggel műhelyétől. Bening európai nagy királyi családoknak dolgozott, különösen a spanyol és portói királyoknak, valamint több magas rangú nemesnek és a felsőklérus tagjának, például az Albert Brandenburg-i bíborosnak.

Segnatura: Add. Ms. 24098

Méret: ± 220 x 145 mm

60 oldal, szinte mindegyik teljes oldalnyi kis képpel.

Kék kecskebőrből készült kötés.

Bőrönd

Az Il Golf Book (British Library Add MS 24098) egy ismert miniatúrázott kézirat, a római használatú rózsafüzérkönyv neve, amely 1540-ből származik. Az eredeti művet, amelyet a híres miniatúrista, Simon Bening és bruggiai műhelye készített, csupán 23 oldal maradt fenn. Nevét egy naptárillusztrációról kapta, amelyen olyan emberek láthatók, akik valami hasonló golfjátékot játszanak. [1] Úgy vélik, hogy a könyvet egy svájci mecénás számára készítették, amit egy Lausanne-i Szent Bonifác ábrázolás is alátámaszt. [2]

Március - kertészkedés és fák kivágása; és játék a csörgőkkel.
Március - kertészkedés és fák kivágása; és játszani a csörgőkkel.

Maggio - Hajós ünnep és íjászat
Maggio - Hajón tartott ünnep és íjászat

Szeptember - Szántás, vetés és szőlőmetszés; és játszani golyókkal és trampolinnal.
Szeptember - Szántás, vetés és kapálás; és játszani golyókkal és ugrókötéllel.
Leírás
A Golf Könyv lapjai 21 teljes oldalnyi miniatúrával és számos kisebb méretű festménnyel díszítettek. Jelenleg a könyv egy olyan oldalról kezdődik, amely a szentek emlékére szóló részt tartalmazza, és egy püspököt ábrázol, valószínűleg Lausanne-i Szent Bonifácot. A következő szakasz (2v–17v lapok) a Szűz Mária Kis Offíciumának töredékeit tartalmazza, amelyeket Krisztus szenvedéstörténetét bemutató ciklus illusztrál. A fő miniatúrák a Passió sorozatának egyes, a Mester a Szerelem Kertjei alkotásához kötött metszeteinek hatását mutatják.

Mattutino: Agónia a kertben
Lodi: Bacio di Giuda
Primo: Krisztus elénk vitték Pilátus előtt.
Terza: Korbácsolás
Szent: Jézus megcövekelve a kereszten.
Nessuno: Keresztrefeszítés
Vespri: Deposizione
Compieta: Jézus temetése
Az utolsó szakasz (18v–30r oldal) a naptárat mutatja. Minden hónap ábrázolása két egymás melletti oldalra esik, bal oldalon egy egész oldalas illusztrációval, amely a hónapok elfoglaltságait mutatja.

Jelenleg a könyv meglévő lapjai rossz sorrendben vannak; a szentek imádságai és a Szűz Mária hivatalai a naptár előtt helyezkednek el.
Az órai könyv (latinul horæ; francia nyelven livres d'heures; spanyolul horas; angolul primers) egy középkori keresztény áhítati könyv, amely a középkor egyik legelterjedtebb kézirat típusát képviseli. Ez a leggyakoribb típusú, miniatúrázott középkori kézirat. Mint minden kézirat, az órai könyv is egyedi, de tartalmaz hasonló szövegeket, például imákat és zsoltárokat, gyakran megfelelő díszítésekkel a keresztény áhítat szolgálatában. A díszítés vagy illumináció sok példányban minimális, gyakran csak a zsoltárok és más imák kezdőbetűit díszítették, de a gazdag mecénások számára készült példányok rendkívül díszesek lehettek, teljes oldalnyi miniatúrákkal. Ezek a illusztrációk a vidéki élet festői jeleneteit és szent képeket egyesítenék. Az órai könyveket általában latin nyelven írták, bár sok közülük teljes egészében vagy részben európai nyelven, különösen hollandul készült. Többezer órai könyv maradt fenn napjainkig, könyvtárakban és magángyűjteményekben világszerte.

Leírás
Kép egy Órák könyvéről
Egy XV. század eleji francia óra könyv (MS13, a londoni Antikvárium Társasága) nyitva egy 'Bölcsőszentek imádatának' illusztrációjára. Az 1769-ben a Carlisle-i püspök és a Társaság elnöke, Rev. Charles Lyttleton hagyatékában maradt a Társaság számára.
A tipikus óra könyve a breviárium rövidített változata, amely tartalmazza a kolostorokban mondott órákat. A laikusok számára fejlesztették ki, akik szeretnék beépíteni a monasztikus mindennapok elemeit saját áhítatos életükbe. Az órák mondása általában a bizonyos számú zsoltár és más imák olvasására összpontosított.

Egy tipikus óra könyve tartalmazza az egyházi ünnepek naptárát (azaz az év liturgikus ciklusát), kivonatokat az Evangéliumból, a nagyobb ünnepek miseolvasmányait, a Boldogságos Szűz Mária Kis Irodáját, a tizenöt Zsoltárt a fokozatok szerint, a hét bűnbánati Zsoltárt, egy szentek litániáját, egy elhunytaknak szentelt Irodát és a Kereszt óráit. A 15. századi óra könyvek többségének ezek az alapvető tartalmai voltak. Gyakran hozzáadták az Obsecro te („Kérlek”) és az O Intemerata („Ó tisztátalan”) Mária-imádságokat, valamint a mise során használatos áhítatokat és Jézus szenvedéséről szóló meditációkat, valamint más fakultatív szövegeket.

Történet

Kedvező példány egy könyvből az órákhoz: egy 'egyszerű' középkori holland nyelvű könyv az órákhoz - a 15. század második feléből - Brabanti Hercegségből.

Ez a dekorációs szint is gazdagabb, mint a legtöbb könyvben, bár elmarad a luxus könyvekben gyakran látott bőséges megvilágítástól.
Az óra könyve eredetileg a szerzetesek által használt Salterio-ból származik. A XII. századra a Breviáriumban fejlődött ki, heti ciklusokra osztott zsoltárokkal, imákkal, himnuszokkal, antifónákkal és olvasmányokkal, amelyek változtak az liturgikus időszak szerint. Végül egy kiválasztott szövegválogatás készült sokkal rövidebb kötetekben, amelyeket 'óra könyveinek' neveztek. A XIII. század utolsó részében az óra könyve népszerűvé vált személyes imakönyvként azok számára, akik világi életet éltek. Olyan imák, zsoltárok, himnuszok és olvasmányok válogatását tartalmazta, amelyek a papság liturgiáján alapultak. Minden könyv egyedi volt tartalmában, bár mindegyik tartalmazta a Szűz Mária óráit, az imákat, amelyeket a nap nyolc szentségi órájában kellett mondani, valamint a 'Libri d'ore' név mögötti gondolatot.


Van Reynegom arany könyve, kb. 15. század - Belgium Királyi Könyvtár és Főnöke, Re Baldovino Alapítvány.
Sok imádságos könyvet készítettek nők számára. Vannak bizonyítékok arra, hogy néha a férj adta nászajándékként a menyasszonynak. Gyakran családon belül örökölték, ahogy a végrendeletekben is látható. A 15. századig a papír ritka volt, és a legtöbb imádságos könyvet pergamenből, papírból vagy vellumból készítették.

Bár az órai könyvek, különösen a legkisebbre miniatúrázott példányok rendkívül drágák voltak, egy kis könyv, kevés vagy egyáltalán nem illusztrált, könnyen beszerezhető volt, így a Quattrocento időszakában széles körben elterjedt. Az első fennmaradt angol példány egy laikus számára készült, aki Oxfordban vagy annak környékén élt körülbelül 1240 körül: ez kisebb, mint egy mai zsebkönyv, jól miniatúrázott kezdőbetűkkel, de nem tartalmaz teljes oldalnyi illusztrációkat. A XV. században is vannak példák arra, hogy szolgák saját Órai Könyveket birtokolnak. Egy 1500-as jogi ügyben egy szegény nőt vádolnak azzal, hogy ellopta egy házvezetőnő Órai Könyvét.

Nagyon ritkán fordult elő, hogy a könyvek kifejezetten a tulajdonosaik számára írt imákat tartalmaztak, de gyakrabban az szövegeket az ízlésükhöz vagy nemükhöz igazították, beleértve a nevük beillesztését az imákba. Néhány tartalmaz olyan képeket, amelyek a tulajdonosokat és/vagy címereiket ábrázolják. Ezek, valamint a naptárban megemlített szentek kiválasztása és az imádságok, a megbecsülések a megrendelő személyazonosságának fő nyomai. Eamon Duffy elmagyarázza, hogy „ezeknek a könyveknek a személyes jellege gyakran azzal volt jelezve, hogy kifejezetten a tulajdonosok számára írt vagy igazított imákat tartalmaztak”. Továbbá megjegyzi, hogy „a megmaradt kézzel írt óra könyvek felénél vannak megjegyzések, margók vagy egyéb kiegészítések. Ezek a kiegészítések nem feltétlenül jelentik egy régió vagy személyes patrónus szent beillesztését a standardizált naptárba, de gyakran vallási anyagot tartalmaznak, amit a tulajdonos hozzáadott. A tulajdonosok írhatnak saját fontos dátumaikról, megjegyezhetik a hónapokat, amikor események történtek, amelyeket meg akartak említeni, és még az ezekben a könyvekben található képek is személyre szabottak lehettek, például helyi szentek és helyi ünnepek szerint.

Legalább a 15. században az holland és párizsi műhelyek könyveket készítettek az órákhoz, nem várva egyedi megrendeléseket. Ezek néha olyan helyeket hagytak, ahol személyre szabott elemeket lehetett hozzáadni, például helyi ünnepeket vagy heraldikát.


Ore nere, Morgan MS 493, Pentecoste, oldalak 18v/19r, kb. 1475–80. Morgan Library & Museum, New York.
A hagyományos óra könyvek stílusa és elrendezése egyre inkább szabványosodott a 13. század közepére. Az új stílus megfigyelhető az Oxfordi miniatúrista, William de Brailes által készített könyvekben, aki kisebb rendek tagja volt és kereskedelmi műhelyt vezetett. Könyvei több aspektusát tartalmazták a Breviáriumnak és más liturgikus elemeknek, melyeket a laikusok számára készítettek. 'Beépített egy örök naptárat, Evangéliumokat, Mária Szűznek szóló imákat, a Keresztutat, Szentlélekhez intézett imákat, bűnbánati zsoltárokat, litániákat, halottakért és szentekért mondott imákat.' A könyv célja az volt, hogy segítsen hívő patrónájának napi lelki életét az ókánok szerint, a Matutinumtól a Completáig, amit minden vallásos egyháztag követett. A szöveg rubrikákkal, aranyozással, miniatúrákkal és szép illusztrációkkal volt gazdagítva, és arra törekedett, hogy inspirálja a hit titkairól való elmélkedést, Krisztus emberért hozott áldozatát és a pokol borzalmait, különösen pedig a Mária iránti áhítatot, mely a 13. században csúcsponton volt.' Ez az elrendezés évszázadokon át fennmaradt, mivel sok arisztokrata megrendelte saját óra könyvét.

Az 15. század végére a nyomtatás megjelenése olcsóbbá tette a könyveket, és a feltörekvő középosztály nagy része megengedhette magának egy nyomtatott óra könyv vásárlását, míg az új kéziratokat csak a leggazdagabbak rendelték meg. Az első nyomtatott óra könyvet Olaszországban 1472-ben készítették Velencében, J. Nelson munkájaként, míg 1476-tól kezdve Napoli is elkezdett ilyen könyveket nyomtatni (Moravo-Preller). 1478-ban W. Caxton készítette az első nyomtatott óra könyvet Angliában, Westminsterben, míg a Hollandia (Brüsszel és Delft) 1480-tól kezdve nyomtatott óra könyveket. Ezek xilográfiával díszített könyvek voltak, kezdetben kevés példányszámban, majd egyre gyakoribbá váltak. Franciaországban a nyomdászok inkább metszőket alkalmaztak, akik a kéziratos óra könyvekre jellemző szórt miniatúrákat próbálták utánozni, és a nyomtatás során pergamenre nyomtattak, nem pedig papírra, valamint színes képeket kézzel színeztek: például Antoine Vérard által 1487-ben nyomtatott óra könyv.
Az Il Kitāb ṣalāt al‐sawā'ī (1514), amelyet széles körben az első nyomtatott arab karakterekkel készült könyvnek tartanak, egy óra könyv, amely az arab nyelvű keresztények számára készült, és feltehetően VI. Gyula pápa rendelte meg.

Díszítés

Egész oldalnyi miniatúra május hónapból, Simon Bening naptár ciklusából, az 1500-as évek elejéről.
Mivel sok óra könyv gazdagon miniált, fontos tanúbizonyságai a 15. és 16. századi életnek, valamint a középkori kereszténység ikonográfiájának. Néhányukat gyöngyözött borítóval, portrékkal és heraldikai címerekkel is díszítették. Egyeseket övkönyvként kötöttek, hogy könnyen hordozhatók legyenek, bár kevés ilyen vagy más középkori kötés maradt fenn. A luxus könyvek, mint például John Talbot, Shrewsbury gróf Talbot Hours-je, tartalmazhatnak a tulajdonos portréját, és ebben az esetben a feleségét, aki a Szűz Mária és a gyermek imádatában térdel, mint a mecénás portréja. Drágább könyvekben a miniatűr ciklusok bemutatták a Szűz életét vagy Jézus szenvedését nyolc jelenetben, amelyek díszítik a Szűz nyolc óráját, valamint a hónapok fáradalmait és a csillagjegyeket, amelyek a naptárat díszítik. A naptári ciklusok világi jelenetei közül sok a legismertebb képet tartalmazza az óra könyvekből, és fontos szerepet játszottak a tájképi festészet első történetében.

A 14. századi könyvekben, különösen az óráskönyvekben, gyakoriak voltak a fontos oldalak körüli díszes szegélyek. A 15. század elején ezek általában leveles mintákkal és egyszerű háttérrel készült festmények voltak, de a század második felében luxus könyvekben színes háttérek vagy fantáziaképek, különféle tárgyakat ábrázoló képek kerültek alkalmazásra.

A másodkézből származó órás könyveket gyakran módosították az új tulajdonosok, még a királyi család tagjai között is. Miután legyőzte riválisát, Riccardo III-at, I. Henrik angol király adta anyjának a könyvét, aki azt személyes névvel látta el. A heraldika általában kitörlésre vagy átfestésre került az új tulajdonosok által. Sok könyvet kézzel írt megjegyzések, személyes hozzáadások és margó jegyzetek díszítettek, de néhány új tulajdonos megbízott kézműveseket, hogy több illusztrációt vagy szöveget illesszenek be. Sir Thomas Lewkenor Trottonból felbérelt egy illusztrátort, hogy részleteket adjon hozzá, ami ma Lewkenor Hours néven ismert. Néhány megmaradt könyv fedelén háztartási számlák vagy születés- és haláregyzések találhatók, a későbbi családi bibliai hagyományok módján. Egyes tulajdonosok gyűjtötték a fontos látogatók autogramjait is. Az órás könyvek gyakran az egyetlen könyvek voltak egy házban, és általában gyermekek olvasásának tanítására használták, néha egy oldal az ábécével segítve őket.

A 15. század végéhez közeledve a nyomdászok óra könyveket készítettek xilográfiás illusztrációkkal, és az óra könyv a metszet technikájával díszített főbb művek közé tartozott.

A luxus órás könyv

A 15. század végén készült hollandiai óráskönyvnek ezek az illuzórikus határvonalai jellemzőek voltak a korszak luxus könyveire, amelyek gyakran díszítették minden oldalát. A pillangó szárnyának, amely a szövegterületet vágja át, például a vizuális konvenciókkal való játék példája, amelyek jellemzőek voltak az adott korszakra.
A növények közé tartozik a Veronica, Vinca, Viola tricolor, Bellis perennis és Chelidonium majus. Az alul lévő pillangó az Aglais urticae, a bal felső pillangó pedig a Pieris rapae. A latin szöveg San Cristoforóhoz való imádság.
A 14. században az óra könyv felülmúlta a salátort, mint a luxusminiatúrák leggyakoribb közvetítőjét, ezzel bizonyítva a világi megrendelők már megerősödött fölényét a vallásiak felett a miniatúrák terén. A 14. század végén számos koronázott bibliophile kezdett el luxus kéziratokat gyűjteni díszítéseik miatt, egy olyan divat, amely egész Európában elterjedt, a Franciaországban és Borgóniában a Valois udvarától, valamint Prágában, Luxemburg Károly alatt, majd később Luxemburg Vencel alatt. Egy nemzedékkel később Borgóniában Fülöp III herceg volt a legjelentősebb miniatúrázott kéziratok gyűjtője, és sokan közülük is. Ebben az időszakban érték el a flamand városok Párizst miniatúra-erejükben, pozíciójukat pedig a 16. század elején a kézirat-eltűnésig megtartották.

A legnevesebb gyűjtő, francia herceg Giovanni di Valois, Berry hercege (1340–1416), több ún. óra könyvet is birtokolt, amelyek közül néhány fennmaradt, köztük a leghíresebb, a Très riches heures du Duc de Berry. Ezt a művet körülbelül 1410 körül kezdték el a Limbourg testvérek, bár befejezetlen maradt, és díszítését több évtizeden át más művészek és megrendelők folytatták. Ugyanez igaz volt a Torinoi Órákra is, amelyeket szintén a Berry herceg birtokolt, többek között.

Az 15. század közepére egy sokkal szélesebb nemesi és gazdag kereskedői réteg volt képes rendkívül díszes óra könyveket megrendelni, gyakran kis méretben. A nyomtatás megjelenésével a piac hirtelen összezsugorodott, és az 1500-as években a legjobb minőségű könyveket ismét csak királyi vagy nagyon nagyvonalú gyűjtők számára készítették. Az egyik utolsó nagy miniált óra könyv az ún. Ore Farnese volt, amit a római bíboros, Alessandro Farnese ifjabb 1546-ban készíttetett Giulio Clovio művész által, aki az utolsó nagy miniatúrista volt a kéziratok között.
M. Moleiro Editor egy spanyol kiadó, amely magas minőségű, majdnem eredeti fakszimile reprodukciókat készít középkori és reneszánsz kódexekről, térképekről és kézzel festett kéziratokról. Kiadásai egyediek és limitált példányszámban készülnek, hitelesítve közjegyzői okirattal.
Szakosodás és termékek
A M. Moleiro Editor kiadói ház specializációja történelmi bibliográfiai kincsek hiteles reprodukciója, különösen a miniatúrázott kéziratok terén. Minden, 'majdnem eredeti' néven ismert reprodukció bőrbe kötött, hagyományos módszerekkel, és kézzel készített különleges papírra nyomtatva készül, hogy minden árnyalatot, beleértve az aranyat és az ezüstöt is, visszaadjon az eredetiből.