Lajos Kassak (1887-1967) - Concrete Composition

Lajos Kassák „Kompozíció” a La Lune en Rodage III-ból.

Technika: Linocut
Anyag: Papír
Méret: 25 x 21,5 cm 32 x 32 cm-es kartonon.
Szerkesztő: Edition Panderma, Bázel
Év: kiadva 1977
Kiadás: Ez egy számozatlan példány 230 kiadásból (65 eredeti példány számozatlan volt)
Aláírás: Aláírva

Eredet
Edition Panderma, Carl Laszlo, Bázel
Bartha Galéria, Bázel
Magángyűjtemény, Bázel

Állapot / Felújítás:
makulátlan archiválási állapotban



A háború utáni és kortárs művészeti alkotások hordozható gyűjteményének, a La Lune en Rodage III-nak egy ritka, limitált kiadása. Ez 230 kiadás számozatlan példánya (65 darab számozatlan volt), és a La Lune en Rodage könyvek harmadik sorozatának része. A La Lune en Rodage három kötetben, 1960-ban, 1965-ben és 1977-ben jelent meg, összesen körülbelül 180 műalkotást tartalmazva, amelyek az 1950-es és 1970-es évek közötti avantgárd művészeti színteret mutatják be. A műalkotásokat Carl Laslzo gyűjtötte össze, és a kor legnagyobb művészeit vonultatták fel, akik fontos alkotásokkal járultak hozzá a műveikhez, gyakran fordulópontot jelentve alkotásaikban és karrierjükben: Enrico Castellani munkája például az első dokumentált grafikai munkája, Piero Manzoni többszörös Achrome című alkotása pedig az egyetlen, amelyet a művész készített.


Életrajz:

Kassák Lajos 1887. március 21-én született az ersekujvári kis faluban, Magyarországon. Csak néhány év iskolai tanulmány után műszerész szakmát tanult. Ezután fémmunkásként dolgozott Győrben és Budapesten. Húsz évesen Kassák saját magát kezdte el festészetre tanítani és költészetet írni. 1915-ben megalapította a forradalmi folyóiratot, az „A Tett”-et, amely köré fiatal művészeket és írókat tömörített, akik ellenezték a háborút. Miután az „A Tett” betiltásra került, Kassák 1916-ban megalapította és szerkesztette az avantgárd aktivista folyóiratot, az „MA”-t, amelyben Grosz, Schwitters és Hans Richter műveit publikálta 1921-ig. A Magyar Kommunista Köztársaság bukása után Kassák 1920-ban emigrált Bécsbe, ahol tovább publikálta az „MA”-t. Bár Kassák korai munkáit erősen befolyásolta a Dada, később konstruktivistává vált, mivel László Moholy-Nagy inspirálta, aki később a Bauhausban tanított. Az „MA”-ban fogalmazta meg Kassák a magyar konstruktivizmus elméleti programját 1921-ben. 1924 novemberében Kassák számos ismert szobrász és festő, köztük Brancusi, Arp és Schwitters munkáit mutatta be Bukarestben a „First International Exhibition of Modern Art”-on. 1926-ban Kassák Párizsban találkozott Le Corbusier-rel, Amedée Ozenfant-tal, Gollal és Dermée-vel. Ugyanebben az évben visszatért száműzetéséből Budapestre. Kassákot mélyen megviselte a németországi nemzetiszocialista hatalomátvétel és a magyar bábkormány. Miután Magyarország felszabadult az NS-uralom alól, Kassák aktívan részt vett a Magyar Művészeti Tanácsban és szerkesztőként, de az 1950-es évek közepére már kénytelen volt elhagyni a közéleti pozíciókat, bár nemzetközi hírneve megmaradt. Kiállításokat rendeztek sokoldalú és termékeny festő, szobrász, nyomdász és kollázskészítő munkáiból Párizsban, Münchenben, Varsóban, Kölnben és Budapesten. 1966-ban részt vett a Zürichi Kunsthalle és a Musée d'Art Moderne által szervezett nagy léptékű Dada kiállításon. 1967-ben, halálának évében, Kassák Lajosnak retrospektív kiállítást rendeztek a budapesti Adolf Fényes Galériában.