Ariosto - Orlando Furioso - 1713

DAME, CAVALIERI, DUELLI E MAGIE: ORLANDO FURIOSO A HÁROMTŐL VÉGIG A 1700-AS VIZSGÁLATOS VENEZIÁBAN
Ez a 1713-as velencei kiadás az Orlando furioso Ludovico Ariosto eposzát egy elegáns, a 18. századot idéző ruhában adja vissza, Lodovico Dolce ottani nyelvű Oktávárisolga-Argomentiumaival és Tommaso Porcacchi Allegoriáival gazdagítva. Velencei nyomtatás Domenico Louisa által, a mű igazi interpretációs összefoglalóként jelenik meg: két oszlopos szöveg, fametszetes tréfák, rokokó díszek és zárók, amelyek az olvasót egy olyan útjára kísérik a 18. században, amely immár kanonikus és iskolai értéket ölt. A Öt ének saját címlapjának beillesztése a szerkesztés tervét teljesíti, egy olyan Ariostót kínálva, aki költői és morálisan tanított, látványos és kommentált.
PIACI ÉRTÉK
A velencei 18. századi illusztrált, nyolc oldalas Orlando furioso kiadások általánosan 500 és 800 euró közötti árkategóriában mozognak, jó állapotban. Az érték függ a papírok frissességétől, a fametszetes ábrázolások teljes körétől, az Öt Ének jelenlététől és a kötés minőségétől. Nagyon lecsiszolt papírokkal, erősen befoltosodott vagy szerkezeti hibákkal rendelkező példányok inkább az alsó sávban helyezkednek el, míg jól megőrzött példányok éles ikonográfiával felvértezve elérhetik a felső sávot.
FIZIKAI JELLEMZÉS ÉS ÁLLAPOT
Oldalak száma: 462; 2 elő- és hátsó üres; (2). A 415-től az utolsó oldalakon saját címlap: M. Lodovico Ariosto öt éneke. Szöveg két oszlopban rendezve. Címlap dísze az íróról készült portréval; rokokó díszek, záró- és fametszetes illusztrációk a szövegben. Korszerű kartonált kötés saját címmel a hátsó gerinzen, részben TÖRöltre törölve, kopás jelei; vörös karcolások a vágásokon. Papírok némi barnulással és foltosodással. Régi könyveknél, melyek több évszázados múlttal bírnak, előfordulhatnak olyan hibák, amelyek a leírásban nem mindig láthatók.
TELJES CÍM, SZERZŐ
Orlando furioso.
Argomenti octavában Lodovico Dolce tollából, és Tommaso Porcacchi Allegoriáival.
Venezuela, Domenico Louisa, 1713.
Ludovico Ariosto.
Az öt ének M. Lodovico Ariosto tollából.
Velence, Domenico Louisa, 1713.

KÖRNYEZET ÉS JELENTŐSÉG
Először 1516-ban jelent meg, majd végleges formáját 1532-ben kapta az Orlando furioso, és az európai irodalom egyik legkiemelkedőbb csúcspontja. Lovagias eposz és egyben a világ rendezetlenségéről szóló finom gondolkodás, amely szerelmeket, őrültségeket, mágiát, harcokat és utazásokat sző össze egy labirintusszerű, mégis teljesen összerendezett narratív szerkezetben.
A 18. században a Furioso immár az olasz kultúra canonikus szövegévé vált: olvasási tárgyként kibővült, de ugyanakkor szélesebb és otthoniabb olvasási formában is hozzáférhetővé vált. Lodovico Dolce argumentumai minden éneket összefoglalnak a olvasó irányításával, míg Tommaso Porcacchi Allegóriái erkölcsi és szimbolikus kulcsot kínálnak, új etikai és didaktikai horizont felé értelmezve a művet. A fametszetek duellákat, bűbályokat és fantasztikus tájakat ábrázolnak, így a költemény még hozzáférhetőbbé és látványosabbá válik.
Az 1713-as kiadás egy velencei szerkesztési hagyományba illeszkedik, amely az Ariostót „magyarázottdugó” és kísért értékhez köti, átformálva a költeményt iskolai és otthoni klasszikussá, amely a kor polgári és arisztokrata könyvtárában stabilan megvetett.

SZERZŐ BIOGRÁFIÁJA
Ludovico Ariosto (1474–1533), Reggio nell’Emilia-i születésű, Ferrara udvarában tevékenykedő, Rohant és diplomata volt. Az Orlando furioso-val befejezte a lovagias hagyományt, amelyet Boiardo indított, ötvözve az iróniát, a metrikus harmóniát és a kifinomult narratív felépítést. Nyelve kiegyensúlyozott báját hozta, és műve rendkívüli európai terjedést élt meg, mélyen befolyásolva a későbbi epikus és regényes irodalmat.

NYOMTATÁSI TÖRTÉNET ÉS KERESLET
Két híres, szerző által gondozott 16. századi kiadás (1516, 1521, 1532) után a Furioso óriási kiadási sikert aratott. A 17–18. században a velencei kiadások gyakran illusztráltak és interpretációs eszközökkel láttak el, amely tanúsítja a szöveg kereskedelmi és didaktikai élénkségét. Az 1713-as Louisa kiadás az első nyolctömbös, illusztrált században, egy olyan olvasóközönséghez szólva, amely tanult, de nem kizárólag arisztokratikus, és tükrözi a költemény teljes kanonizációját az olasz kultúrkörben.

IRODALMI Források ÉS Hivatkozások
ICCU / OPAC SBN, Orlando furioso, Velence, Domenico Louisa, 1713, katalógusbejegyzésekkel és könyvtári lokalizációkkal.
Edit16, a szöveg cinquecentesi hagyománya és Dolce és Porcacchi eszközeihez.
Gamba, Bartolomeo, Serie dei testi di lingua e di altre opere importanti nella italiana letteratura, Venezia, 1839, pp. 77–85.
Agosti, Alberto, Bibliografia ariostesca, szekciók az illusztrált és hetvenkedő kiadásokhoz.
Brunet, Jacques-Charles, Manuel du libraire et de l’amateur de livres, s.v. Arioste, az európai kiadói sorsot.