Aldo Aldi (XX) - Entro Terra Ligure






Művészet- és kultúraszervezés mesterszak, tíz év tapasztalat olasz művészetben.
| 100 € | ||
|---|---|---|
| 5 € | ||
| 4 € | ||
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 127823 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
Aldo Aldi életrajzi jegyzetei és művészeti pályafutása
Aldo Aldi Genovában született 1904-ben, és 1984-ben Castiglione dei Pepoliban, Bologna megye egyik településén hunyt el. Miután a Svájci Kereskedelmi és Gazdasági Iskolában szerzett diplomát, művészi pályafutását megalapozta, Anton Giulio Santagata és Giuseppe Cominetti mesterek irányításával nevelkedve.
A harmincas években a festészeti tevékenységhez színházi munkát is társított: 1933 és 1935 között több komédiát írt, és saját maga felelt a díszletekért is. A díszlettervezés vált számára központi területté, amelyhez az 1950-es évekig dolgozott a Genovában működő Piccolo Teatroval együtt.
Az ötvenes évektől kezdve kizárólag a festészetre koncentrált, ezt a tevékenységet több mint ötven évig folytatta folyamatosan és szigorúan. A hosszú és intenzív termés ellenére Aldi mindig visszafogott tartással viseltetett a nyilvános megjelenések iránt, a maga módján kerülve a rendszeres kiállításokat. Első egyéni kiállítása csak 1974-ben volt.
Ettől kezdve munkássága egyre inkább kritikailag elismertté vált, jelentős figyelmet kapott, meghívásokat kapott díjakra, csoportos kiállításokra és fesztiválokra vett részt, valamint számos nemzetközi elismerést is kapott. Műveit köz- és magángyűjteményekbe vették fel Olaszországban és külföldön, illetve állami intézményekbe is.
Pályafutása során számos előkelő intézmény és művészeti akadémia tagja volt, köztük: a római Tiberina Akadémia, a Nápolyi San Marco Akadémia, a római Universale Marconi Akadémia, a firenzei A. Magno Művészeti Akadémia, a római Kortárs Művészeti Akadémia, a Bologna Művészeti Egyetem és a San Mateo-i, Kaliforniában (USA) található International Academy of Sciences and Arts.
⸻
Irodalmi és kritikai jelenlét
Aldo Aldi művészete széleskörűen dokumentált számos kiadványban, életrajzban, katalógusban és az olasz és európai kortárs művészetről szóló rendezésben. A legfontosabbakat az alábbiakban említjük:
• Piktorok és a kortárs festészet – Il Quadrato, Milánó (1974)
• Bolaffi M Modernművészeti Nemzeti Katalógusa nr. 11, Torino (1975)
• Bolaffi Arte, Torino (1976–1978)
• Regionális Útmutató Bolaffi Olasz Művészek – Liguria, Torino (1977)
• Comanducci Évkönyv – Kortárs Művészeti Naptára nr. 3, 5, 9, 11, Milánó (1976, 1978, 1982, 1984)
• Gli anni ’60 e ’70 dell’Arte Italiana, vol. VI, Piacenza (1975–1976)
• Linea Figurativa, Ancona (1975)
• Quadreria Contemporanea, Milánó (1975)
• La Zattera, Viareggio (1974)
• L’Elite, Varese (1977)
• Guida all’Arte Italiana, Ancona (1977)
• Arte e Stampa Liguria, Genova (1977)
• Emilia e Romagna (1978)
• Rassegna Toscana, Livorno (1977–1978)
• Annuario Arte Base nr. 2, Torino (1977–1978)
• Primi Piani, Bologna (1980)
• Dizionario degli Artisti Europei Contemporanei, Roma (1980)
• I Maestri della Pittura Contemporanea, Milano (1981)
• Italia Turistica, Padova (1981)
• Arte – Conoscere gli Artisti, Milano (1980)
• Vernice nr. 1–2, Velence (1981)
• Vademecum dell’Arte, Firenze (1981–1982)
• Pan Arte, Bologna (1982–1984)
• Arte Italiana Contemporanea, Firenze (1983)
Aldo Aldi életrajzi jegyzetei és művészeti pályafutása
Aldo Aldi Genovában született 1904-ben, és 1984-ben Castiglione dei Pepoliban, Bologna megye egyik településén hunyt el. Miután a Svájci Kereskedelmi és Gazdasági Iskolában szerzett diplomát, művészi pályafutását megalapozta, Anton Giulio Santagata és Giuseppe Cominetti mesterek irányításával nevelkedve.
A harmincas években a festészeti tevékenységhez színházi munkát is társított: 1933 és 1935 között több komédiát írt, és saját maga felelt a díszletekért is. A díszlettervezés vált számára központi területté, amelyhez az 1950-es évekig dolgozott a Genovában működő Piccolo Teatroval együtt.
Az ötvenes évektől kezdve kizárólag a festészetre koncentrált, ezt a tevékenységet több mint ötven évig folytatta folyamatosan és szigorúan. A hosszú és intenzív termés ellenére Aldi mindig visszafogott tartással viseltetett a nyilvános megjelenések iránt, a maga módján kerülve a rendszeres kiállításokat. Első egyéni kiállítása csak 1974-ben volt.
Ettől kezdve munkássága egyre inkább kritikailag elismertté vált, jelentős figyelmet kapott, meghívásokat kapott díjakra, csoportos kiállításokra és fesztiválokra vett részt, valamint számos nemzetközi elismerést is kapott. Műveit köz- és magángyűjteményekbe vették fel Olaszországban és külföldön, illetve állami intézményekbe is.
Pályafutása során számos előkelő intézmény és művészeti akadémia tagja volt, köztük: a római Tiberina Akadémia, a Nápolyi San Marco Akadémia, a római Universale Marconi Akadémia, a firenzei A. Magno Művészeti Akadémia, a római Kortárs Művészeti Akadémia, a Bologna Művészeti Egyetem és a San Mateo-i, Kaliforniában (USA) található International Academy of Sciences and Arts.
⸻
Irodalmi és kritikai jelenlét
Aldo Aldi művészete széleskörűen dokumentált számos kiadványban, életrajzban, katalógusban és az olasz és európai kortárs művészetről szóló rendezésben. A legfontosabbakat az alábbiakban említjük:
• Piktorok és a kortárs festészet – Il Quadrato, Milánó (1974)
• Bolaffi M Modernművészeti Nemzeti Katalógusa nr. 11, Torino (1975)
• Bolaffi Arte, Torino (1976–1978)
• Regionális Útmutató Bolaffi Olasz Művészek – Liguria, Torino (1977)
• Comanducci Évkönyv – Kortárs Művészeti Naptára nr. 3, 5, 9, 11, Milánó (1976, 1978, 1982, 1984)
• Gli anni ’60 e ’70 dell’Arte Italiana, vol. VI, Piacenza (1975–1976)
• Linea Figurativa, Ancona (1975)
• Quadreria Contemporanea, Milánó (1975)
• La Zattera, Viareggio (1974)
• L’Elite, Varese (1977)
• Guida all’Arte Italiana, Ancona (1977)
• Arte e Stampa Liguria, Genova (1977)
• Emilia e Romagna (1978)
• Rassegna Toscana, Livorno (1977–1978)
• Annuario Arte Base nr. 2, Torino (1977–1978)
• Primi Piani, Bologna (1980)
• Dizionario degli Artisti Europei Contemporanei, Roma (1980)
• I Maestri della Pittura Contemporanea, Milano (1981)
• Italia Turistica, Padova (1981)
• Arte – Conoscere gli Artisti, Milano (1980)
• Vernice nr. 1–2, Velence (1981)
• Vademecum dell’Arte, Firenze (1981–1982)
• Pan Arte, Bologna (1982–1984)
• Arte Italiana Contemporanea, Firenze (1983)
