Sinan Ottoman Architect, Topkapi Palace, Istanbul and Topkapi a Versailles: - 1986-2015

Sinan: Ókori az Oszmán Birodalom arkhitektúrájának nagymestere, Topkapi-palota, Isztanbul és Topkapi Versailles: 6 könyv (4 keményfedeles és 2 puhakötéses)

1. Sinan: Suleiman the Magnificent és az Oszmán Aranykor építésze - John Freely és Augusta Romano Burelli, 1996, 141 oldal, Nagy formátum, angol nyelvű keményfedeles kiadás
Összefoglaló
Ez a lenyűgözően nagyméretű kötet—amelyet gyakran „kávéasztalos könyvnek” neveznek—fényűző fényképeket és autoritatív szövegeket egyesít, éles betekintést nyújtva az Oszmán Birodalom legnagyobb építésze, Sinan feltárásába.
• Sinan karrierjének áttekintése
Sinan a katonai mérnök képzésével kezdte pályafutását, megerősítések és infrastrukturális megoldások mestere lett, majd körülbelül 1538-ban a Nagy Szulejmán alatt a Főkincstár-építészet fejeletévé nevezték ki. Közel öt évtizeden át több száz szerkezetet tervezett—templomokat, iskolákat, kórházakat, hidakat, vízvezetékeket, palotákat és fürdőket—az Oszmán hatalom csúcsidőszakában.
• Építészeti stílus és jelentőség
A könyv kiemeli, hogy Sinan hogyan szintetizálta a Bizánci és az Iszlám építészeti hagyományokat egy jellegzetes új stílusba: centralizált, nyitott terek, kiemelkedő kupolákkal keretezett oszlop nélküli térérzet. A kupolák egymás alá rendezésével és szisztematikusan integrált félkupolákkal tágas, fényes belső tereket hozott létre.
• Fő művek hangsúlyozva
Elsődleges fókusz Sinan remekműveire irányul: az Isztanbuli Szülejmán-dzsámi és az Edirnében található Szélemijje-dzsámi—a művészi zsenialitásának megtestesítői.
• Látványos és tudományos megközelítés
A szöveg gazdagon illusztrált bőséges színes fényképekkel, amelyeket sok esetben Ara Güler híres török fotós készített kifejezetten ehhez a kiadványhoz. Ezek a képek tudományos értelmezésekkel párosulnak, esztétikai élményt és történelmi kontextust adva.
• Kulturális és történelmi kontextus
A könyv Sinant egymagában mesterépítésszé teszi, ugyanakkor az Oszmán Aranykor jelképes alakjává is. Hozzájárulásait az Oszmán művészeti, kulturális és birodalmi felemelkedés tágabb narratíváin belül helyezi el—elképezi Michelangelo nyugati hatását párhuzamosan.

2. Sinan: az építész és művei - Reha Günay, 6. kiadás, 2009, 255 oldal, Puha kötésű angol nyelvű kiadás
Összefoglaló
Reha Günay munkája gazdagon illusztrált és gondosan szerkesztett útmutató Mimar Sinan építészetéhez. Főbb jellemzők:
• Kiterjedt vizuális anyag: a könyv több mint 300 fényképet és rajzot tartalmaz—tervek és légi felvételek—amelyek élénk fényt visznek Sinan műveire.
• Analitikus felépítés:
• Kórokróid táblázat sorolja Sinan építészeti idővonalát Európa és Ázsia idővonalával összehasonlítva.
• Isztambul térképe Sinan szerkezeteit az egyes korok jelentős épületeivel együtt jelöli.
• Összehasonlító tervek, mindegyik egységes méretezésű, vizuális tisztaságot adva különböző mecset típusok között.
• Épületalakítás és tipológia:
• Sinan műveit olyan kategóriákba csoportosítják, mint külliyék, mecsetek (kvadratikus alapon, hexagonális kupolas, octagonális kupolás, több alagsoros stb.), medresék, síremlékek, hamamok és hidak.
• Belső evolúció:
• Kiemelkedő szakasz részletezi belső tér fejlődését, köztük kétoldalas terjedelem, amely a tizennégy különböző kupolát szemléltetve felfelé nézést mutat.
• Szerző hangvétele:
• Günay mértéktartó, tényalapú megközelítést alkalmaz—nem személyes kommentár, inkább megfigyelő leírások és szelektív összehasonlítások.

3. Topkapi-palota Múzeum, BKG, 2014, 323 oldal angol nyelven, keményfedeles kiadás díszdobozban
Cím és szerzői feladat
• Cím: Topkapı Palace Museum
• Szöveg: Mustafa Birol Ülker („Metin: Mustafa Birol Ülker”-ként említve)
• Kiadó: BKG (Bilkent Kulturális Kezdeményezés), Isztambul
• Év: 2014
Formátum és fizikai adatok
• Formátum: Kötött, díszdobozos (“Kutulu”)
• Méret: 32 cm × 25 cm
• Oldalszám: 323 oldal
Áttekintés
• A 2010-es BKG kiadás (321 oldal, szinte azonos formátum) lenyűgöző válogatott tárgyak és építészeti csodák fényképeit mutatja be, amelyeket a Topkapı-palotában helyeztek el. A vizuális anyag kiváló minőségben, színes és fekete-fehér fotókkal jelenik meg, mindezt eredeti díszdobozba zárva.
• A szöveg tipikusan egy összefoglalást tartalmaz a Topkapı-palota történetéről és kulturális jelentőségéről—az oszmán királyi rezidenciaként betöltött szerepétől kezdve az adminisztratív központig és a múzeumkomplexummá válásig, gazdagon mintázott belső terekkel és szent helyekkel.
• Részletes vizuális dokumentáció várható a palota fő területeiről, többek között:
• Belső kincstár
• Harem
• Hagia Irene-templom
• Több kötelező és pavilon
(Ezek az előző kiadások anyagai alapján következtethetők.)
• Az építészeti képek és tudományos tesztelés közötti szinergia segíti az olvasót a szerkezet és a kontextus értékelésében—ez a BKG művészettörténeti kiadványainak jellemző vonása.

4. Istanbul: Divatba jutó fényesség Ajtó a török építészet útján Ahmet Ertuğ, 1986, 224 oldal angol nyelvű keményfedeles díszdobozban
Leírás
Cím és közreműködők
• Cím: Istanbul: Gateway to Splendour – A Journey through Turkish Architecture
• Fotós / Kiadó: Ahmet Ertuğ
• Szövegírás: Maggie Quigley Pinar
• Építészeti vázlatok: Sedad Hakkı Eldem és Feridun Akozan
Kiadási adatok
• Év: 1986
• Nyelv: Angol
Fizikai formátum
• Oldalak: 224
• Méret: Körülbelül 26 × 36 cm (fóliás/nagy quorto)
• Tartalom: Körülbelül 135 színkép és ~40 építészeti rajz (tervek, metszetek, homlokzatok)
• Kötés: Keményfedeles eredeti porvédővel, díszdobozban
Tartalom és stílus
• Átfogó bevezetés Isztambul oszmán építészeti örökségéhez.
• A jelentős szerkezetek, mint a mecsetek, a Topkapı-palota és a Boszporuszi villák nagy formátumú fényképeit tartalmazza.
• Eldem és Akozan építészeti rajzai kiegészítik a képeket, növelve a könyv tudományos és esztétikai értékét.
• Ahmet Ertuğ kiváló képzőművészeti építészeti fotográfus és kiadó, amely nagyméretű munkákra szakosodott. Könyvei limitált példányszámban, Olaszországban vagy Svájcban készülnek, hangsúlyozva gyűjthető értéküket.

5. Topkapi a Versailles: Trésors de la cour ottomane, 1999, 349 oldal puhatáblás francia nyelvű kiadás
Összefoglaló
Topkapi à Versailles: Trésors de la Cour ottomane a Réunion des Musées Nationaux kiállítási katalógusa, 1999-ben jelent meg, hogy egy nagyszabású Château de Versailles-i kiállításhoz (1999. május 4. – augusztus 15.) legyen illeszkedő kiadványként megjelenésre került.
Történelmi és kulturális kontextus
A katalógus erőteljes történeti bevezetővel indul—kutatók, mint Robert Mantran és Gilles Veinstein tollából—egy árnyalt feltárást adva az Oszmán Birodalom 17–18. századának: a befolyásos Köprülü vizierék korától a kifinomult „Tulip Era” (1718–1730) végéig. Gazdag gondolatokkal a politikai hatalomról, a kortársi életről és a kulturális cseréről a Sublime Porte és Versailles között.
Kiállítási struktúra és narratív folyamat
A kiállítás (és a katalógus) tematikus szekciók mentén bontakozik ki, amelyek párhuzamot vonnak a Topkapi-palota elrendezésével:
• Udvarok és közterek
• Függelések és műhelyek
• Harem, beleértve Levni által készített színes miniatúrákat
• Kertek és könyvtárak (a kalligrakció művészetének kiemelésével)
• Palotai kincstár (díszes turbán díszítések, ékszerek, porcelán)
• Szultán szabadidő és ünnepségek
• Diplomácia és királyi vendéglátás, végül az 1742-es évátadó angol-széd Sayyid Efendi fogadása Louis XV által a Tükörterem tükörtermében—emlékül egy Cochin metszeten és egy Aved portrén.
Kiemelt műtárgyak és tárgyak
Körülbelül 288–300 darab alkotás szerepel a katalógusban—például megvilágított Koránok, fényűző páncélok és gyönyörű textíliák, a híres Bayram trón, Oszmán porcelán, ékszerek, kéziratok és udvari miniatúrák. Sok darab soha nem hagyta el a Topkapi-palotát.
Vizuális megjelenítés
A katalógus gazdagon illusztrált, a kiállított tárgyak teljes színű reprodukcióival—tudós kommentárral, 11 szakértő tollából. Gyönyörűen összeköti az Oszmán udvari kultúra pompa és Versailles eleganciája kontrasztját.

6. L’Empire Du Sultan: Le Monde Ottomans dans L’Art de la Renaissance Lannoo Bozar Books, 2015, 291 oldal Keményfedeles francia nyelvű kiadás
Összefoglaló
Cím és kiadványi adatok
• Cím: L’Empire du Sultan: Le monde ottoman dans l’art de la Renaissance
• Kiadó: Lannoo / Bozar Books
• Év: 2015
• Formátum: Keményfedeles (borítós/ kartonált)
• Oldalszám: körülbelül 291 oldal
• Méretek: Közel 32 × 25 cm, körülbelül 2 kg súly
• Nyelv: Francia
Kontekstus és téma
Ez a könyv az 2015-ös bozar-i (Palais des Beaux-Arts) kiállítás hivatalos katalógusa volt, amely Brüsszelben, majd Krakkóba jutott körül. Guido Messling, Robert Born és Michał Dziewulski kurátorok munkája, az „Ottomans & Europeans” kulturális csereprojekt részeként.
Fő narratíva
A kötet az Oszmán Birodalom és a Reneszánsz Európa közötti lenyűgöző kulturális párbeszédet tárja fel 1453-as Konstantinápolyi bukástól nagyjából 1620-ig. Megvizsgálja, hogyan reagáltak a nyugati művészek—Bellini, Dürer, Tiziano, Veronese és mások—Oszmán témákra, tükrözve a vonzódást és az aggodalmat egyaránt.
Kiemelt témák és szekciók
• Kulturális csere és közös vizuális ábrázolás: Hogyan ragadta meg az Oszmán hatalom és ragyogás Európai képzelgést, és hogyan közvetítették a portrék, metszetek, gobelinek, kéziratok és tudományos eszközök ezeket a képeket.
• Geográfiai fókusz: Az Oszmánok hatását bemutatja Itáliára és a Low Countries-re, de Közép- és Kelet-Európára is vonatkozik, ideértve Magyarországot, Lengyelországot és Borrhámát (Bohemia).
• Képviselő művek: Bellini által készült Mehmed II. szultán portréi, Veronese által bemutatott Bajezid I. szultán ábrázolása, a török ihletésű divat az európai portrékban (például kaftánban öltözött uralkodók), valamint tapsztok és metszetek az Oszmán hadjáratokról.
• Percepciók vizsgálata: A katalógus elmerül a csodálat és félelem paradoxonjában, a sztereotípiák kialakulásában és az Oszmán világ európai megértésének fejlődésében.