Assadour Baharian (1924–1990) - Lanscape

Assadour Baharian (1924–1990). Ő a görög–örmény közösség kiemelkedő alakja volt, ellenálló aktivista és vízióval megáldott személyiség, aki még a legpolgári sötétségben is átalakította a görög művészeti életet.
A Viszontlátás és a görög kultúra „Ora” látófülke
Assadour Baharian neves görög–örmény festő, grafikai tervező és kulturális úttörő volt. Élete a művészet ellenállásként megnyilvánuló erejének tanúságtétele, és művei a 20. századi görög kulturális történelem sarokkövét képezik.

Koraélet és a Háború Árnya
Athénban született 1924-ben, Baharian menekülttelepen nevelkedett, ami mélyen befolyásolta társadalmi tudatosságát. Az Athéni Képzőművészeti Iskolában tanult Umvertos Argyros és Dimitrios Biskinis mesterek vezetésével. Ám tanulmányait a német megszállás sora megszakította, ekkor aktívan részt vett a Nemzeti Ellenállásban.

A Börtön Évei: Művészet a Túlélésért
1945-ben politikai tevékenysége miatt letartóztatták. A következő 15 évet (1945–1960) politikai rabként töltötte különböző görög börtönökben és száműzetési helyeken.

A Börtön Gyűjteménye: A nyomasztó körülmények ellenére sosem hagyta abba a festést. A rabok mindennapjait akvarellekkel ábrázolta, lágy, tompa színekben megfogalmazott, kifejezetten szép kollekciót hozva létre.

Első Elismerés: Börtönbeli munkái először 1961-ben a Zygos galériában kerültek kiállításra, azonnal megállapítva őt a „kritikus realizmus” mestereként.

Az „Ora” Kulturális Központ: Sötétségben világítási fáklya
1969-ben, a görög katonai junta (1967–1974) tetőfokán Baharian megalapította az Ora Művészeti és Kulturális Központot egy neoklasszicista épületben a Syntagma téren.

Kulturális Központ: Irányítása alatt az „Ora” Athén legfontosabb szellemi központjává vált. Nem csupán galéria volt; zene, költészet és viták temploma, amely a szabad gondolat erejét az egyik leginkább elnyomott időben éltette.

Grafikai Művészet: Az Vakalo Iskolában grafikai tervezést is tanított, ezzel összekötötte a magas művészetet a kereskedelmi kommunikációval.

Művészeti Evolúció
Míg korai munkái a börtönszabadság sötét realizmusára épültek, későbbi éveiben a vízfestés felé fordult.

A Fény Mestere: Vízfestő tájképeit technikai tökéletességük és a színek érzékeny használata jellemzi, amely szerint egy líraiabb, nyugodtabb nézőpontot tükröz a világról.

Nemzetközi Jelenlét: Több mint 38 egyéni kiállítást tartott, és Görögországot képviselte többek között a Brüsszeli Európai Akvarell Intézetben (1987).

Örökség
Assadour Baharian 1990-ben hunyt el Athénban. 2003-ban a Görög Nemzeti Bank Kulturális Alapítványa (MIET) hatalmas retrospektív kiállítást szervezett műveiből, megerősítve helyét a posztwar Görög művészek egyik legfontosabb alakjaként.

„Szabadságát 36 évesen visszanyerte, de szellemét soha nem engedte rabigába esni.”

Ez a különleges akvarellkép eredeti, keretezett, és végleges mérete a papírlap/vászon/keret együttvéve 91×73×2 cm.