Francien Krieg - “Collected Tenderness”






Művészettörténetet tanult az École du Louvre-on, több mint 25 éve szakosodott kortárs művészetre.
| 1 € |
|---|
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 129956 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Az alkotó eredeti digitális nyomatéka, címe: “Collected Tenderness”, 2026-ban készült, szürrealista portré stílusú, AI és digitális nyomtatási technikával; méret: 40 × 30 cm, kézzel aláírt, Hollandiából, közvetlenül a művész adja el, kiváló állapotban.
Leírás az eladótól
Ebben a művekben a kép és a tárgy közti határral játszom. Trompe-l’œil falpanelek készítésével dolgozom, amelyek úgy viselkednek, mint apró szekrények a falon. Formájuk, az árnyékok és a nyitott ajtók révén olyan tér keletkezik, amely nem igazán létezik, de érzékelhető. Mintha épp beléphetnél.
A mű lényegében sík, de olyan módon szeretném, hogy úgy viselkedjen, mint valami testi dolog. Valami, ami egyszerre hátrál és előretör, és nem adja teljesen magát.
A figurákat egy védett, keretezett világba helyezem. Nem zárva be, hanem elzárva. Számomra ez a szekrény egy mentális tér. A belső és a külső közötti hely. A látás és önmagad megőrzése közötti átjáró.
A virágok és pillangók nem magyarázó szimbólumokként tűnnek fel, hanem csendes mellett-társakként. Valami törékenyt cipelnek magukban. Valami múlékonyat. Talán csak azért vannak ott, hogy figyelmesebben nézzünk.
Érdekel az a pillanat, amikor a közelség és a távolság egyszerre létezik. A közelinek érzett dolog néha épp gondosan védve van.
Az eladó története
Ebben a művekben a kép és a tárgy közti határral játszom. Trompe-l’œil falpanelek készítésével dolgozom, amelyek úgy viselkednek, mint apró szekrények a falon. Formájuk, az árnyékok és a nyitott ajtók révén olyan tér keletkezik, amely nem igazán létezik, de érzékelhető. Mintha épp beléphetnél.
A mű lényegében sík, de olyan módon szeretném, hogy úgy viselkedjen, mint valami testi dolog. Valami, ami egyszerre hátrál és előretör, és nem adja teljesen magát.
A figurákat egy védett, keretezett világba helyezem. Nem zárva be, hanem elzárva. Számomra ez a szekrény egy mentális tér. A belső és a külső közötti hely. A látás és önmagad megőrzése közötti átjáró.
A virágok és pillangók nem magyarázó szimbólumokként tűnnek fel, hanem csendes mellett-társakként. Valami törékenyt cipelnek magukban. Valami múlékonyat. Talán csak azért vannak ott, hogy figyelmesebben nézzünk.
Érdekel az a pillanat, amikor a közelség és a távolság egyszerre létezik. A közelinek érzett dolog néha épp gondosan védve van.
