Dionysius Halicarnasseus - Scripta, quae Extant, Omnia - 1691

A VILÁG GÖRGŐJE: DIONÜGIOSZ A MODERN FILOLÓGIA ÉS AZ ÁLTALÁNOS KÉPFELVETT KÉPFELVETT EMGYE között
Ez az elegáns lipcsei kiadás 1691-ben teljes érett formában adja vissza a humanista filológia egyik leg ambitiousabb projektjét: Dionügiosz az Alicarnasszoszi szerint a kritikai Friedrich Sylburg által meghatározott kritériumok szerint a teljes szövegkorpuszt. Nem pusztán szerkesztői újratervezésről van szó, hanem a klasszikus szöveg valódi megalapozásáról dinamikus tárgyként, amelyet folyamatos revízió, kiegészítés és interpretáció alatt tartanak. A sylburgi felépítés, amely kézzel fogható kollekciók alapján gyűjt kéziratokat és fejlett kritikai apparátust használ, itt német típusú nyomtatási környezetben kerül továbbadásra és megerősítésre. A piros és fekete első oldal, amelyet egy erőteljes allegorikus allegorikus vázlat ural, a földgömbökkel, nem egyszerű díszítő elem: vizualizálja a tudás enciklopédikus felfogását, ahol a történelem, a retorika és a kozmológia egyetlen intellektuális architektúrába olvad. A kötet így tanulmányi eszközként és egyben szimbolikus tárgyként is megjelenik, tanúskodva a görög kanon modern felépítéséről és ennek kulturális rendeltetésbe rendeződéséről.
MARKET VALUE
A Sylburg munkájából származó Dionügiosz Alicarnaszszosz teljes kiadásai állandó keresletet generálnak a régiségek piacán, különösen a német terület 17. századi kiadásainál, amelyek a tipográfiai minőségükről és a szöveges megbízhatóságukról ismertek. A korabeli pergamen példányok, teljesek és jó vagy nagyon jó állapotban, általában 700–1 000 euró közötti sávban mozognak, kiemelkedő példányok esetén frissebbek, jobban margintáltak vagy releváns származási helyűek.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Korabeli kötés teljes pergamennel, használatnyomokkal. A frontispicek piros és fekete tintával, nagyméretű rézvágással illusztrált két földgömb, allegorikus keretben elhelyezve mottókkal, erőteljes szimbolikus képi elem. A szöveg görög és latin betűkkel, világos és szigorú oldalelrendezés. A papír általános sötétedés-szintekkel, fiziológiás sötétedésekkel. Kézirat-kopolás két kötéssel: pp. (2); 16 nn; 792; 168; 2 nn; (4); és pp. (2); 12 nn; 280; 94; (4). A régi könyvekben, amelyek több évszázados történettel bírnak, előfordulhatnak kisebb hiányosságok, amelyeket a leírás nem mindig tükröz.
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Dionysii Halicarnassei scripta, quae extant, omnia, et historica, et rhetorica.
Lipsiae, Mauritii Georgii Weidmanni, 1691.
Dionysius Halicarnasseus.

KÖRNYEZET ÉS NÉVENYSZEG
A Alicarnasszoszi Dionügiosz kulcsfontosságú alak a görög kultúra Rómába, majd Európa modernságába történő továbbadásában. Roman Antikvitások című művei a római történelem görög értelmezési keretbe illesztését célozzák, míg retorikai traktátusai – például De compositione verborum és De imitatione – a stílus elveit kodifikálják, amelyek mély hatást gyakoroltak az emberi-nizmusra. Friedrich Sylurg által 1586-ban szerkesztett kiadás módszertani fordulatot hozott: először a Dionügiosz-korpuszt teljes kézirat-tárgyalás és összefüggő kritikai apparátus alapján állították meg a kiállítható szöveget, amelyhez racionális alapokra épülő filológiai kiegészítések társultak. A 1691-es újranyomtatás nemcsak ezt a vállalkozást őrzi meg, hanem beemeli egy új tudásgeográfiába is: a késői 17. századi német akadémikus tudásvilágába, ahol a filológia alapművé válik. A földgömbök allegorikus képének programatikus értéke ebben a kontextusban megjelenik: az ősi szöveg többé nem csak visszaszerzés tárgya, hanem eszköz is a világ felé való eligazodásra, egy valódi intellektuális térkép, amelyben a történelem tér és a retorika az egyetemes nyelv.
Ebben a nézőpontban a kiadás esszenciális csomópontként jelenik meg a humanista tudás rendszerré és modernné válásának átformálásában.

AZ SZERZŐ ÉLETRAJA
Dionügiosz Alicarnasszoszi kb. i.e. 60 körül született Ázsia Minorban, majd Rómába költözött, a görögöket elfoglaló római hódítás után. Itt retorikai mestervé válik, része marad az Augustó kori élénk kulturális környezetnek. Munkásságának legnagyobb alkotása, az Antikvitások Rómáról című mű célja a római eredet eredetének nemes voltának bizonyítása folyamatos párhuzamos összevetése a görög világgal. Szövegíró retorikai művei, köztük De compositione verborum és De imitatione, mély befolyással voltak a stílus elméletére és az irodalmi gyakorlatra mind az ókorban, mind a reneszánszban.

NYOMTATÁSTÖRTÉNET ÉS KERINGÉS
A dionigiai szöveg modern princeps-e 1586-ban jelent meg Friedrich Sylburg, a német nyelvterületű humanista környezetben tevékenykedő filológus szerkesztésében, akinek munkája több mint egy évszázadra meghatározta a kiinduló szöveget. A lipcsei 1691-es kiadás Mauritii Georgii Weidmanni nyomtatásában a német nagy akadémiai műhelyek hagyományába illeszkedik, amelyet szigorú szerkesztés, görög szövegre való figyelem és magas tipográfiai minőség jellemzett. A sylburgi kritikai apparátus folytonossága bizonyítja a humanista felépítés hosszú idejű fennállását, míg a korszerűsített tipográfia a szélesebb és intézményesültebb olvasótáborhoz való alkalmazkodást jelzi. E kiadások keringenek az európai egyetemi könyvtárakban, hozzájárulva Dionügiosz végleges kanonizációjához a klasszikusok között.

BIBLIOGRÁFIA ÉS HÍRLEVELEK
Brunet, Manuel du libraire et de l’amateur de livres, II, coll. 731–733.
Graesse, Trésor de livres rares et précieux, II, p. 396.
Fabricius, Bibliotheca Graeca, III, pp. 212–220.
VD17, 3:611564T.
ICCU/OPAC SBN, feladat a helykapcsolatok olaszországi ellenőrzésére (keresés: “Dionysii Halicarnassei scripta… Lipsiae 1691”).
WorldCat, OCLC rekord a Lipsia 1691-es kiadáshoz (azonosító ellenőrzése több intézményi példányon).
Bibliothèque nationale de France, Catalogue général, notices relative alle edizioni di Dionigi e alla tradizione Sylburg.