Cicerone - Opera quae supersunt - 1724

CICERONE A WETSTENI TANÁCSOKKAL, ROMAI Köztársaság élő Archívumaként
Ez a Ciceró munkáinak kiadványkötete, amelyet Amsterdamban 1724-ben adtak ki a Wetstein-től és Isaacus Verburgius gondozott, a Cicerónak a legbelsőbb politikai magvával, a levéltári epistolárival foglalkozik. A monumentális „Series Operum” részeként a kötet összegyűjti és rendszerezi az Epistolae ad Atticum, ad Quintum Fratrem, ad Brutum és ad Octavium leveleket, közvetlen, majdnem naplószerű rálátást nyújtva a római Köztársaság válságára. Itt a felvilágosodott filológia nem csak a szöveg stabilizálására törekszik, hanem egy eleven, rétegzett hangot ad vissza, melyen keresztülszövődnek variánsok és kommentárok, amelyek történelmi mélységét növelik. A kötet így megfelelően egy rendben tartott gondolkodási archívummá válik cselekvőben, ahol a privát írás írott politikai dokumentummá és morális tanúsággá lesz.
MARKET VALUE
A Wetstein-sorozat egyes kötetei (1724) általában teljesen elválasztva is, de kötetenként a kereskedelmi piacon a ritkán az 200 és 400 euró közötti tartományban mozognak; a nyitóillusztrációk jelenléte és a jó szerkezeti állapot, mint ahogy a szóban forgó példány is, a felső kategóriát támasztja alá.

FIZIKAI LEíRÁS ÉS ÁLLAPOT
Kora kora ókori kötés sárgásbarna hordozóban, kemény bőrrel a háton és arany betűivel a címkén. A hetedik kötet a „Series Operum” része, vörös és fekete nyitóoldallal és rézképpel díszített előlappal, lombos elő- és grafikus kiemelésekkel. A szöveg latin nyelven van kritikai apparátussal, scholiai és variánsokkal. Fő tartalmát az epistolárium adja (Epistolae ad T. Pomponium Atticum könyvei XVI; ad Quintum Fratrem; ad Brutum; ad Octavium stb.). A papír természetes sárgulása és foltosodás jellemző. Régiek könyvei között, akiknek több évszázados története van, előfordulhatnak néhány hiányosságok, amelyeket nem mindig tüntetnek fel a leírásban. Pp. (2); 8nn; 1304; (2).

TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Opera quae supersunt
Amstelaedami, apud Rod. & Gerh. Wetstenios, 1724.
M. Tullii Ciceronis.

KÖZÉP MENNYISÉG ÉS JELENTŐSÉG
A hetedik kötet a gyűjtemény kulcsfontosságú helyén foglal helyet, mivel a cicerói epistoláris testet gyűjti össze, amely elsődleges forrás a késői köztársaság politikai és személyes történetének ismeretéhez. Verburgius kiadása egy összetett hagyományra épül, amely magán-írásokból, reneszánsz kiadásokból és a modern nagy kiadók hozzájárulásaiból áll. A levelek rendszerezett felépítése és a variánsok apparátusa a szöveget rendkívül magas színvonalú kritikai eszközzé alakítja. Ebben a kontextusban az epistoláris anyag már nem csupán történeti tanúvallomás, hanem a felvilágosodás politikáról, etikáról és az értelmiség társadalmi szerepéről vallott reflexiójának eleven anyaga. A kötet tehát a Tudás Rendjének és Ellenőrizhetőségét, a Társadalom Nagybetűjét képviselő Eszményét tükrözi, amely a Levelek Köztársaságának jellemzője.

ÍRÓ SZEMÉLYISÉGÉnek ÉLETRAJZA
Marco Tullio Cicerone (i.e. 106–43). retor és filozófus és római politikus volt, a késői köztársaság meghatározó alakja. Levelei a retorika és filozófia művei mellett nélkülözhetetlen forrássá teszik az adott kor köz- és magánéletének megértését, közvetlen bepillantást nyújtva a válságos eseményekbe és a válság szereplőibe.

NYOMTATÁSI TÖRTÉNET ÉS FORGALOM
Ciceró levelei a humanizmus óta a legnagyobb tanulmányokat és újranyomásokat kapták, történelmi és stilisztikai értékük miatt. A 1724-es Wetstein kiadás a dél-német és északi filológiai hagyomány nagy hagyományába illeszkedik, amely szerint Hollandia az egyik legfontosabb központja a klasszikusok kritikai kiadásainak. A hetedik kötet, amely az epistolárisra összpontosít, különösen a tudományos körökben terjedt el, ahol a retorika és a római história tanulmányozásának referencia szövegévé vált.

IROMÁNYI IRODALOM ÉS REFERENCIÁK
ICCU/OPAC SBN: a konkrét kötetnél ellenőrizendő (Series Operum, vol. VII, Amsterdam 1724)
WorldCat: Cicero, Opera, Wetstein, 1724 (vol. VII, Epistolae)
Brunet, Manuel du libraire, II, pp. 27–35 (Cicéron, holland kiadások)
Graesse, Trésor de livres rares, II, pp. 129–135
Harwood, View of the Various Editions of the Greek and Roman Classics, pp. 138–145
Sandys, A History of Classical Scholarship, vol. II, pp. 350–360