Peck - Desiderata Curiosa - 1732-1735

DESIDERATA CURIOSA : A TÉRDELŐ KARCI MEGRENDEZETLEN KÁOSZA AZ ANGOL MEMÓRIÁBAN
Francis Peck angol antik szerző 18. századi monumentális műve, a Desiderata curiosa az angol történelem emlékezetének laboratóriumaként jelenik meg, ahol a dokumentumok, sírdíszek, levelek és tanúvallomások szándékoltan töredezett, mégis sűrű történetbe fonódnak. Nem egyszerű repertórium, hanem egy művelt gépezet, amely meghagyja a múlt angol töredékeinek megmentését, és belőlük egy hangok, hatalmak és kíváncsiságok mozaikját alakítja át. A látszólag kaotikus felépítés az enciklopédikus, az Enlightenment-antiquarianusokhoz jellemző törekvést tükrözi: mindent összegyűjteni, mindent megőrizni, mindent értelmezni. Ebben az értelemben Peck nem csupán egy könyvet épít, hanem egy történeti emlékművet, amely az eruditizmust és az archív mozgás megszállottságát között lebeg.
MARKET VALUE
Teljes példányok, jó kettőskötésben, általában 500–800 euró között helyezkednek el. A portré metszete és a rézbe öntött kilenc táblázat jelentős hatással van az értékre.

PHYSICAL DESCRIPTION AND CONDITION
Két kötet. A korabeli teljes marhabőrkötésű kötés, gerinc bordázott, vörös támaszokkal és arany díszítésekkel. A táblák kopásokkal, karcolásokkal és elszíneződésekkel; az első kötet előoldalán nedvesség nyomai. Rozsdamentes zsanérok. A szerző arcképe az előtáblán és kilenc rézrajz. A lapok fiziológiai rendellenességeivel zselésedett és barnulás. Régi könyveknél, több évszázados történetük miatt, előfordulhatnak hibák, amelyeket a leírásban nem mindig észlelnek. Pp. (2); 4nn; 8; 12nn; 26; 52; 50; 44; 48; 20nn. (2); 22; 68; 58; 52; 32; 50; 36; 32; 56; 26; 18; (2).

FULL TITLE AND AUTHOR
Desiderata Curiosa.
London, 1732–1735.
Francis Peck.

CONTEXT AND SIGNIFICANCE
A Desiderata curiosa az angol antiquarianizmus középpontjába helyezkedik, amely a XVII–XVIII. század során olyan rendszerszintű figyelmet fejleszt ki a dokumentumokra, genealogiai adatokra, epitáfokra és helyi emlékekre, amely éveken át meghatározza az érdeklődést. Peck nem egy lineáris érvelést szervez meg, inkább anyagokat halmoz fel: kormányzói levelek, végrendeletek, temetési feliratok, kisebb művek, és ezzel létrehoz egyfajta hordozható archívumot. Az alkotás értéke nem a történet koherenciájában rejlik, hanem a dokumentáció gazdagságában, amely gyakran olyan kéziratokból származik, amelyeket ma elveszettnek vagy nehezen hozzáférhetőnek tekintenek. A látszólagos rendetlenség – amelyet kortársai már kritizáltak – valójában egy inkluzív, majdnem kényszeres módszer nyomát adja, amely a múlt egésze, töredékes formában való megőrzésére törekszik. A mű így történészek, genealogisták és gyűjtők számára bányává válik, és ezt bizonyítja a történet elbeszélő formájáról a dokumentum-alapú történet felé való átmenete.

BIOGRAPHY OF THE AUTHOR
Francis Peck (1692–1743) antiquárius, egyházi tisztviselő és a Londoni Régész Társaság tagja volt. A XVIII. század elejének tipikus eruditóriája, tevékenységének nagy részét történelmi dokumentumok gyűjtésére és ábécés megmásolására fordította. A Desiderata curiosa, amelyet 1732 és 1735 között két kötetben adtak ki, a legfontosabb és leghatalmasabb műve, amely egy archaizáló megközelítés kifejezése a ritka és szétszórt anyagok megőrzéséért és terjesztéséért.

PRINTING HISTORY AND CIRCULATION
Az első kiadás két külön kötetben jelent meg (1732 és 1735). A mű meglehetősen elterjedt volt a tudósok és antikarianusok körében, de kritikákat is kapott a struktúrája kaotikussága miatt. Későbbi kiadások, többek között a XVIII. század második felében, szélesítették a körét, de kollekcionista érdeklődés tekintetében kisebb volt, mint az első kiadás. Az első kiadás teljes példányai, különösen az összes táblával és korabeli kötésben, ma viszonylag keresettek.

BIBLIOGRAPHY AND REFERENCES
ESTC T139121 (vol. I, 1732); ESTC T139122 (vol. II, 1735); ICCU/OPAC SBN, Londoni kiadások 1732–1735 hivatkozásai; British Library Catalogue, Peck, Desiderata curiosa; Lowndes, Bibliographer’s Manual of English Literature, p. 1828; Brunet, Manuel du libraire, IV, col. 452; Graesse, Trésor de livres rares, V, p. 172; XVIII. századi angol antikarius irodalmi gazdagítási katalógusai és repertoiárjai.