Ikon - Isten Anyja - Fa, stukkó - megkönnyebbülés

A Szűzanya és a Kisded ikonja, a XX. század közepén készítve, hűen őrizve a bizánci ikonográfia hagyományos nyelvét, de a műhelyek saját kézműves érzékenységével, amelyek abban az időben régi technikákat pótoltak a hívők számára és a művészeti piac számára.

A fadeszka szilárd tartófelületként szolgál egy reliefes andezésű réteg számára, ahol a ruhák kontúrvonalai, a koronák és néhány redők enyhén kiemelkednek, fényjátékot teremtve, ami mélységet ad anélkül, hogy felrobbantaná a szent arcot. A felszín felett a festék — tojásos tempera vagy temperát utánzó akril — meleg tónusokkal kerül felvitelre: a Szűzanya ruhájának mélykékje, a Gyermek pirosarany színe, a szélek és szimbólumok kiemeléséhez használt aranycsíkok. A háttér, amely szintén arany vagy szalmaszínű, a jelenetet időtlen atmoszférába öleli, amit az ikonok jellemeznek.

A Szűzanya impozáns, védelmező gesztussal jelenik meg, kissé leemeli a fejét Jézus felé, aki egy kicsiny tekercset tart a kezében, ami az Írás jelképe. A having reliefben kidolgozott koronák fényével olyan fényet adnak, ami majdnem metalizáltnak hat, bár ezt itt modernebb és hozzáférhetőbb technikával értelmezték újra, emlékeztetve a legrégebbi ikonokra. A görög feliratok — hagyományos rövidítések — a mű spirituális olvasatát egészítik ki.

Az ilyen XX. század közepi ikonok általában görög, orosz vagy balkáni műhelyekből származnak, amelyek hagyományos módszereket ötvöztek a kézműves termeléssel, mind liturgiai, mind háztartási felhasználást célozva. Általában nincsenek aláírva, mert az ikonográfiai hagyományban a szerzőség inkább szolgálati cselekedet, mint egyéni műalkotás része.

Hitelesített szállítás és jó csomagolás.