Elio Lazzari (1942) - Canal Grande

Elio Lazzari (Velence, 1942) az egyik legismertebb kortárs velencei festő, akit a lagúna megkapó tájaiért és a velencei mindennapi élet ábrázolásáért értékelnek.
A kritika «a velencei látképfestészet egyik utolsó nagy mestere»ként ítélte meg, és kiállított fontos olaszországi és nemzetközi helyszíneken, köztük New Yorkban, Washingtontban és Luxemburgban. Művei számos magángyűjteményben megtalálhatók, és a velencei festészeti hagyomány autentikus tanúvallomását képviselik.

Megkapó velencei tájkép Elio Lazzari mestertől, akit a kritika az egyik utolsó nagy tolmácsolónak tekint a velencei látképfestészet hagyományában. A mű a Canal Grande-t finom fényes atmoszférában ábrázolja, ahol a víz válik a kompozíció igazi főszereplőjévé, tükrözve az épületeket, a hajókat és a lágy színárnyalatokat.

Egyszerű, de rendkívül kifejező festéssel Lazzari meg tudja ragadni Velence legautentikusabb lelkét. A formák mintha a fény és a lagunai ködök közül emelkednének ki, nagy költői mélység hatását teremtve és a jelenetnek megpihenő, időtlen jellegét kölcsönözve.

A mű vegyes technikával készült akril és tempera felületen vásznon, és címe "Canal Grande", ahogyan a hátoldalon az alkotó feltüntette. A kompozíció tökéletesen reprezentálja Lazzari leginkább megbecsült produkcióját, híres velencei tájképeiről, amelyek magángyűjteményekben találhatók itáliában és külföldön.