WAGASA - Magnífico ejemplar de Wagasa - Esernyő





Adja hozzá kedvenceihez, hogy értersítést kapjon az árverés kezdetekor!
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 126154 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
A múlandó kézművesség remeke: Wagasa-esernyő olajozott papírból és bambuszból
Ez a kivételes keleti ernyő harmonikus párbeszédet fest a technikai funkcionalitás és a Kelet-Ázsia vizuális lírikája között a 20. század közepének időszakában. Teljes egészében kézzel készített darab, amely a Wagasa hagyományából (japánul) vagy a Yousanból (kínaiul) ered, olyan tárgyak, ahol a bambusz mérnöki tervezése és az olajozott papír alkímája összefonódik, hogy egy építészeti szépségű szerkezetet teremtsen.
Az auspiciózus szimbólumok exegézise
Ez a darab nem csupán dísz; jókívánságok manifesztuma és keleti filozófia. Felülete a túlélés és felemelkedés történetét meséli el három ikonográfiai pilléren keresztül:
• La Grulla (Tsuru/Xianhe): „az örök élet madárának” tartják. A műben betöltött jelenléte rendkívüli hosszú élettartamot, hűséget és nemességet szimbolizál. A keleti képzeletben úgy tartják, hogy a daruk a lelkeket a mennyei paradicsomokba szállítják, ezzel a műnek béke aurát és spirituális transzcendenciát kölcsönöznek.
• A Virágzó Szilvafa (Meihua): Az első virág, amely felébred a rideg tél után, gyakran a hó között virágzik. A rugalmasságot, a reményt és a tisztaságot testesíti meg. A nehézség felett diadalmadó szépség szimbóluma.
• El Bambú (Take): A szélnek való meghajlás képessége miatt, anélkül hogy összetörne, megtestesíti az integritást, a rugalmasságot és a belső erőt. Az örökzöld lombja örök vitalitásra utal.
Együtt ezek az elemek olyan tríádot alkotnak, amely vonzza a szerencsét és a harmóniát az általuk őrzött térhez.
Történeti kontextus és gyűjtés
Szemléleti szempontból ez a napernyő a késői chinoiserie áramlatába illeszkedik, amely lenyűgözte a Nyugatot a Mid-Century korszakban (kb. 1950–1970). Ebben az időszakban a nagy európai és amerikai belsőépítészek újra felfedezték a keleti tárgyak értékét, és előtérbe helyezték őket a korszak avantgárd nappali szalonjaiban, mint a kifinomult ízlés és a kozmopolizmus kifejező eszközei.
A belső szerkezet a technikai mesteri tudás bemutatója: egy radiális rendszerű, finoman faragott bambuszükről készült konstrukciót, amelyet egy összetett pamutszőrközés köt össze, és amely a szövőszék geometriájára emlékeztet. A papírt növényi olajokkal kezelve, hogy elérje jellegzetes borostyános átlátszóságát, ideiglenes patinát fejlesztett ki, amelyet csak az évtizedek múlása adhat meg.
Érték a kortárs belsőépítészetben
Manapság ezt a fajta darabokat rendkívül keresik a gyűjtők piacán kettős dimenziójuk miatt: egyrészt etnográfiai tárgyként, másrészt faliszoborként. Az állapotuk megőrzöttsége és festői vonalainak élessége ideálissá teszi esztétikai befektetést arra, hogy:
• Művészeti galériák: A transzkulturális alkalmazott művészetek példájaként.
• Luxus belsőépítészet: organikus melegséget kölcsönöz, és történelmi fókuszpontot teremt minimalista vagy klasszikus környezetekben.
Végső soron egy olyan alkotásról van szó, amelyben a papír törékenysége és a bambusz szilárdsága egyesül, hogy megőrizzen egy darabot az univerzális ízlés történetéből.
A múlandó kézművesség remeke: Wagasa-esernyő olajozott papírból és bambuszból
Ez a kivételes keleti ernyő harmonikus párbeszédet fest a technikai funkcionalitás és a Kelet-Ázsia vizuális lírikája között a 20. század közepének időszakában. Teljes egészében kézzel készített darab, amely a Wagasa hagyományából (japánul) vagy a Yousanból (kínaiul) ered, olyan tárgyak, ahol a bambusz mérnöki tervezése és az olajozott papír alkímája összefonódik, hogy egy építészeti szépségű szerkezetet teremtsen.
Az auspiciózus szimbólumok exegézise
Ez a darab nem csupán dísz; jókívánságok manifesztuma és keleti filozófia. Felülete a túlélés és felemelkedés történetét meséli el három ikonográfiai pilléren keresztül:
• La Grulla (Tsuru/Xianhe): „az örök élet madárának” tartják. A műben betöltött jelenléte rendkívüli hosszú élettartamot, hűséget és nemességet szimbolizál. A keleti képzeletben úgy tartják, hogy a daruk a lelkeket a mennyei paradicsomokba szállítják, ezzel a műnek béke aurát és spirituális transzcendenciát kölcsönöznek.
• A Virágzó Szilvafa (Meihua): Az első virág, amely felébred a rideg tél után, gyakran a hó között virágzik. A rugalmasságot, a reményt és a tisztaságot testesíti meg. A nehézség felett diadalmadó szépség szimbóluma.
• El Bambú (Take): A szélnek való meghajlás képessége miatt, anélkül hogy összetörne, megtestesíti az integritást, a rugalmasságot és a belső erőt. Az örökzöld lombja örök vitalitásra utal.
Együtt ezek az elemek olyan tríádot alkotnak, amely vonzza a szerencsét és a harmóniát az általuk őrzött térhez.
Történeti kontextus és gyűjtés
Szemléleti szempontból ez a napernyő a késői chinoiserie áramlatába illeszkedik, amely lenyűgözte a Nyugatot a Mid-Century korszakban (kb. 1950–1970). Ebben az időszakban a nagy európai és amerikai belsőépítészek újra felfedezték a keleti tárgyak értékét, és előtérbe helyezték őket a korszak avantgárd nappali szalonjaiban, mint a kifinomult ízlés és a kozmopolizmus kifejező eszközei.
A belső szerkezet a technikai mesteri tudás bemutatója: egy radiális rendszerű, finoman faragott bambuszükről készült konstrukciót, amelyet egy összetett pamutszőrközés köt össze, és amely a szövőszék geometriájára emlékeztet. A papírt növényi olajokkal kezelve, hogy elérje jellegzetes borostyános átlátszóságát, ideiglenes patinát fejlesztett ki, amelyet csak az évtizedek múlása adhat meg.
Érték a kortárs belsőépítészetben
Manapság ezt a fajta darabokat rendkívül keresik a gyűjtők piacán kettős dimenziójuk miatt: egyrészt etnográfiai tárgyként, másrészt faliszoborként. Az állapotuk megőrzöttsége és festői vonalainak élessége ideálissá teszi esztétikai befektetést arra, hogy:
• Művészeti galériák: A transzkulturális alkalmazott művészetek példájaként.
• Luxus belsőépítészet: organikus melegséget kölcsönöz, és történelmi fókuszpontot teremt minimalista vagy klasszikus környezetekben.
Végső soron egy olyan alkotásról van szó, amelyben a papír törékenysége és a bambusz szilárdsága egyesül, hogy megőrizzen egy darabot az univerzális ízlés történetéből.

