Baldus de Ubaldis - [Incunable] Decretalium - 1489

BALDO DEGLI UBALDI DIXIT - A "RÓZSA NEVE" JOGI SZAVAI
Baldo degli Ubaldi az a jogtudós, akit Umberto Eco A rózsa nevében megidéz, mint a legfőbb tekintélyt az apátságot átszövő kánoni vitákban: a regény által feltételezett mű pontosan ez a hagyomány, amelyet itt a legősibb és legkézzelfoghatóbb formájában rekonstruálnak.
Sok piros és kék betűkkel írt, hideg arannyal díszített kezdőbetű.
Ez a rendkívül ritka, 1489-ből származó milánói ősnyomtatvány, amelyen Baldo degli Ubaldi monumentális kommentárja szerepel a dekrétumokhoz, nemcsak a lombard könyvkiadás nagy korszakának tanúskodik: a szó teljes és ősi értelmében szimbolikus tárgy.
Az eredmény egy olyan könyvekből álló gyűjtemény, amely fizikailag és fogalmilag is egyesíti a késő középkor normatív racionalitását, és amely – ahogy Eco mondta volna – „több szinten szólal meg”.
Gyönyörű, korabeli, hidegen gravírozott disznóbőr kötés.
Piaci érték
Ennek a kiadásnak a fennmaradt példányai rendkívül ritkák: az ISTC mindössze tízet sorol fel a közkönyvtárakban. A korabeli kötésben lévő teljes példányok ára ma körülbelül 15 000–18 000 dollár között mozog, és az árak a korábbi kézirattöredékek jelenléte miatt emelkednek. A 12. századi liturgikus pergamenek neume-jelöléssel történő újrafelhasználása egyedülálló elem, amely jelentősen növeli a jogi ősnyomtatványok és a középkori zenei anyagok gyűjtőinek érdeklődését.

Fizikai leírás és állapot
Lenyűgöző császári fóliókötés (kb. 42 × 30 cm). Számos piros és kék rubrikált iniciálé, hideg arannyal díszítve.
Kocabőrbe kötve, fatáblára kötve, száraz lenyomatokkal, rombusz alakú keretbe vésett liliomot ábrázolva, a Maria monogram és az Agnus Dei ismétlődően. Belül 12. századi pergamencsíkok láthatók, neumes kottával beírva, a zsanérok megerősítésére. Nagyon jó állapotban van, fiziológiai kopással és szúnyomokkal a kötésen; szúnyomok az első és az utolsó lapon, barnulás és széli foltok. Levél (1); 178; (1). Régi ex librisek az előlapon és nagyméretű ex librisek a holland területről az előlap leragasztásán.

Teljes cím és szerző
Super I és II Decretalium
Milánó, Uldercus Scinzenzeler, 1489
Baldus de Ubaldis

Környezet és jelentőség
A Super I et II Decretalium az európai common law egyik sarokköve és IX. Gergely dekrétumaihoz fűzött egyik leghitelesebb kommentár. Az 1360 és 1380 között írt művek alapvető hivatkozási alappá váltak az egyetemi oktatásban és az egyházi igazságszolgáltatásban. Scinzenzeler 1489-es kiadása Sforza Milánó központi szerepéről tanúskodik, mint a jogi nyomtatás központja, különös figyelmet fordítva a tipográfiai tisztaságra, a masszív kötésekre és a kánonjogi szövegek terjesztésére. A középkori liturgikus pergamenek jelenléte ebben a példányban, amelyeket megerősítésként újra felhasználtak, nem egyszerű technikai részlet: hidat képez az egyház normái és zenei hagyománya, a jog fegyelme és az ének szent dimenziója között. Ebben az értelemben a kötet megtestesíti azt a szimbolikus rétegződést, amelyet Umberto Eco A rózsa neve című művében jelenített meg: a jogtudóst, Baldo degli Ubaldit a szegénységről, az eretnekekről és a Liber Extra értelmezéséről szóló viták legfőbb tekintélyeként idézik meg, és ami itt komplex fizikai tárgyként jelenik meg, pontosan az a fajta könyv, amelyet Eco az apátság scriptoriumában elképzel.

biográfia a szerzőről
Baldo degli Ubaldi (1327–1400), az egyik legkiválóbb középkori jogtudós, Bartolo da Sassoferrato tanítványa volt, és folytatta dogmatikus megközelítését, hozzájárulva a common law hagyomány alapjainak meghatározásához. Perugiában, Firenzében, Padovában és Paviában tanított, kommentárjai, consiliái és értekezései pedig egész Európában elterjedtek. Tekintélye olyan nagy volt, hogy a következő évszázadokban a középkori jogtudomány szimbólumává vált: nem véletlen, hogy Umberto Eco kanonikus hivatkozásként idézi őt A rózsa neve című művében, amelyben tanítását az apátságon belüli belső vitákban idézik fel a jogtudós szerzetesek és teológusok között.

Nyomtatási történelem és példányszám
Scinzenzeler 1489-es kiadása a milánói tipográfia legtermékenyebb szakaszához tartozik, amelyet az észak-olaszországi egyetemek és egyházi körök számára szánt jogi, teológiai és filozófiai szövegek gyártása jellemzi. Baldo két kötetre osztott kommentárja tiszta betűtípust, nagyméretű fametszetű kezdőbetűket és könnyen olvasható oldalszerkezetet használ. A nyilvános könyvtárakban fennmaradt mindössze tíz példány korlátozott példányszámra utal, amelyet valószínűleg egyházi főiskoláknak, bíróságoknak és jogi mestereknek szántak.

Bibliográfia és hivatkozások
ISTC ib00146000
Hain 2517
Goff B-14
BSB-Ink B-24
Proctor 5864
GW 3836
Beccaria, A tizenötödik század milánói nyomdászai, 112–115. o.
Schäfer, Beiträge zur Inkunabelkunde, II, 1929