Ikon - Fa - SAN ELIAS

„Szent próféta Elijás a pusztában”

Központi figura (lent):
Elijás ülve látható egy barlangban vagy sziklás tájban, bottal, aszketikus visszavonulás közben. Ábrázolja az eremita életét és Istenhez való közösségét a magányban.
Alsó bal jelenet:
Egy angyal táplálja Elijást, a Biblia emlékében ( 1 Királyok 19 ), amikor a pusztába menekül, s kenyeret és vizet kap, hogy tovább folytathassa útját.
Középső felső jelenet (nagyon jellegzetes):
A tűzvonó hintópózban életre kelt, a vörös lovak által húzott kocsi, amely jelképe az égbe emelkedésének. Ez az egyik legkifejezőbb attribútuma Elijásnak.
Felső bal jelenet:
Elijás imádkozó testtartásban vagy Isten kinyilatkoztatását fogadó, gyakran úgy értelmezik, mint találkozását Istennel Horeb hegyen.
Oldalrészletek:
Különböző próféta cselekedetek, talán többek között:
Csodák (például a özvegy fiának feltámasztása)
Prófétai cselekedetek
Az aszkétikus élet a pusztában
Stílus: Narratív ikon, jellemző a római orosz vagy keleti ortodox hagyományra.
Lehetséges dátum: XVIII–XIX. század (a technikából és a festészeti kezelésből adódóan).
Jellemzők:
Kétdarabos kompozíció jelenetekre osztva
Földszínek és vöröses árnyalatok (nagyon szimbolikus Elijás számára)
A táj kifejező használata
Elijás szimbóluma:
Isten iránti buzgóság
Aszkézis és elmélkedő élet
prófétai hatalom
Halál feletti győzelem (emelkedés halál nélkül)